Zenés színház

A vizualitás rengetege

2012.03.23. 11:58
Ajánlom
Valóság és vízió, élet és halál fonódik össze Korngold A halott város című zeneművében. A szürreális dimenziókat feszegető lélektani opera Vlad Troickij burjánzó látványvilágú rendezésében kelt életre Debrecenben.

Korngoldra erősen hatottak kortársai, Strausstól kezdve, Puccinin át Schönbergig, műveiben mégis inkább a hollywoodi filmeposzok zenéjére ismerünk rá. Többek között a Brnóban született, de a '30-as években Amerikába vándorolt zeneszerzőnek köszönhető ugyanis, hogy az összetett hangzásvilágú, egész jeleneteken átívelő muzsika a filmek lényegi elemévé vált, a történettel és a képi világgal egy szintre emelkedett.

A halott város bizarr gazdagsággal hangszerelt opera. Komor alaptónusa ellenére megférnek benne a vígoperai, operettes és musicales elemek is. Az 1920-as ősbemutatót követő három évtizedben Európa és Amerika számos nagyvárosában játszották, és néhány éve ismét gyakran szerepel az operaszínpadokon, a magyarországi premierjére viszont máig kellett várni. A debreceni előadást Kocsár Balázs szorgalmazta, akinek zenei vezetőként ez az utolsó munkája a Csokonai Színházban.

A patetikus, lírai és profán stílusokat vegyítő, német nyelvű librettó a múlt század elején tért hódító pszichoanalízis hatásait mutatja. A címbéli halott város egy feleségét gyászoló férfi lelkiállapotának kivetülése. Amikor felbukkan a nő hasonmása, nagyszabású látomásban csap össze a felmagasztosult, de már élettelen szerelem az újrakezdés lehetőségével.

A rendezésre az ukrán Vlad Troickijt kérték fel - aki dolgozott már Székesfehérváron, Kecskeméten és legutóbb a Bárkában is -, és aki a díszlettervező Dmitrij Kosztyuminszkijjal sötét atmoszférát, síri hangulatot teremtett, ugyanakkor megtöltötte a színpadot élettel, dinamizmussal. Könnyen elveszhetünk a látvány útvesztőjében, olyannyira próbára teszi a figyelmünket a vizuálisan sűrű előadás és a magyar felirat közötti lavírozás. A zenekar a színpad hátsó részében foglal helyet, lenn a vonósok, fölöttük az ütősök. Előrébb egy temetőre emlékeztető szoba helyezkedik el, sírkövekkel, mécsessel, az asztalon két pohárral és egy üveg borral. Legelöl vaskeresztek, házak vázai meredeznek, mintha a városnak már csak a maradványai lennének meg. A sírkert, a város és a halottnak szánt szentély összemosódik. A hátsó falra a hangulatváltásokat követve kivetítik a város folyamatosan változó képeit, a lepusztult, szürke lakóteleptől az élénkebb színű, mediterrán jellegű házakig.

Az énekesek széltében, hosszában, sőt magasságában is besétálják, betáncolják a teret. A Marie és Marietta kettős szerepében feltűnő - A tüzes angyal és a Turandot után Debrecenbe visszatérő - Rálik Szilvia különösen vibráló, ahogyan megformálja a bohém, csábító táncosnőt. Igazán erőteljes, amikor kedvesét győzködve halott vetélytársának emlékét próbálja lesöpörni a színről, önvallomása pedig az egyik legdrámaibb, legemberibb jelenet. A debreceniek számára szintén nem ismeretlen Nyári Zoltánnak is széles regisztert kell bejárnia Paulként: hol könnyed sármőr, hol bánatba süllyedt gyászoló, hol dühödt dúvad. Mariettával közös jelenetei szenvedélyesek és magukkal ragadóak. Mellettük Bódi Marianna (házvezetőnő, egyben a látomás apácája) és Massányi Viktor (Frank és Pierrot) kap nagyobb teret. A nyitójelenetben felvillantott bájos, tiszta szerelmük finom ellenpontozása Paul beteges érzelmeinek, amely a két nőhöz és Bruges városához fűzi. Cselóczki Tamás (a táncos Gaston és a rendező Victorin szerepében), Böjte Sándor (Albert gróf), Rendes Ágnes és Balla Melinda (táncosnők) vízióbeli, komédiás életet megjelenítő kvartettje friss, eleven, a színházi kórus és a Bányai Júlia Általános Iskola gyermekkara pedig tovább színesíti a palettát az egyik legszakrálisabb jelenetben.

Az előadás misztikusságát egy másik, néma szereplőkkel eljátszott "párhuzamos világ" is gazdagítja. Olykor mintha alteregók lennének egy alternatív valóságból, máskor bőröndöt hurcolva vagy koporsót szállítva látjuk őket, mintha utazókként nem csak városok, hanem dimenziók között is átjárnának. Szemünk elé idézik a halál jelképeit, a túlsó partra evezést, a gyertyalángot, az idő pergő homokját.

Újdonságot, kihívást és persze kockázatot is jelent egy olyan kuriózum bemutatása, mint Korngold műve. Debrecen azonban határozottan építi a profilját, és bővíti a repertoárját ismert operák újszerű előadásával, különlegességek felkutatásával, így sikerülhetett az operaversenyéről és -fesztiváljáról nevezetes Szeged és Miskolc mellett újabb említésre méltó operaműhellyé válnia.

A kritika a debreceni előadásról készült.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Könyv

Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza

Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Zenés színház hír

Október közepéig elmaradnak az Opera előadásai

A koronavírus járvány növekvő esetszámaira tekintettel a Magyar Állami Operaház vezetősége úgy döntött, felfüggeszti előadásainak próbáit, ennek eredményeképp pedig a meghirdetett előadások döntő többsége október 17-ig elmarad.
Zenés színház interjú

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Zenés színház interjú

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Rock, lázadás, emlék a múltból - Ricse, Ricse, Beatrice!

A Ricse, Ricse, Beatrice című darab Nagy Feró szemszögéből mutatja be a zenekar történetét, természetesen élőben játszott Beatrice nótákkal és Feróval.