Zenés színház

„A zene kapocs a Menny és a Föld között” – beszélgetés Vadász Zsolttal

2023.03.17. 13:25
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház március 10-én, 11-én és 12-én, hármas szereposztásban mutatta be Huszka Jenő Mária főhadnagy című művét, amelyben a népszerű bonvivánt, Vadász Zsoltot Draskóczy Ádám szerepében láthatja a közönség. Az énekművésszel a zajos sikert arató premier és az április 7-én, nagypénteken felcsendülő Feltámadás című ünnepi gála kapcsán beszélgettünk.

Milyennek látod a Mária főhadnagyban általad megformált karaktert?

Draskóczy Ádám egy létező történelmi személy, családjának nemessége nagy múltra tekint vissza: az ősei 1242-ben, a muhi csatában mutatott vitézségük elismeréseként kaptak nemesi címet és birtokot Gömör, illetve Turóc vármegyében az akkori uralkodótól, IV. Bélától. A Rákóczi szabadságharcban és az 1848/49-es szabadságharcban is részt vettek, emléktáblák őrzik hősiességüket, és több helyen is megemlítik őket a történelemkönyvekben. Ádám a darabban is elhivatott követője Kossuthnak, és a szabadságharc idején őrnagyként odaadóan küzd azért, hogy a magyar nemzet kivívja függetlenségét. Nagyon pozitív, támogató, nemes és nagylelkű személyiség, aki – mivel operettről van szó – természetesen szerelmes is, méghozzá egy csodálatos nőbe, Farkasházy Antóniába, Mária rokonába. Mindketten segítik a lányt abban, hogy azzá váljon, aki, éppúgy, ahogy Kossuthot és a magyar nemzet ügyét is mindketten szívvel-lélekkel támogatják. A sorsuk már a történet elején összefonódik, és a darab végén a szerelmesek természetesen ezúttal is egymásra találnak.

És ezáltal mindketten kapnak egy második esélyt a sorstól. Hiszen Antóniáról is tudjuk, hogy özvegy, és sejthető, hogy Draskóczynak sem ez az első szerelem az életben.

Valóban mondhatjuk, hogy ez a második ifjúságuk. Új esélyt kapnak a boldogságra, amivel végül élnek is. Akkoriban a hölgyek nagyon fiatalon, már 16-17 éves korukban férjhez mentek, és bizony gyakran előfordult, hogy a hitvesük korán elhunyt egy csatában, vagy egy betegség következtében. Mindketten rendelkeznek már élettapasztalattal: Antónia is fiatalon vált özveggyé, illetve Ádámot is érték csalódások.

Ők a szerelemnek egy érettebb, tapasztaltabb változatát jelenítik meg a színpadon, ugyanakkor éppoly’ izzó és mély érzelmek fűzik egymáshoz őket, mint az ifjú szerelmespárt,

Máriát és Jancsó Bálintot. Különleges élmény, hogy a feleségemmel, Lukács Anitával – akit most Farkasházy Antóniaként láthat a közönség – mindkét szerelmespárt életre kelthettük itt, az Operettszínházban, egy korábbi rendezésben ugyanis ő volt Mária, én pedig Jancsó Bálint karakterét formálhattam meg.

IMG_1032_lr-113841.jpg

Bordás Barbara és Vadász Zsolt a Mária főhadnagy című előadásban (Fotó/Forrás: Mahunka Balázs / Budapesti Operettszínház)

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója különleges aktualitást ad az előadásnak, amelyben a magyar történelem egyik fontos korszaka jelenik meg a színpadon.

