Zenés színház

A zene hatalma

2015.03.23. 16:15
Ajánlom
A Tűzijáték-zene nyilvános próbájára 1749-ben tizenkétezer fizetővendég volt kíváncsi, London közlekedése három órára megbénult. Noha más időket élünk, így ma aligha okozna forgalmi dugót, de Händel zenéje korunkban is méltán népszerű. Ünnepélyes és szórakoztató, mély és könnyed oratóriumai mint megannyi képeskönyv mesélnek el hőstörténeteket. A legnagyobb görög hadvezért érzékeny lelkű emberként mutatja be, aki tökéletesen érti és érzi a zene minden rezdülését: a Nagy Sándor ünnepe című alkotást különleges rendezésben láthatjuk márciusban, néhány nappal Händel születésének 330. évfordulója után. MÜPA MAGAZIN

A népszerűséget nem feltétlenül a kiadott kották számában mérték a 18. század első felében; oratorikus művei közül a korszak egyik legjobban megfizetett zeneszerzője, Händel például mindössze kettőt láthatott megjelenni nyomtatásban. A Nagy Sándor ünnepe avagy a zene hatalma című művét - amely egyszerre óda, opera és oratórium - előfizetéses formában adták ki, Houbraken híres Händel-portréjával díszítve, az előfizetők hosszú listájának élén a brit királyi család hét tagja szerepelt. A közönség 1736 februárjában hallhatta először a Covent Gardenben, de a zeneszerző életében még több mint ötven alkalommal játszották, sőt halála után is ismerték - ami pedig nagy szó volt, amikor szinte kizárólag kortárs zenét játszottak. Mára kétségtelenül vesztett népszerűségéből, de a Nagy Sándor ünnepe egyike annak a négy nagyszabású Händel-kompozíciónak, amelyet Mozart áthangszerelt az 1790-es évek elején, Gottfried van Swieten báró császári könyvtárban rendezett koncertjei számára.

Nagy Sándor, az orosz újgazdag multimilliárdos

A rendező Káel Csaba a Dryden-óda emberi-erkölcsi, humán-etikai oldalait domborítja ki a színpadon. Egy hódító életében történt események kapcsán vet fel hatalom és ember viszonyát érintő kérdéseket, továbbá azt, hogyan lehet a hatalmat befolyásolni, hogyan éli meg a sikereket, a bukásokat a hatalmat gyakorló gyarló ember. Mint mondja, bizonyos filmekben, filmsorozatokban találkozhatunk hasonló beállításokkal, de azok nem e kérdések filozófiai részét taglalják. Káel Csaba koncepciójában a történet napjainkban játszódik; Nagy Sándor személyét orosz újgazdag multimilliárdos jeleníti meg, aki New York-i penthouse-ában divatbemutatót rendez barátainak, felvonultatva az haute couture világ krémjét. A produkció díszleteit Szendrényi Éva tervezte, a barokk zenéhez szervesen kapcsolódó, azt látványilag még izgalmasabbá tevő videó-látványelemek Bordos László Zsolt munkáját dicsérik.

Az elmúlt évszázadokban a mű méltatlanul háttérbe szorult a hasonló témájú Szent Cecília-óda mellett, ezért is döntött úgy a Művészetek Palotája és a Litván Nemzeti Opera, hogy koprodukcióban bemutatja. Az első előadást 2014 júniusában rendezték a litván fővárosban, a Vilniusi Fesztivál záróeseményeként, 2015 januárja és áprilisa között minden hónapban egyszer műsorra tűzik. Mi március 28-án láthatjuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Káel Csaba rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával, sztárdivattervező jelmezeivel (lásd keretes írásainkat).

Az alaptörténetet a zeneszerzőnél két generációval idősebb John Dryden öntötte versbe a zene védőszentje, Szent Cecília tiszteletére, a költeményt Händel kortársa, a Sámson-oratórium librettóját is jegyző Newburgh Hamilton írta át megzenésítésre alkalmas formába, a mitológiai történetet némileg a kor ízléséhez igazítva. Händel aligha kaphatott volna ennél jobban testhez álló librettót. A cselekmény csak vázlatosan rajzolódik ki az áriák, recitativók és kórustételek láncolatában, a középpontban a szenvedélyek, az érzelmek megjelenítése áll. A perzsa város, Perszepolisz leigázása alkalmából Nagy Sándor ünnepséget rendez, amelyen őt és szeretőjét, Thaiszt a lantos-énekes Timótheusz szórakoztatja, a zenében megjelenő karaktereknek megfelelő hangulatokat, érzéseket keltve hallgatóságában - addig-addig, míg a muzsika hangjai arra indítják a rettenthetetlen Nagy Sándort, hogy felégesse a várost, görög katonái halálát megbosszulandó.

Divatszakma a zenés színpadon

A divatbemutatót középpontba állító alapszituáció kulcsszerepet ad a produkció jelmeztervezőjének. Ez pedig nem kisebb személyiség, mint a litván sztárdivattervező, Juozas Statkevičius. Az 1968-ban született művész érdekes személyiség, aki a nemzetközi divatszakmában is jelen van Los Angelestől New Yorkon át Párizsig; ő az első litván divattervező, akinek kreációit a legrangosabb francia és amerikai divatmagazinok is bemutatták. Ismertségét és népszerűségét jelzi, hogy elnököknek, trónörökösöknek, popsztároknak, filmsztároknak is tervezett ruhákat, japán inspirációból merítő kollekcióját pedig tízezer fős, telt házas sportcsarnokban mutatta be. Minden évben más ország kultúrájához kapcsolódik haute couture, exkluzív és egyedi gyártású ruhadarabokat felvonultató kollekcióival, rendszerint hosszabb időt töltve el az adott országban, tanulmányozva annak kultúráját, öltözködési szokásait, az ott lakók életstílusát. Opera-jelmeztervezői munkássága jelentős: Mozart, Puccini, Gounod, Verdi, Massenet műveinek színpadra állításában is aktívan közreműködött. 

A budapesti előadáson a címszerepet a litván basszus, Tadas Girininkas alakítja, a rendezés koncepciójába tökéletesen beleillik, hogy a nagyszerű művésznek nem esik nehezére az angol nyelvet oroszos akcentussal ejteni. Miah Persson énekli a szoprán főszerepet, őt aligha kell bemutatni, hiszen számos nagy sikerű produkcióban élvezhettük rendkívüli zeneiségét. Az alt szólistát, a szlovák Lucia Duchoňovát még nem ismeri a magyar közönség, a német Eric Stoklossa azonban már több szálon kötődik a Művészetek Palotájához: 2014 januárjában Eötvös Péter új operájának Ádámjaként láthattuk-hallhattuk, valamint tenor szólistaként közreműködött az 2015-ös újévi hangversenyen is. A Vashegyi György vezette Purcell Kórus és Orfeo Zenekar korábban nem játszotta a művet, a két együttest a barokk zenei specialista, Helmuth Rilling egykori tanítványa, a Bambergi Szimfonikusok zeneigazgatója és a Lübecki Nemzetközi Kórusakadémia művészeti vezetője, Rolf Beck dirigálja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Klasszikus

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.