Zenés színház

A vizualitás rengetege

2012.03.23. 11:58
Ajánlom
Valóság és vízió, élet és halál fonódik össze Korngold A halott város című zeneművében. A szürreális dimenziókat feszegető lélektani opera Vlad Troickij burjánzó látványvilágú rendezésében kelt életre Debrecenben.

Korngoldra erősen hatottak kortársai, Strausstól kezdve, Puccinin át Schönbergig, műveiben mégis inkább a hollywoodi filmeposzok zenéjére ismerünk rá. Többek között a Brnóban született, de a '30-as években Amerikába vándorolt zeneszerzőnek köszönhető ugyanis, hogy az összetett hangzásvilágú, egész jeleneteken átívelő muzsika a filmek lényegi elemévé vált, a történettel és a képi világgal egy szintre emelkedett.

A halott város bizarr gazdagsággal hangszerelt opera. Komor alaptónusa ellenére megférnek benne a vígoperai, operettes és musicales elemek is. Az 1920-as ősbemutatót követő három évtizedben Európa és Amerika számos nagyvárosában játszották, és néhány éve ismét gyakran szerepel az operaszínpadokon, a magyarországi premierjére viszont máig kellett várni. A debreceni előadást Kocsár Balázs szorgalmazta, akinek zenei vezetőként ez az utolsó munkája a Csokonai Színházban.

A patetikus, lírai és profán stílusokat vegyítő, német nyelvű librettó a múlt század elején tért hódító pszichoanalízis hatásait mutatja. A címbéli halott város egy feleségét gyászoló férfi lelkiállapotának kivetülése. Amikor felbukkan a nő hasonmása, nagyszabású látomásban csap össze a felmagasztosult, de már élettelen szerelem az újrakezdés lehetőségével.

A rendezésre az ukrán Vlad Troickijt kérték fel - aki dolgozott már Székesfehérváron, Kecskeméten és legutóbb a Bárkában is -, és aki a díszlettervező Dmitrij Kosztyuminszkijjal sötét atmoszférát, síri hangulatot teremtett, ugyanakkor megtöltötte a színpadot élettel, dinamizmussal. Könnyen elveszhetünk a látvány útvesztőjében, olyannyira próbára teszi a figyelmünket a vizuálisan sűrű előadás és a magyar felirat közötti lavírozás. A zenekar a színpad hátsó részében foglal helyet, lenn a vonósok, fölöttük az ütősök. Előrébb egy temetőre emlékeztető szoba helyezkedik el, sírkövekkel, mécsessel, az asztalon két pohárral és egy üveg borral. Legelöl vaskeresztek, házak vázai meredeznek, mintha a városnak már csak a maradványai lennének meg. A sírkert, a város és a halottnak szánt szentély összemosódik. A hátsó falra a hangulatváltásokat követve kivetítik a város folyamatosan változó képeit, a lepusztult, szürke lakóteleptől az élénkebb színű, mediterrán jellegű házakig.

Az énekesek széltében, hosszában, sőt magasságában is besétálják, betáncolják a teret. A Marie és Marietta kettős szerepében feltűnő - A tüzes angyal és a Turandot után Debrecenbe visszatérő - Rálik Szilvia különösen vibráló, ahogyan megformálja a bohém, csábító táncosnőt. Igazán erőteljes, amikor kedvesét győzködve halott vetélytársának emlékét próbálja lesöpörni a színről, önvallomása pedig az egyik legdrámaibb, legemberibb jelenet. A debreceniek számára szintén nem ismeretlen Nyári Zoltánnak is széles regisztert kell bejárnia Paulként: hol könnyed sármőr, hol bánatba süllyedt gyászoló, hol dühödt dúvad. Mariettával közös jelenetei szenvedélyesek és magukkal ragadóak. Mellettük Bódi Marianna (házvezetőnő, egyben a látomás apácája) és Massányi Viktor (Frank és Pierrot) kap nagyobb teret. A nyitójelenetben felvillantott bájos, tiszta szerelmük finom ellenpontozása Paul beteges érzelmeinek, amely a két nőhöz és Bruges városához fűzi. Cselóczki Tamás (a táncos Gaston és a rendező Victorin szerepében), Böjte Sándor (Albert gróf), Rendes Ágnes és Balla Melinda (táncosnők) vízióbeli, komédiás életet megjelenítő kvartettje friss, eleven, a színházi kórus és a Bányai Júlia Általános Iskola gyermekkara pedig tovább színesíti a palettát az egyik legszakrálisabb jelenetben.

Az előadás misztikusságát egy másik, néma szereplőkkel eljátszott "párhuzamos világ" is gazdagítja. Olykor mintha alteregók lennének egy alternatív valóságból, máskor bőröndöt hurcolva vagy koporsót szállítva látjuk őket, mintha utazókként nem csak városok, hanem dimenziók között is átjárnának. Szemünk elé idézik a halál jelképeit, a túlsó partra evezést, a gyertyalángot, az idő pergő homokját.

Újdonságot, kihívást és persze kockázatot is jelent egy olyan kuriózum bemutatása, mint Korngold műve. Debrecen azonban határozottan építi a profilját, és bővíti a repertoárját ismert operák újszerű előadásával, különlegességek felkutatásával, így sikerülhetett az operaversenyéről és -fesztiváljáról nevezetes Szeged és Miskolc mellett újabb említésre méltó operaműhellyé válnia.

A kritika a debreceni előadásról készült.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.