Ráadásul mindezt konkrét emberi sorsokon keresztül, a hétköznapi emberek harcait, küzdelmeit követve láthatja a közönség, akikhez így még közelebb kerülhet a történet és talán maga a korszak is. Azokból a vérzivataros időkből az emberek általában a nagy nevekre, köztük Kossuthra, Görgeyre, Széchenyire és az aradi vértanúkra emlékeznek, de a történelmet nem csak a nagy hősök alakítják. A szabadságharc sikere sem csak rajtuk múlott, hanem azokon a százezreken, akik az apró feladatok összességét végezték el. Csak az összefogásnak, a „hétköznapi hősök” odaadó, önfeláldozó küzdelmeinek köszönhetően születhetett és ma is csak így születhet siker. Nincs ez másképp a színházban sem:

a főszereplők mellett még számtalan ember munkájára szükség van ahhoz, hogy előadásról előadásra létrejöhessen az a csoda, aminek a közönség is részesévé válik.

Ennek a varázslatnak a létrejöttében fontos szerepet játszik a zene is.

Huszka Jenő művei – és általában véve az operettek – gazdagok olyan dallamokban, amelyek a magyar zenei kultúra színe-javát képviselik. Gyakran merített a népdalokból, a cigányzenéből, a magyar nóta jellegű dalokból, olykor a verbunkoszenéből is. Ezek mind a vérünkben vannak. Olyan melódiák csendülnek fel, amelyeket mindenki ismer: Én mától kezdve, A bugaci határon, Vértől pirosló ősi kard és még hosszasan sorolhatnám. Vidám, szerelmes, szenvedélyes és magyar virtusban gazdag, vérforraló dallamok egyaránt vannak köztük.

A premierhétvégén a nézők már megcsodálhatták azt a látványvilágot, amelyet Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Túri Erzsébet díszlettervező a rendezővel, Homonnay Zsolttal közösen álmodtak meg. Hogy éreztétek magatokat ebben a világban?

Remekül. A díszlet és a jelmezek is abszolút kifejezik azt a kettősséget az elegáns, ugyanakkor hűvös bécsi környezet és a vérzivataros, izzó hangulatú, forradalmi Magyarország között, amit a rendező szeretett volna megvalósítani. A díszlet ráadásul remekül segíti a játékunkat, jól kihasználható, és minden részletében képvisel valamit. Remekül hozzájárul a darabhoz.

IMG_1023_lr-113843.jpg

Bordás Barbara és Vadász Zsolt a Mária főhadnagy című előadásban (Fotó/Forrás: Mahunka Balázs / Budapesti Operettszínház)

Homonnay Zsolt egyben színészkollégátok is. Milyen volt az általa irányított alkotómunka?

Nagyon jó, mert – annak ellenére, hogy a fejében egyébként már az elejétől kezdve kész volt ez a darab, és végig nagyon határozott rendezői elképzelései voltak – össze tudtunk dolgozni, és mindenki a saját személyiségén keresztül formálhatta meg az adott karaktert. Így egyikünktől sem maradt idegen, könnyebben tudtunk azonosulni a ránk osztott szereppel.

Hozzád hasonló, vagy a saját személyiégeddel ellentétes karaktereket alakítasz szívesebben a színpadon?

Egy színész dolga szerintem egyebek mellett az, hogy akár egészen szélsőséges karaktereket tudjon úgy alakítani, hogy közben mégis önazonos marad. Áteresztjük a saját személyiségünkön, és megpróbáljuk megérteni, megformálni a velünk akár teljesen ellentétes karakterek érzéseit, gondolatait is. Szeretem, ha nem önmagam vagyok, hanem teljesen más karakter bőrébe bújhatok, és új dolgokat tapasztalhatok meg.

Ilyenkor még önmagam számára is tudok meglepetésekkel szolgálni.

Az eljátszott szerepek, amellett, hogy egymásra is hatással vannak, gondolom, téged is alakítanak.

Valamennyire biztosan. Sok karaktert formáltam már meg, és folyamatosan próbálom bővíteni, változtatni a színészi eszköztáramat azért, hogy egy-egy figurából a legtöbbet tudjam kihozni. És mindaz, amit általuk megtapasztalok, valamennyire természetesen a saját személyiségemre, viselkedésemre is hat. Draskóczy Ádám esetében például azt tanulmányoztam és próbáltam megjeleníteni, hogy milyen gesztusai és mozdulatai voltak akkoriban egy nemesnek. Hogyan beszéltek, hogyan viselkedtek, hogyan szólítottak meg valakit az adott társadalmi helyzetüknek megfelelően. Sokszor talán nehezebb színészi feladat egy létező, valószerű karaktert hitelesen életre kelteni a színpadon, mint például Kékszakállt, vagy egy hozzá hasonló kitalált, elnagyolt, groteszk figurát.

