Zenés színház

Ablak Európára – Milyennek látja a hazai operajátszást az OperaVision projektmenedzsere?

2021.11.19. 11:05
Ajánlom
Július óta már a negyedik kiváló minőségű operafelvétel érhető el az Opera repertoárjából a világszerte ingyenesen működő OperaVision felületein. Luke O’Shaughnessy projektmenedzser a program bemutatása mellett mesélt arról, milyennek látja a magyar operajátszást.

Az alábbi cikk az Opera Magazin 2021. őszi számában jelent meg.

LukeO_Shaughnessy1-113045.jpg

Luke O’Shaughnessy (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Az európai operaházak előadásait közvetítő OperaVision 2017 óta működik. Hogyan indult a projekt?

Ez valójában a program második fázisa: 2014-ben az Opera Platformon tizenöt operaház streamelte az előadásait rajtunk keresztül. Akkor még semmilyen európai tapasztalat nem létezett a formáról. Az indulásban a német-francia Arte csatornának komoly szerepe volt, hiszen ők ismerték a livestream működését, tudtak feliratozni is. Nekünk a nemzetközi kapcsolati hálónk volt erős, így közösen kezdtünk, havi egy-két streammel.

A sikereket látva 2017-ben a Kreatív Európa program jóvoltából megdupláztuk a résztvevők számát, a budapesti Opera is ekkor lett a partnerünk.

Jelenleg 17 ország 29 operaházával működünk együtt. Látva, hogy a finanszírozás biztos lábakon áll, merész döntést hoztunk: az összes streamet a YouTube-on is közzétettük. Az OperaVision szó szerint globálisan láthatóvá vált, többé nem csak európai nézőink voltak.

De miért van szüksége az operarajongóknak egy online streaming platformra?

Az operaházak mindig erősen támaszkodnak a helyi közönségükre, javarészt velük töltik meg a nézőteret, meg persze turistákkal. Jogos a kérdése: miért kellene meggyőzni az embereket, hogy inkább maradjanak otthon, mint hogy elmenjenek az operába? Szerintünk a két dolog nem zárja ki egymást, sőt! A streaming az operaműfaj népszerűsítésének korszerű módja.

A legelkötelezettebb rajongók sem tudják bejárni a kontinenst egy-egy bemutatóért.

Mi ablakot nyitunk, amin keresztül látható, mi történik Európa színpadain. Nem állandó archívumot építünk, a legtöbb előadás legfeljebb fél évig látható, a mára koncentrálunk.

Az operaházak jelentkeznek a programba, vagy önök keresik meg őket?

Voltak intézmények, például Bécsben vagy Londonban, akiket feltétlenül a hálózat tagjaiként akartunk látni, mert már 2014-ben komoly tapasztalatuk volt a streamelésben. Cél volt, hogy a nagy, híres intézmények mellett kisebb, kevésbé ismert házak is jelen legyenek. 2017-től aztán az igazgatók egymásnak ajánlottak minket, a szervezet organikusan nőtt.

Milyen típusú előadások alkotják a repertoár gerincét?

Messzebbről kezdem a választ: rengetegen néznek minket az Egyesült Államokban, ahol az operajátszás mást jelent, mint nálunk. Ez inspirálóan hat, szívesen mutatjuk meg, milyen sokszínű a zenés színházi műfaj Európában. Szeretünk minden operaházból helyi érdekességeket mutatni, de a kanonizált műveket is üdvözöljük.

Küldetésünknek tartom, hogy olyan szerzőket is elővegyünk, akiket saját hazájukon kívül alig ismernek.

Meglepő lehetett, hogy Erkel Bánk bánját műsorra tűztük, de nem csalódtunk: komoly siker lett.

Bankban-120108.jpg

Erkel: Bánk bán (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Nagyszerű ezt hallani. Mit tudnak a nézőikről, kikből állnak?

Az OperaVision tartalmaihoz regisztráció nélkül hozzáférhet bárki. Ezért nincs pontos válasz a kérdésére, de azt tudom, hogy hányan és honnan néznek minket. Egy korábbi felmérésünk alapján elmondható, hogy Észak-Amerika értelmiségi rétege, tanárok és egyetemi emberek különösen kíváncsiak ránk. Igyekszünk különböző nézőket megszólítani, és itt az operákhoz kapcsolódó kísérőanyagokra gondolok.

