Zenés színház

A zene hatalma

2015.03.23. 16:15
Ajánlom
A Tűzijáték-zene nyilvános próbájára 1749-ben tizenkétezer fizetővendég volt kíváncsi, London közlekedése három órára megbénult. Noha más időket élünk, így ma aligha okozna forgalmi dugót, de Händel zenéje korunkban is méltán népszerű. Ünnepélyes és szórakoztató, mély és könnyed oratóriumai mint megannyi képeskönyv mesélnek el hőstörténeteket. A legnagyobb görög hadvezért érzékeny lelkű emberként mutatja be, aki tökéletesen érti és érzi a zene minden rezdülését: a Nagy Sándor ünnepe című alkotást különleges rendezésben láthatjuk márciusban, néhány nappal Händel születésének 330. évfordulója után. MÜPA MAGAZIN

A népszerűséget nem feltétlenül a kiadott kották számában mérték a 18. század első felében; oratorikus művei közül a korszak egyik legjobban megfizetett zeneszerzője, Händel például mindössze kettőt láthatott megjelenni nyomtatásban. A Nagy Sándor ünnepe avagy a zene hatalma című művét - amely egyszerre óda, opera és oratórium - előfizetéses formában adták ki, Houbraken híres Händel-portréjával díszítve, az előfizetők hosszú listájának élén a brit királyi család hét tagja szerepelt. A közönség 1736 februárjában hallhatta először a Covent Gardenben, de a zeneszerző életében még több mint ötven alkalommal játszották, sőt halála után is ismerték - ami pedig nagy szó volt, amikor szinte kizárólag kortárs zenét játszottak. Mára kétségtelenül vesztett népszerűségéből, de a Nagy Sándor ünnepe egyike annak a négy nagyszabású Händel-kompozíciónak, amelyet Mozart áthangszerelt az 1790-es évek elején, Gottfried van Swieten báró császári könyvtárban rendezett koncertjei számára.

Nagy Sándor, az orosz újgazdag multimilliárdos

A rendező Káel Csaba a Dryden-óda emberi-erkölcsi, humán-etikai oldalait domborítja ki a színpadon. Egy hódító életében történt események kapcsán vet fel hatalom és ember viszonyát érintő kérdéseket, továbbá azt, hogyan lehet a hatalmat befolyásolni, hogyan éli meg a sikereket, a bukásokat a hatalmat gyakorló gyarló ember. Mint mondja, bizonyos filmekben, filmsorozatokban találkozhatunk hasonló beállításokkal, de azok nem e kérdések filozófiai részét taglalják. Káel Csaba koncepciójában a történet napjainkban játszódik; Nagy Sándor személyét orosz újgazdag multimilliárdos jeleníti meg, aki New York-i penthouse-ában divatbemutatót rendez barátainak, felvonultatva az haute couture világ krémjét. A produkció díszleteit Szendrényi Éva tervezte, a barokk zenéhez szervesen kapcsolódó, azt látványilag még izgalmasabbá tevő videó-látványelemek Bordos László Zsolt munkáját dicsérik.

Az elmúlt évszázadokban a mű méltatlanul háttérbe szorult a hasonló témájú Szent Cecília-óda mellett, ezért is döntött úgy a Művészetek Palotája és a Litván Nemzeti Opera, hogy koprodukcióban bemutatja. Az első előadást 2014 júniusában rendezték a litván fővárosban, a Vilniusi Fesztivál záróeseményeként, 2015 januárja és áprilisa között minden hónapban egyszer műsorra tűzik. Mi március 28-án láthatjuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Káel Csaba rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával, sztárdivattervező jelmezeivel (lásd keretes írásainkat).