IMG_1861_lr-113842.jpg

Bordás Barbara és Vadász Zsolt a Mária főhadnagy című előadásban (Fotó/Forrás: Mahunka Balázs / Budapesti Operettszínház)

A bemutató után máris új cél felé indultok, április 7-én, nagypénteken ugyanis a Feltámadás című gálával várjátok a közönséget. Milyen műveket hallhat a közönség az est során?

Az ünnepi koncert első felvonásában klasszikus művek csendülnek majd fel. A fantasztikus kórusunk előadásában például Bach János passiójának nyitó részletét, illetve Verdi I lombardi című művének Jeruzsálem kórusát hallhatja majd a közönség, de felcsendül egy részlet Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című művéből is. Mozart c-moll miséjéből elhangzik majd a Laudamus te ária, Liszt Krisztus oratóriumából pedig Jézus monológja. Az énekkarral közösen részleteket éneklünk Théodore Dubois Krisztus hét szava című művéből, én pedig Dvořák Stabat materéből éneklek majd egy áriát, ami mindig megtiszteltetés. Az pedig, hogy ezúttal itt, a saját anyaszínházamban tehetem, külön öröm számomra. Ahogy annak is

nagyon örülök, hogy az Operettszínház repertoárján is megjelentek olyan koncertek, amelyekben az úgynevezett klasszikus zene dominál.

Megérdemli ez a színpad, ez a fantasztikus énekkar, zenekar, tánckar, ez a társulat, amelynek tagjai minden műfajban kitűnően megállják a helyüket. A koncert második részében Andrew Lloyd Webber Requiem című művét hallhatja a közönség. Ezzel a szerzeménnyel – amely kitölti a gála második részét – az elsősorban musicaljeiről ismert szerző egyébként édesapja emléke előtt tiszteleg. Az est szólistái rajtam kívül Süle Dalma, Fischl Mónika, Pete Ádám és Nin Duch Hoang Long.

Minek köszönhető szerinted, hogy immár az ilyen jellegű koncertek által nyújtott élményben is része lehet a teátrum közönségének?

Például annak, hogy Pfeiffer Gyula főzeneigazgató felismerte, mi az, amiben a társulat tagjai még megcsillogtathatják a tehetségüket, újabb oldalukról is bemutatkozhatnak a teátrum közöségének. Már az Ave Maria koncertek is ennek a szakrális, lélekemelő vonalnak az elindítói voltak, és nagyon boldoggá tesz, hogy én is részt vehetek ebben a misszióban. Vallásos családból származom, az iskolás éveimet is egyházi intézményekben töltöttem, így külön öröm számomra ezeket az áriákat énekelni, megszólaltatni. Maga a zene is egyfajta kapcsolódás Istenhez, kapocs a Föld és a Menny, az emberi és az isteni között. A feltámadás ünnepe pedig különleges helyet foglal el a szívemben, hiszen ez a megváltás az alapja, a kiindulópontja magának a keresztény vallásnak. Csodálatos művek születtek ebben a témában, amelyeket énekelni minden szempontból olyan kihívást jelent, amelynek boldogan nézek elébe.

Fejléckép: Vadász Zsolt (forrás: Budapesti Operettszínház)

Támogatott tartalom.

„Minden mű egy gyémánt” – Interjú Pfeiffer Gyulával, az Operettszínház főzeneigazgatójával

Kapcsolódó

„Minden mű egy gyémánt” – Interjú Pfeiffer Gyulával, az Operettszínház főzeneigazgatójával

A Budapesti Operettszínház készülő Mária főhadnagy-előadása és a Feltámadás című ünnepélyes gálakoncert kapcsán Pfeiffer Gyula főzeneigazgatóval beszélgettünk.

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.