A honlapunkon előadásrészleteket, beszélgetéseket teszünk közzé az alkotókkal, szöveges vagy animált összefoglalót a cselekményről;

csupa olyasmit, ami elsőre talán kevésbé hat nyomasztóan, mint egy háromórás operát végignézni.

Nem furcsállják az operarajongók, hogy az OperaVisionnek van saját TikTok oldala is?

Bizony, ráadásul ott minden tartalmat egy percnél rövidebb időbe kell sűríteni. Ez a platform főleg a fiataloknak szól, akik ismerkednek az operával, de muszáj megjelennünk ott is. A streaming forma maga után vonja, hogy minden lehetséges online fórumon feltűnjünk. A TikToknak komoly edukációs szerep jut, amikor „öt dolog, amit nem tudtál az operáról” típusú tartalmakat készítünk oda.

Hogyan hatott a pandémia a programra? Úgy hiszem, hogy a karanténból, az online közvetítések fellendüléséből profitálhatott az OperaVision.

Így van: az azonnali reakciónk az volt, hogy a nézőknek több szolgáltatást kell nyújtanunk, támogatva az operaházakat és segítve az otthon ragadt nézőket. Az operaházak archívumaiból válogatva

tematikus hónapokat hoztunk létre, volt, hogy Mozartra, máskor az angol nyelvű operákra koncentráltunk.

A nézettségünk óriási mértékben nőtt: az összes felületünkön 2017 óta körülbelül 18 millió megtekintésnél járunk, de ennek a fele tavaly március óta generálódott. A pandémia lecsengése után átlagosan havi három-négy előadással jelentkezünk: ez a tempó lehetővé teszi, hogy mindegyik bemutató kellő figyelmet kapjon. A karantén más új lehetőségeket is hozott: fiatal norvég énekesekkel mutattunk be egy operát, amit egy Londonban élő rendező Zoomon állított színre.

Akkor nem csak az ismert operákat nézzük, hanem fogékonyak vagyunk az újdonságokra is?

Alapvetően tudható, mit néznek majd sokan: az ismerős címek mellett helyek is vonzóak, mint például a Covent Garden vagy az amszterdami opera. De azért vannak meglepetések: Klaipedában egy hajógyárból, rendkívül izgalmas környezetben közvetítettük A bolygó hollandit, hatalmas siker volt.

A Magyar Állami Operaház a Bánk bán, a Jancsi és Juliska, A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény után ebben az évben az Andrea Chénier-vel szerepel az OperaVision kínálatában. Mit gondol mindezek alapján a magyar operajátszásról?

Nehezet kérdez... Az biztos, hogy nagyon változatos a repertoár. Fontos, hogy komoly szándék érezhető a nemzeti operakincs megmutatására, aminek szép példája a Bánk bán. Jelen vannak a hagyományosabb, mégis viszonylag ritkán előkerülő címek: az Andrea Chénier egészen más, mint egy sokat játszott Mozart-opera. Az intézmény szereti kitapogatni a repertoár határait, A kairói lúd erre is jó példa, hiszen igazi ritkaság, a bemutatása bátor tett. Látszik, hogy a kreatív csapatok bátran dolgozhatnak: a Jancsi és Juliska vizualitása mellbevágó volt. Folytatni fogjuk az együttműködést, az Eiffel Műhelyházat izgalmas helyszínnek tartom. És jól jönne több Erkel az OperaVision kínálatában – a színházra és a zeneszerzőre is gondolok.

Fejléckép: Giordano: André Chénier (fotó/ forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Vajda János-opera látható az OperaVision oldalán

Kapcsolódó

Vajda János-opera látható az OperaVision oldalán

A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása élő közvetítése tekinthető meg november 19-én 20 órától az OperaVision internetes platformján. Az előadás fél évig visszanézhető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Zenés színház interjú

A Föld forog tovább, és ezek a csodák újra és újra megtörténnek

Kocsis Dénes a Budapesti Operettszínház vezető művésze, a musicalirodalom legnagyobb szerepeit tudhatja maga mögött. Ezúttal Frank Wildhorn Carmenjében mutatkozik be április 19-én a Nagymező utcai teátrumban.
Zenés színház ajánló

Meseoperát mutatnak be a Vigadóban

Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című darabját láthatja a közönség a Szent István Filharmonikusok Pastorale című ifjúsági sorozatában, április 20-án és 21-én.
Zenés színház interjú

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában.