Zenés színház

Ablak Európára – Milyennek látja a hazai operajátszást az OperaVision projektmenedzsere?

2021.11.19. 11:05
Ajánlom
Július óta már a negyedik kiváló minőségű operafelvétel érhető el az Opera repertoárjából a világszerte ingyenesen működő OperaVision felületein. Luke O’Shaughnessy projektmenedzser a program bemutatása mellett mesélt arról, milyennek látja a magyar operajátszást.

Az alábbi cikk az Opera Magazin 2021. őszi számában jelent meg.

LukeO_Shaughnessy1-113045.jpg

Luke O’Shaughnessy (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Az európai operaházak előadásait közvetítő OperaVision 2017 óta működik. Hogyan indult a projekt?

Ez valójában a program második fázisa: 2014-ben az Opera Platformon tizenöt operaház streamelte az előadásait rajtunk keresztül. Akkor még semmilyen európai tapasztalat nem létezett a formáról. Az indulásban a német-francia Arte csatornának komoly szerepe volt, hiszen ők ismerték a livestream működését, tudtak feliratozni is. Nekünk a nemzetközi kapcsolati hálónk volt erős, így közösen kezdtünk, havi egy-két streammel.

A sikereket látva 2017-ben a Kreatív Európa program jóvoltából megdupláztuk a résztvevők számát, a budapesti Opera is ekkor lett a partnerünk.

Jelenleg 17 ország 29 operaházával működünk együtt. Látva, hogy a finanszírozás biztos lábakon áll, merész döntést hoztunk: az összes streamet a YouTube-on is közzétettük. Az OperaVision szó szerint globálisan láthatóvá vált, többé nem csak európai nézőink voltak.

De miért van szüksége az operarajongóknak egy online streaming platformra?

Az operaházak mindig erősen támaszkodnak a helyi közönségükre, javarészt velük töltik meg a nézőteret, meg persze turistákkal. Jogos a kérdése: miért kellene meggyőzni az embereket, hogy inkább maradjanak otthon, mint hogy elmenjenek az operába? Szerintünk a két dolog nem zárja ki egymást, sőt! A streaming az operaműfaj népszerűsítésének korszerű módja.

A legelkötelezettebb rajongók sem tudják bejárni a kontinenst egy-egy bemutatóért.

Mi ablakot nyitunk, amin keresztül látható, mi történik Európa színpadain. Nem állandó archívumot építünk, a legtöbb előadás legfeljebb fél évig látható, a mára koncentrálunk.

Az operaházak jelentkeznek a programba, vagy önök keresik meg őket?

Voltak intézmények, például Bécsben vagy Londonban, akiket feltétlenül a hálózat tagjaiként akartunk látni, mert már 2014-ben komoly tapasztalatuk volt a streamelésben. Cél volt, hogy a nagy, híres intézmények mellett kisebb, kevésbé ismert házak is jelen legyenek. 2017-től aztán az igazgatók egymásnak ajánlottak minket, a szervezet organikusan nőtt.

Milyen típusú előadások alkotják a repertoár gerincét?

Messzebbről kezdem a választ: rengetegen néznek minket az Egyesült Államokban, ahol az operajátszás mást jelent, mint nálunk. Ez inspirálóan hat, szívesen mutatjuk meg, milyen sokszínű a zenés színházi műfaj Európában. Szeretünk minden operaházból helyi érdekességeket mutatni, de a kanonizált műveket is üdvözöljük.

Küldetésünknek tartom, hogy olyan szerzőket is elővegyünk, akiket saját hazájukon kívül alig ismernek.

Meglepő lehetett, hogy Erkel Bánk bánját műsorra tűztük, de nem csalódtunk: komoly siker lett.

Bankban-120108.jpg

Erkel: Bánk bán (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Nagyszerű ezt hallani. Mit tudnak a nézőikről, kikből állnak?

Az OperaVision tartalmaihoz regisztráció nélkül hozzáférhet bárki. Ezért nincs pontos válasz a kérdésére, de azt tudom, hogy hányan és honnan néznek minket. Egy korábbi felmérésünk alapján elmondható, hogy Észak-Amerika értelmiségi rétege, tanárok és egyetemi emberek különösen kíváncsiak ránk. Igyekszünk különböző nézőket megszólítani, és itt az operákhoz kapcsolódó kísérőanyagokra gondolok.

