Zenés színház

Ahol minden lehetséges

2006.02.06. 00:00
Ajánlom
A csodák városa (Wonderful Town) című musical alaptörténetét Ruth McKenny 1938-ban megjelent önéletrajzi ihletésű My Sister Eileen című könyve adja. Ezt dolgozta fel Joseph Fields és Jerome Chodorov, ehhez írt szöveget Betty Comden és Adolph Green, és ehhez komponált zenét Leonard Bernstein 1952-ben, alig öt hét alatt.

Xantus Barbara és Csizmadia Ildikó (forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu)

A Broadway-premier 1953. február 25-én volt, és bár az előadás nagy közönségsikert aratott, a szakmai elismerést pedig hat Tony-díj jelentette, mégis elfelejtődött Bernstein New York-musicaltrilógiájának középső darabja (a két szélső: A városban, 1944 és a West Side Story, 1957); csak 2003-ban tűzték újra műsorra. Ennek kapcsán így írtak róla: „ragyogó, csodás musical, amely ötvenévesen is frissebbnek, fiatalosabbnak hat, mint a legtöbb új produkció”.

A musical egyszerre romantikus történet és szerelmi vallomás New Yorkról, szellemes, szatirikus. 1935-ben járunk, de a világválság komor hangulata nem érezhető (a székesfehérvári előadásban halványan utalnak a korszakra: a Christopher Street című nyitószámban néhány tüntető „Elég a Wall Streetbő” feliratú táblával jelenik meg). Annál többet merít a szerző a jellemző divatos zenei világból: big bandre hangszerelt swing, jazz, ragtime szól.

A középpontban két nővér áll, akik Columbusból, egy unalmas ohiói kisvárosból New Yorkba mennek, hogy ott valósítsák meg álmaikat. Az idősebb, gesztenyeszín hajú, komoly, megfontolt, elegáns, írónak készülő Ruth (Xantus Barbara) és húga, a szőke, bájosan naív, a férfiakat azonnal az ujja köré csavaró, ám női kisugárzásáról mit sem tudó Eileen (Csizmadia Ildikó), aki a színpadra vágyik. Greenwich Village-ben kötnek ki, a város nyüzsgő bohémnegyedében, ahol excentrikus figurák élnek: a görög származású, akcentussal beszélő, anyagias, modern festőművész főbérlő, Appopolous (Varga Bálint), a moralizáló Lonigan rendőr (Juhász Illés) és az általa vezetett rendőrörs ír származású, és erre mindenek felett büszke tagjai – akiknek hagyományőrző ír sztepptánca kifejezetten vicces –, az éppen munkanélküli színésznő, Helen (Závodszky Noémi) és a vele vadházasságban élő, sérüléséből gyógyulgató, vasalni, takarítani szerető focista, Tropa (Gerner Csaba), a nőcsábász firkász, Chick Clark (Kozáry Ferenc), a teszetosza bolti segéd, Frank Lippencott (Janklovics Péter) aki csak a bolt akcióiról tud beszélni, vagy a Village Vortex mulató tulajdonosa, a műsorában csak híres embereket szerepeltető Speedy Valenti (Tűzkő Sándor). A karakterek felskicceltek, csupán egy-egy komikus jellemvonásukat erősítették fel. Kalandokon és félreértéseken át vezet az út a sikerhez és a boldogsághoz. A „világ legjobb férfiriasztója”, Ruth megtalálja álmai férfiját a szerkesztő Bob Baker (Szomor György) személyében, és Eileen is felléphet a Village Vortexben.

A karmesteri pálca Drahos Béla kezében van, aki úgy dirigálja a zenekart, hogy a játékos és sokszínű hangzásvilág –az ironikus-nosztalgikus Christopher Street és Ohio, az inkább vallomásos-romantikus, mint szenvedélyes Majdnem szerelem, Vár rám ő, Drága Eileen és Oly jó, oly szép, illetve a korszakra jellemző stílusban íródott Hogy veszíts el egy jó pasit, Konga-dal, Swing és Rossz hang rag – valóban érvényesül.

Bernstein musicaljeinek alappillére a tánc. A koreográfia Bodor Johanna munkája, friss, fiatalos, lendületes – tökéletesen illeszkedik a zenéhez. Ötletes Perlaki Róbert díszlete. A színpadot hátulról egy hatalmas fehér vászon zárja le, amelyre jellegzetes New York-i képeket – Brooklyn Bridge, téglaházak és tűzlétrák, Central Park – vetítenek. Egy lámpaoszlop és padok az utcai jelenetek eszközei, a szobai jeleneteket néhány betolt fallal és egy ággyal, a mulató helyszínét egy dobogóval és néhány asztallal, székkel jelzik. Fekete Monika korhű jelmezei szépek, színesek, és sokat elárulnak egy-egy figura jelleméről.

A csodák városa európai ősbemutatóját láthatjuk Székesfehérváron. Látszik, hogy mindenki élvezi a játékot, az előadók nagy energiákkal dolgoznak.

(2005. január 31. Vörösmarty Színház, Székesfehérvár; Leonard Bernstein–Joseph Fields–Jerome Chodorov–Betty Comden–Adolph Green: A csodák városa; Ruth Sherwood: Xantus Barbara, Eileen Sherwood: Csizmadia Ildikó, Bob Baker: Szomor György, Appopolous: Varga Bálint, Helen: Závodszky Noémi, Tropa: Gerner Csaba, Mrs Wade: Zsurzs kati, Frank Lippencott: Janklovics Péter, Chick Clark: Kozáry Péter, Speedy Valenti: Tűzkő Sándor, Lonigan rendőr: Juhász Illés, Violet: Bodnár Vivien, Idegenvezető, olasz szakács, szerkesztő: Jónás Andi; fordította: Ruttkay Zsófia; dalszövegek: Szurdi Miklós, Szomor György; dramaturg: Réczei Tamás; díszlet: Perlaki Róbert; jelmez: Fekete Monika; koreogr.: Bodor Johanna, zenei vezető: Döme Zsolt, vez.: Drahos Béla; rend.: Szurdi Miklós)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.