Zenés színház

Ádám asszonyai

2014.01.22. 06:40
Ajánlom
Madách Imre drámája, Az ember tragédiája szolgált kiindulópontként Albert Ostermaier és Eötvös Péter 2010 februárjában, Münchenben bemutatott operájához. Az ördög tragédiájában (Die Tragödie des Teufels) felbukkant egy különös nőalak, a démonikus Lilith-tel azonosítható Lucy. A következő opera centrumába Eötvös már őt állította. A zeneszerzőt a Paradise reloaded (Lilith) október 25-ei, bécsi ősbemutatója után kérdeztük.

- A Lilith a három évvel korábbi operának átdolgozása, vagy egy teljesen önálló, Az ördög tragédiájától független, minden ízében új mű?

- Az ördög tragédiáját a müncheni opera rendelte, és - a müncheniek is kifejezetten ezt kérték - Madách darabja volt az alap. Azt mindjárt tudtam, hogy az eredeti mű számomra csak komoly átdolgozás révén válhat alkalmas operai anyaggá. A szövegíró, Albert Ostermaier költői erejű képek sorozatát alakította ki, melyben a cselekmény alig-alig játszott szerepet.

- Ez a szerkezet a Lilith első felében is megfigyelhető.

- Igen, és épp Lilith színrelépésével változik meg a dramaturgia. Ő hozza mozgásba a drámát, a képek helyett immár a történetre kell figyelnünk. Zenei szempontból számomra fontos, hogy a színpadi eseményeket egységes, átfogó ívek kössék össze. A müncheni előadás tapasztalata az volt, hogy cselekmény hiányában ezek az ívek nehezebben születnek meg. Viszont volt egy szereplőnk, Lucy - ekkor még Lucifer párjaként gondoltunk rá -, akiről sejtettem, hogy új drámai lehetőségek forrása lehetne. Még be sem fejeztük Az ördög tragédiáját, már tudtam, hogy foglalkozni akarok vele.

- Lilith az apokrif irodalomban Ádám első felesége volt, a keleti mítoszokban - a héberben is - igen jelentékeny szerepet játszó, gazdag szimbólumvilággal felruházott figura. Az európai irodalomban is fel-feltűnik, említi például Goethe, de Thomas Mann is a Varázshegyben. Viszont a bibliai teremtéstörténetben nincs szerepe, és Madách sem utal rá. A Paradise reloaded így mindkét forrástól igencsak eltávolodik.

- Igen, ezt fontos hangsúlyozni. A Lilith nem hivatkozik a Bibliára, teológiai kérdéseket nem tesz fel; de nem kapcsolódik már Madáchhoz, illetve a madáchi problematikához sem. Ostermaier már három éve is sci-fiben gondolkozott, a Lilith pedig teljes egészében a fantázia, a fikció világában mozog. A cselekményvázat Mezei Mari készítette, a librettót ennek alapján dolgozta ki Ostermaier.

- A két opera néhány ponton érintkezik, felfedezhetőek kisebb-nagyobb átfedések. Zenei szempontból is van átjárás?  

- A zene az első hangtól az utolsóig teljesen új. Színházban gondolkodó operaszerzőnek gondolom magam, ha egy darab dramaturgiája megváltozik, óhatatlan, hogy a zene is átalakuljon, idomuljon. Ha például a Lilith szövegkönyvét most átalakítanánk, biztos, hogy a legelejétől újra kellene kezdenem a komponálást. Minden darab más és más.

- Korábbi operái sem hasonlítanak egymásra, mindegyiknek van valamiféle egyedi hangzása, mintha mindig más és más szerző szólalna meg. Tudható, hogy Ön ezt kifejezetten ambicionálja is. Hangemlékekből, hangzások keltette asszociációkból indul ki. A Balkonban a francia sanzonból, A három nővérben a harmonika hangjából és a katonazenéből, Az angyalok Amerikában a musical világát idézi meg, de említhetnék hangversenydarabokat is az Atlantistól az Egy beszélgetés foszlányain át a Sevenig. Persze korántsem biztos (nem is feltétlenül szükséges), hogy a hallgatóban az Önéhez hasonló hangemlékek elevenedjenek meg. A Lilith kezdete bennem az őstermészet hangját idézte meg. Ez a zene az Édent nem gondosan ápolt kertként, hanem esőerdőként, dzsungelként jeleníti meg. Itt és most az isteni törvény természeti törvényként mutatkozik meg. Kíméletlenebbek a játékszabályok, mert a természet - szemben Istennel - nem rendelkezik a mérlegelés és megbocsátás képességével.

- Pontosan így van, azzal a kiegészítéssel, hogy az őstermészet kevésbé a helyszínre, sokkal inkább a négy főszereplő (Ádám, Éva, Lilith és Lucifer) viszonyára utal. E négy személy kapcsolatrendszerében az emberi létezés alapképleteit fedezhetjük fel. A darab szimultán kezel több konfliktusszintet. Az egyik Éva és Lilith viszonyában jelenik meg. Lilithnek mindenképpen embert kell szülni ahhoz, hogy kilépjen a démonok világából. Lilith éppen ezért igyekszik kikapcsolni Évát, a „csontot", Ádám részét. Ezzel magyarázható, hogy a darabban - hasonlóan Madáchhoz - Éva többször is meghal.

- Tovább él az a madáchi gondolat, hogy a nőnek az a legjellemzőbb tulajdonsága, hogy mindig változik. Benne a változékonyság az egyedüli állandó.

- Igen, az állandó nő, aki mindig más és más.

- Mi Lilith nőiségének a lényege?

