Zenés színház

Akármit látsz, sohse kérdezz!

2008.06.30. 00:00
Ajánlom
Jó okkal párosította a milánói Scala vezetése Bartók Béla egyetlen operáját, a Kékszakállú herceg várát Luigi Dallapiccola legsikeresebb színpadi művével, a Fogoly című egyfelvonásossal.

Közös plakátra került tehát az Il prigioniero és az Il castello del duca Barbablú, és ezzel nem is csak a német dodekafóniát némi italianitàval magához szelídítő, 20. század közepi, olasz avantgárd fog kezet a magáról minden németes romantikát lerázó, század eleji, kelet-közép-európai modernizmussal. A párosítás ennél mélyebb meggondolásokat takar. Hisz mindkét opera két nagy hit, két nagy remény elvesztésének a misztériumjátéka: a Dallapiccoláé a szabadságba, az emberségbe vetett hit megsemmisülését siratja el, a Bartóké az önzetlen, feltétlen szereteten alapuló emberi párkapcsolatok reménytelenségét gyászolja. Mint ahogy mindkét szenvedéstörténet is zenei szimmetriák kálváriaútján vezet keresztül: Dallapiccolánál a szabadulás reményének átváltozása a legnagyobb, végső kínná a tizenkét hangú sor, a reihe rák-, tükör- és ráktükörfordításai által megy végbe; Bartóknál Kékszakállú várának ajtói tonálisan ívelt boltozatban nyílnak ki sorra, hogy a férfi múltjának sötét titkaira hangnem- és hangszínbeli súrlódások vessenek újból és újból disszonáns fényt.

Meglepő, hogy a két opera párhuzamaiból a Scala bemutatójának szcenikája nem vonta le a következtetést; hogy tehát a "Hol a színpad: kint-é vagy bent?" Balázs Béla-i kérdésére az est meg sem kísérelt egyetemes választ adni. Más volt a díszlettervezője az Il prigionierónak (Ferdinand Wögerbauer), és más a Barbablúnak (Gianni Dessì); így azután nem csoda, ha a Fogoly "külső" börtöne nem vált a Kékszakállú "belső", lelki tömlöcévé. De mintha a két darab közös rendezője, a világhírű Peter Stein sem törekedett volna egyébre, mint a művek alapfokú megértésére és megértetésére: az önálló, megemelt reflexió ezúttal elmaradt. Az Il prigioniero előjátékában a Fogoly anyja álmát beszéli el: megjelent neki a Halál képében II. Fülöp király… És lám, egy vásznon valóban a kegyetlen spanyol uralkodó portréja van kivetítve, és az tényleg világító szemű koponyává változik… Ám a Kékszakállú herceg várának ajtói is pont úgy nyílnak fel és belőlük éppen olyan színű fény árad, mint ahogyan az a kottában áll. Ehhez képest érthetetlen, hogy az ötödik ajtó feltárulásakor (amikor a Herceg megmutatja Juditnak a birodalmát) miért bomlik meg az addig absztrakt háttér, s miért jelenik meg előttünk egy hatalmas tenyér, rajta "selyemrétekkel" és "bársonyerdőkkel", akárha villanyvasút-terepasztalt látnánk…

Úgy tűnik, a fiatal brit "karmestercsoda", Daniel Harding vezénylésének célja sem lehetett sokkal több, mint a művek megértése és megértetése – igaz, ez a Scala zenekarát hallgatva önmagában is élmény. Ugyanakkor a szereplők– főként a fiatalabb énekes generációk képviseletében – mindenképp figyelmet érdemelnek. Az Il prigionieróban az Anyát – László Magda egykori legendás szólamát – Paoletta Marrocu énekelte kiemelkedő drámaisággal, a Fogoly basszbariton címszerepét pedig Vito Priante alakította mind hangi, mind testi valójában impozáns módon. Kár, hogy a Börtönőr és a Főinkvizítor kettős szerepét a tenor Kim Begley – ha csak enyhén is, de – elhamiskodta. Ez jószerével megbocsáthatatlan, hisz épp a magát börtönőrnek álcázó főinkvizítor édes-ájtatos "Fratello!"-fölkiáltásai teszik a mindenkori diktatúrák módszereit – Dallapiccola (és irodalmi forrásai) értelmezésében – oly ördögivé…

Osztatlan lelkesedés fogadta viszont a Kékszakállú herceg vára két főszereplőjét. Pedig a Scala közönsége ezen a téren is el lett kényeztetve; legutóbb a ’90-es évek közepén Polgár László és Marton Éva tolmácsolták Milánóban a Bartók-remekmű üzenetét. Ezúttal a fiatal orosz mezzoszoprán, Jelena Zsidkova alakította Juditot: világos fényű hangon és több mint ígéretesen, noha magyar kiejtésén lesz mit javítania még. Hogy Judit ebben az előadásban meglehetősen egysíkúan hisztérikus, az nem Zsidkova bűne, hanem a rendezésé; úgy tűnik, az idősödő Peter Stein ezzel "állt bosszút" a női nemen; meg azzal, hogy Kékszakállút a saját képére formálva, öregembernek játszatta el. Annál is fölöslegesebb ötlet ez, mint hogy a címszerepet az ifjú Bretz Gábor énekelte – különösen szólamának felső tartományaiban – gyönyörködtetően szép, baritonális színezetű hangon. Bretznek – a két évvel ezelőtti athéni Callas-verseny győztesének – a tavalyi Miskolci Operafesztiválon már alkalma volt testre szabott előadásban alakítania Kékszakállút. Szerepformálása iránt e Scala-beli áttöréssel most nyilván megugrik a nemzetközi érdeklődés. Reméljük, a várható sikersorozatot értékes rendezői ötletek is gazdagítják majd, nem csak hírükből élő, nagynevű rendezők…

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Erőd Iván zeneszerző

A magyar származású osztrák zeneszerző 83 éves volt, halálhírét a bécsi Staatsoper közölte.
Zenés színház hír

Átadták a Honthy-díjakat a Budapesti Operettszínházban

Kilenc kategóriában jutalmazta az évad legjobbjait a Budapesti Operettszínház, ahol hivatalosan is lezárult a 2018/19-es évad.
Zenés színház hír

Aj Vej-vej Turandotot rendez Rómában

A hazájában játszódó Puccini-operának a kínai képzőművész nemcsak a rendezője lesz, hanem ő tervezi a jelmezeket is.
Zenés színház hír

Kijött az első fotó az új West Side Story-filmhez

„Something’s comin’, somethin’ good…” Steven Spielberg rendezi az 1961-es West Side Story remake-jét, összeszedtük, mit tudunk róla.
Zenés színház operaház

Díjátadóval zárult az Opera „Puccini Itáliája”-évada

Az eltelt évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazta az Operaház. Az évzáró Csillagóra gálaesten azt is bejelentették, hogy kik viselhetik egy éven át „A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” és „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” címeket.