Zenés színház

A zene hatalma

2015.03.23. 16:15
Ajánlom
A Tűzijáték-zene nyilvános próbájára 1749-ben tizenkétezer fizetővendég volt kíváncsi, London közlekedése három órára megbénult. Noha más időket élünk, így ma aligha okozna forgalmi dugót, de Händel zenéje korunkban is méltán népszerű. Ünnepélyes és szórakoztató, mély és könnyed oratóriumai mint megannyi képeskönyv mesélnek el hőstörténeteket. A legnagyobb görög hadvezért érzékeny lelkű emberként mutatja be, aki tökéletesen érti és érzi a zene minden rezdülését: a Nagy Sándor ünnepe című alkotást különleges rendezésben láthatjuk márciusban, néhány nappal Händel születésének 330. évfordulója után. MÜPA MAGAZIN

A népszerűséget nem feltétlenül a kiadott kották számában mérték a 18. század első felében; oratorikus művei közül a korszak egyik legjobban megfizetett zeneszerzője, Händel például mindössze kettőt láthatott megjelenni nyomtatásban. A Nagy Sándor ünnepe avagy a zene hatalma című művét - amely egyszerre óda, opera és oratórium - előfizetéses formában adták ki, Houbraken híres Händel-portréjával díszítve, az előfizetők hosszú listájának élén a brit királyi család hét tagja szerepelt. A közönség 1736 februárjában hallhatta először a Covent Gardenben, de a zeneszerző életében még több mint ötven alkalommal játszották, sőt halála után is ismerték - ami pedig nagy szó volt, amikor szinte kizárólag kortárs zenét játszottak. Mára kétségtelenül vesztett népszerűségéből, de a Nagy Sándor ünnepe egyike annak a négy nagyszabású Händel-kompozíciónak, amelyet Mozart áthangszerelt az 1790-es évek elején, Gottfried van Swieten báró császári könyvtárban rendezett koncertjei számára.

Nagy Sándor, az orosz újgazdag multimilliárdos

A rendező Káel Csaba a Dryden-óda emberi-erkölcsi, humán-etikai oldalait domborítja ki a színpadon. Egy hódító életében történt események kapcsán vet fel hatalom és ember viszonyát érintő kérdéseket, továbbá azt, hogyan lehet a hatalmat befolyásolni, hogyan éli meg a sikereket, a bukásokat a hatalmat gyakorló gyarló ember. Mint mondja, bizonyos filmekben, filmsorozatokban találkozhatunk hasonló beállításokkal, de azok nem e kérdések filozófiai részét taglalják. Káel Csaba koncepciójában a történet napjainkban játszódik; Nagy Sándor személyét orosz újgazdag multimilliárdos jeleníti meg, aki New York-i penthouse-ában divatbemutatót rendez barátainak, felvonultatva az haute couture világ krémjét. A produkció díszleteit Szendrényi Éva tervezte, a barokk zenéhez szervesen kapcsolódó, azt látványilag még izgalmasabbá tevő videó-látványelemek Bordos László Zsolt munkáját dicsérik.

Az elmúlt évszázadokban a mű méltatlanul háttérbe szorult a hasonló témájú Szent Cecília-óda mellett, ezért is döntött úgy a Művészetek Palotája és a Litván Nemzeti Opera, hogy koprodukcióban bemutatja. Az első előadást 2014 júniusában rendezték a litván fővárosban, a Vilniusi Fesztivál záróeseményeként, 2015 januárja és áprilisa között minden hónapban egyszer műsorra tűzik. Mi március 28-án láthatjuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Káel Csaba rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával, sztárdivattervező jelmezeivel (lásd keretes írásainkat).

Az alaptörténetet a zeneszerzőnél két generációval idősebb John Dryden öntötte versbe a zene védőszentje, Szent Cecília tiszteletére, a költeményt Händel kortársa, a Sámson-oratórium librettóját is jegyző Newburgh Hamilton írta át megzenésítésre alkalmas formába, a mitológiai történetet némileg a kor ízléséhez igazítva. Händel aligha kaphatott volna ennél jobban testhez álló librettót. A cselekmény csak vázlatosan rajzolódik ki az áriák, recitativók és kórustételek láncolatában, a középpontban a szenvedélyek, az érzelmek megjelenítése áll. A perzsa város, Perszepolisz leigázása alkalmából Nagy Sándor ünnepséget rendez, amelyen őt és szeretőjét, Thaiszt a lantos-énekes Timótheusz szórakoztatja, a zenében megjelenő karaktereknek megfelelő hangulatokat, érzéseket keltve hallgatóságában - addig-addig, míg a muzsika hangjai arra indítják a rettenthetetlen Nagy Sándort, hogy felégesse a várost, görög katonái halálát megbosszulandó.

Divatszakma a zenés színpadon

A divatbemutatót középpontba állító alapszituáció kulcsszerepet ad a produkció jelmeztervezőjének. Ez pedig nem kisebb személyiség, mint a litván sztárdivattervező, Juozas Statkevičius. Az 1968-ban született művész érdekes személyiség, aki a nemzetközi divatszakmában is jelen van Los Angelestől New Yorkon át Párizsig; ő az első litván divattervező, akinek kreációit a legrangosabb francia és amerikai divatmagazinok is bemutatták. Ismertségét és népszerűségét jelzi, hogy elnököknek, trónörökösöknek, popsztároknak, filmsztároknak is tervezett ruhákat, japán inspirációból merítő kollekcióját pedig tízezer fős, telt házas sportcsarnokban mutatta be. Minden évben más ország kultúrájához kapcsolódik haute couture, exkluzív és egyedi gyártású ruhadarabokat felvonultató kollekcióival, rendszerint hosszabb időt töltve el az adott országban, tanulmányozva annak kultúráját, öltözködési szokásait, az ott lakók életstílusát. Opera-jelmeztervezői munkássága jelentős: Mozart, Puccini, Gounod, Verdi, Massenet műveinek színpadra állításában is aktívan közreműködött. 

A budapesti előadáson a címszerepet a litván basszus, Tadas Girininkas alakítja, a rendezés koncepciójába tökéletesen beleillik, hogy a nagyszerű művésznek nem esik nehezére az angol nyelvet oroszos akcentussal ejteni. Miah Persson énekli a szoprán főszerepet, őt aligha kell bemutatni, hiszen számos nagy sikerű produkcióban élvezhettük rendkívüli zeneiségét. Az alt szólistát, a szlovák Lucia Duchoňovát még nem ismeri a magyar közönség, a német Eric Stoklossa azonban már több szálon kötődik a Művészetek Palotájához: 2014 januárjában Eötvös Péter új operájának Ádámjaként láthattuk-hallhattuk, valamint tenor szólistaként közreműködött az 2015-ös újévi hangversenyen is. A Vashegyi György vezette Purcell Kórus és Orfeo Zenekar korábban nem játszotta a művet, a két együttest a barokk zenei specialista, Helmuth Rilling egykori tanítványa, a Bambergi Szimfonikusok zeneigazgatója és a Lübecki Nemzetközi Kórusakadémia művészeti vezetője, Rolf Beck dirigálja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Zenés színház

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.