Az alaptörténetet a zeneszerzőnél két generációval idősebb John Dryden öntötte versbe a zene védőszentje, Szent Cecília tiszteletére, a költeményt Händel kortársa, a Sámson-oratórium librettóját is jegyző Newburgh Hamilton írta át megzenésítésre alkalmas formába, a mitológiai történetet némileg a kor ízléséhez igazítva. Händel aligha kaphatott volna ennél jobban testhez álló librettót. A cselekmény csak vázlatosan rajzolódik ki az áriák, recitativók és kórustételek láncolatában, a középpontban a szenvedélyek, az érzelmek megjelenítése áll. A perzsa város, Perszepolisz leigázása alkalmából Nagy Sándor ünnepséget rendez, amelyen őt és szeretőjét, Thaiszt a lantos-énekes Timótheusz szórakoztatja, a zenében megjelenő karaktereknek megfelelő hangulatokat, érzéseket keltve hallgatóságában - addig-addig, míg a muzsika hangjai arra indítják a rettenthetetlen Nagy Sándort, hogy felégesse a várost, görög katonái halálát megbosszulandó.

Divatszakma a zenés színpadon

A divatbemutatót középpontba állító alapszituáció kulcsszerepet ad a produkció jelmeztervezőjének. Ez pedig nem kisebb személyiség, mint a litván sztárdivattervező, Juozas Statkevičius. Az 1968-ban született művész érdekes személyiség, aki a nemzetközi divatszakmában is jelen van Los Angelestől New Yorkon át Párizsig; ő az első litván divattervező, akinek kreációit a legrangosabb francia és amerikai divatmagazinok is bemutatták. Ismertségét és népszerűségét jelzi, hogy elnököknek, trónörökösöknek, popsztároknak, filmsztároknak is tervezett ruhákat, japán inspirációból merítő kollekcióját pedig tízezer fős, telt házas sportcsarnokban mutatta be. Minden évben más ország kultúrájához kapcsolódik haute couture, exkluzív és egyedi gyártású ruhadarabokat felvonultató kollekcióival, rendszerint hosszabb időt töltve el az adott országban, tanulmányozva annak kultúráját, öltözködési szokásait, az ott lakók életstílusát. Opera-jelmeztervezői munkássága jelentős: Mozart, Puccini, Gounod, Verdi, Massenet műveinek színpadra állításában is aktívan közreműködött. 

A budapesti előadáson a címszerepet a litván basszus, Tadas Girininkas alakítja, a rendezés koncepciójába tökéletesen beleillik, hogy a nagyszerű művésznek nem esik nehezére az angol nyelvet oroszos akcentussal ejteni. Miah Persson énekli a szoprán főszerepet, őt aligha kell bemutatni, hiszen számos nagy sikerű produkcióban élvezhettük rendkívüli zeneiségét. Az alt szólistát, a szlovák Lucia Duchoňovát még nem ismeri a magyar közönség, a német Eric Stoklossa azonban már több szálon kötődik a Művészetek Palotájához: 2014 januárjában Eötvös Péter új operájának Ádámjaként láthattuk-hallhattuk, valamint tenor szólistaként közreműködött az 2015-ös újévi hangversenyen is. A Vashegyi György vezette Purcell Kórus és Orfeo Zenekar korábban nem játszotta a művet, a két együttest a barokk zenei specialista, Helmuth Rilling egykori tanítványa, a Bambergi Szimfonikusok zeneigazgatója és a Lübecki Nemzetközi Kórusakadémia művészeti vezetője, Rolf Beck dirigálja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Zenés színház

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Plusz

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?
Színház

Összeállt a kisvárdai színházi fesztivál programja

A 12 versenyelőadás mellett 11 versenyen kívüli színházi darab, koncertek, előadói estek, bábelőadások és a már hagyományos hallgatói minifesztivál szerepel a június 21. és 29. között megrendezendő Magyar Színházak 31. Kisvárdai Fesztiváljának idei programjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Tóth Péter operát írt a Tótékból

Kenessey Jenő Az arany meg az asszony és Örkény István-Tóth Péter Tóték című egyfelvonásos operáit Káel Csaba rendezésében és Jankó Zsolt vezényletével mutatja be április 26-án a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban.
Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.