- Lilith a szupernő, ősanya, a matriarchális társadalmi rend kiindulópontja. Kapcsolatban áll a levegővel, a repüléssel, gyakran ábrázolják szárnyakkal. Zeneileg ő Kundry. Használom is Kundryként, de nem fontos, hogy ezt a néző is hallja. És benne van Kirké, benne van Az Éj királynője.

- Ha már az operatörténeti asszociációknál tartunk, magam észrevettem A nibelung gyűrűjének Sors-motívumát is.

- Valóban. Amikor Ádám és Éva elhagyja a Paradicsomot és a sivatagban találják magukat. De említhetnék egy másik játékos utalást is. Ádám kérdésére - „Ki vagy?" - Lilith kérdéssel, Izolda hangján felel: „Hát nem ismersz meg?". Ebben a pillanatban Lilith a nagy szerelem ígéretét hozza el Ádámnak. De túl a konkrét eseteken, általánosságban Lilith pozitív értékek hordozója. Ő képviseli a tehetséget, az érzékenységet, a humort, a tudást, a gyors kapcsolás képességét. A lét teljességét prezentálja. Egykor ember volt, majd démonná lett, végül újra az emberire vágyott. Egy széles kört végigjáró pálya az övé. A történelem során kevesen vállalkoztak hasonlóra. Gondolhatunk a pokoljáró művészekre, azokra, akik átmerészkedetek a lét démoni oldalára. Pasolini vagy Dante - milyen érdekes, hogy így hirtelen csak olaszok jutnak az eszembe! - biztos, hogy a világ mindkét felén megfordultak. Ezt a teljeskörűséget jelképezi Lilith. És ebből származik ábrázolásának nehézsége is. Talán nem véletlen, hogy az opera és általában a színház még nem igazán fedezte fel magának.

- A bécsi előadásban nagyszerű és nagyon karakteres énekesek alakították a főbb szerepeket. Rebecca Nelsen és Annette Schönmüller (Éva és Lilith) figurája, hangkaraktere és játékstílusa remekül reprezentálta a két nőtípus különbözőségét. A két előadó adottságaival, lehetőségeivel kalkulált komponálás közben?

- Igen, kerestük a megfelelő előadókat, és gondoltam is rájuk. Lilith a földön túli erő, a boszorkányság, az őserő. Éva pedig egy olyan nő, aki támaszra szorul. Adámra szüksége van. Amikor azt mondja, hogy visszamegyek Istenhez, a biztonságérzetét próbálja meg helyreállítani, e magatartása mögött is a szükség fedezhető fel, s nem valamiféle vallási képzet. Ezért jó a kapcsolata Luciferrel is, hiszen Lucifer támogatja, pátyolgatja Évát (akit pusztán eszköznek tekint az Ádámért folytatott harcban), Éva pedig mindezt bizalomként visszasugározza Luciferre. A darab legvégén - nagyon szerettem Johannes Erath rendezésének ezt a pillanatát - szorosan, egymás mellett énekelnek.

- Ádám egyik vissza-visszatérő mondata, gondolatainak vezérmotívuma, hogy „határtalan ürességet érez" magában. Miféle üresség ez? Gyanítom, hogy nem valamiféle modernkori kiégettségről van itt szó. A zene ezeknél a szavaknál „beszédesen" megfoghatatlanná válik.

- Lilith biztatja Ádámot, hogy istenné válhatna, ha elhagyja a Paradicsomot. A pusztába kijutva Ádám megtapasztalja az önállóságot, de nem válik isteni hatalom birtokosává. Az üresség érzete tehát a becsapottságból származik. Ez aztán továbbszíneződik. Lucifer két utat kínál fel Ádámnak. Ha képes jobbá tenni az emberek világát (hiszen Isten ezt elmulasztotta), akkor Ádám felülkerekedhet teremtőjén, ha nem, akkor Luciferé lesz. A „határtalan üresség" ebben a kontextusban Ádám önbebiztosítása is, hisz amíg nem indul el a neki rendelt úton, amíg őrzi passzivitását, addig a sorsáról meghozandó döntés is elodázható. Egyfajta önfelmentés ez. Halogat, nullába kapcsolja magát. Lilith sorsfordítónak szánt közlésére, arra, hogy teherbe esett, Ádám nem reagál euforikusan, sőt újra csak azt hangoztatja, hogy „határtalan ürességet érez magában".

- Az emberiség történelmének kezdetén ott áll egy csehovi figura, egy cselekedni, dönteni képtelen férfi. Ő melyik operai szerephagyományba illeszkedik?

- Ő A varázsfuvola Taminója. Egy nők által irányított figura, akivel csak történnek a dolgok.

- És Lucifer?

- Jágó, de nem rosszindulatú.

-A karakterformálást segítette, hogy a bécsi előadásban az énekesek hangja erősítve volt. Több mozgásra és többféle beszédmódra nyílt így lehetőségük, de azt hiszem, az opera világában még szoknunk kell a technikát. Budapesten is így lesz?

- Ezt az operámat eleve így képzeltem el, a partitúrában is jelzem, tehát amit tapasztalt, az nem a bécsi előadás specialitása volt. A Művészetek Palotájában is használunk majd mikroportokat. Fontos, hogy az énekesek egészen a suttogásig képesek legyenek halkítani éneküket, és legalább ilyen fontos, hogy a néző totális hangtér-élményben részesüljön. Ne legyen probléma a zenekar hangerejének beállításával, hadd szólaljon meg a maga természetes dinamikájában. A nézőt vegyék körül a hangok. Ugyanúgy, mint egy moziban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Zenés színház musical

Hallgass bele a Diana-musicalbe!

A Diana hercegnő életéről szóló musicalt a hivatalos Broadway-bemutató előtt levetíti a Netflix streamingszolgáltató.
Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.