A honlapunkon előadásrészleteket, beszélgetéseket teszünk közzé az alkotókkal, szöveges vagy animált összefoglalót a cselekményről;

csupa olyasmit, ami elsőre talán kevésbé hat nyomasztóan, mint egy háromórás operát végignézni.

Nem furcsállják az operarajongók, hogy az OperaVisionnek van saját TikTok oldala is?

Bizony, ráadásul ott minden tartalmat egy percnél rövidebb időbe kell sűríteni. Ez a platform főleg a fiataloknak szól, akik ismerkednek az operával, de muszáj megjelennünk ott is. A streaming forma maga után vonja, hogy minden lehetséges online fórumon feltűnjünk. A TikToknak komoly edukációs szerep jut, amikor „öt dolog, amit nem tudtál az operáról” típusú tartalmakat készítünk oda.

Hogyan hatott a pandémia a programra? Úgy hiszem, hogy a karanténból, az online közvetítések fellendüléséből profitálhatott az OperaVision.

Így van: az azonnali reakciónk az volt, hogy a nézőknek több szolgáltatást kell nyújtanunk, támogatva az operaházakat és segítve az otthon ragadt nézőket. Az operaházak archívumaiból válogatva

tematikus hónapokat hoztunk létre, volt, hogy Mozartra, máskor az angol nyelvű operákra koncentráltunk.

A nézettségünk óriási mértékben nőtt: az összes felületünkön 2017 óta körülbelül 18 millió megtekintésnél járunk, de ennek a fele tavaly március óta generálódott. A pandémia lecsengése után átlagosan havi három-négy előadással jelentkezünk: ez a tempó lehetővé teszi, hogy mindegyik bemutató kellő figyelmet kapjon. A karantén más új lehetőségeket is hozott: fiatal norvég énekesekkel mutattunk be egy operát, amit egy Londonban élő rendező Zoomon állított színre.

Akkor nem csak az ismert operákat nézzük, hanem fogékonyak vagyunk az újdonságokra is?

Alapvetően tudható, mit néznek majd sokan: az ismerős címek mellett helyek is vonzóak, mint például a Covent Garden vagy az amszterdami opera. De azért vannak meglepetések: Klaipedában egy hajógyárból, rendkívül izgalmas környezetben közvetítettük A bolygó hollandit, hatalmas siker volt.

A Magyar Állami Operaház a Bánk bán, a Jancsi és Juliska, A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény után ebben az évben az Andrea Chénier-vel szerepel az OperaVision kínálatában. Mit gondol mindezek alapján a magyar operajátszásról?

Nehezet kérdez... Az biztos, hogy nagyon változatos a repertoár. Fontos, hogy komoly szándék érezhető a nemzeti operakincs megmutatására, aminek szép példája a Bánk bán. Jelen vannak a hagyományosabb, mégis viszonylag ritkán előkerülő címek: az Andrea Chénier egészen más, mint egy sokat játszott Mozart-opera. Az intézmény szereti kitapogatni a repertoár határait, A kairói lúd erre is jó példa, hiszen igazi ritkaság, a bemutatása bátor tett. Látszik, hogy a kreatív csapatok bátran dolgozhatnak: a Jancsi és Juliska vizualitása mellbevágó volt. Folytatni fogjuk az együttműködést, az Eiffel Műhelyházat izgalmas helyszínnek tartom. És jól jönne több Erkel az OperaVision kínálatában – a színházra és a zeneszerzőre is gondolok.

Fejléckép: Giordano: André Chénier (fotó/ forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Vajda János-opera látható az OperaVision oldalán

Kapcsolódó

Vajda János-opera látható az OperaVision oldalán

A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása élő közvetítése tekinthető meg november 19-én 20 órától az OperaVision internetes platformján. Az előadás fél évig visszanézhető.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

„Az éneklés felemeli a lelket” – 70 éves Pitti Katalin

A legendás énekesnőt születésnapja alkalmából egy csokorra való felvételével köszöntjük, melyek között emblematikus szerepei és ritkaságok egyaránt meghallgathatók.
Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.