Zenés színház

Aki munkára bírta Verdit - Arrigo Boito 175

2017.02.24. 13:35
Ajánlom
A zenetörténet legönzetlenebb szárnysegéde, egy reneszánsz ember, aki korántsem írt meg mindent, amire tehetsége szerint hivatott lett volna. Életműve így is az örökkévalóságnak szól: Verdi legjobb operáinak szövegei, és egy saját zenedráma, a Mefistofele fűződik nevéhez. Ismerje meg jobban a 175 éve született Tobia Gorriót – pardon, Arrigo Boitót!
Arrigo Boito

Arrigo Boito

Hadd ugorjam az életrajz részletezését, és kezdjem azzal az eseménnyel, ami Boito életének fókuszpontja lehet – 1868-ban Mefistofele című operájával súlyosan megbukott. A premier kritikusa – meglehetősen vaskalapos látásmód szerint – kifogásolta, hogy Faust bariton fekvésben énekel.

Nem vitatjuk el a bariton hang tulajdonosától a szerelemhez való jogot, sem azt, hogy viszontszeressék őt; de maradjon mellékszereplő.

„A középpontban egy tenor szerelmi énekét akarjuk hallani.” A közönség értetlenül, sőt elutasítóan fogadta az újszerű művet. A sikertelenség súlyosan megingatta a szerző önmagába vetett hitét, és felhagyott a komponálással. Kritikák és librettók írásába fogott. Szövegkönyveinek egyik leghíresebbje, a Ponchielli megzenésítésével ismertté vált La Gioconda Tobia Gorrio álnéven került kiadásra – az anagrammikus álnév rejtőzködő személyiségről tanúskodik.

1871-ben, a Mefistofele prológjának trieszti sikerén felbuzdulva azonban hozzálátott az opera átdolgozásához. Faust végül tenorrá vált, illetve eltűntek az operából a hosszabb, kontemplatívabb részek, melyek javarészt az eredeti Goethe-műből származtak. Új szakaszokat illesztett az operába, melyek a közönség igényeinek jobban megfeleltek: Faust és Margherita duettjét, a kivégzésére váró Margherita áriáját, illetve bővítette a 2. felvonásban hallható Boszorkányszombat jelenetet. Módosított az opera hangszerelésén: „A kottamásoló éjt nappallá téve dolgozott a szólamokon, miközben én a partitúrát írtam. Hajnali kettőig, háromig dolgoztam.”

Pedig korábban nem hajlott a kompromisszumra.

Egy 1864-es cikkében Boito lekezelően írt Verdiről, aki egyszer azt mondta: „Kétfelé álljon a szemed: egyik a publikumot figyelje, másik a művészi értéket.” De a hetvenes évekre megértette a zeneszerzőt: semmit sem ér az opera megújítása, ha fikarcnyit sem sikerül elnyernie a közönség érdeklődését. Habár az átdolgozott mű inkább hasonlított egy olasz nagyoperára, az intellektuális tartalom nem veszett el belőle. Már a Mefistofelén is érződik, ami később a Verdinek készült szövegkönyveken: Boito tudta, hogy kell egy művészileg jelentős művet operalibrettóvá alakítani úgy, hogy ne sérüljön eredeti tartalma és komplexitása.

A Mefistofele megrémítette Batmant

A Batman: Kezdődik című film elején Bruce Wayne még gyerekként látja a Mefistofelét az operában. A Boszorkányszombat denevérszereplői azonban annyira megrémítik, hogy arra kéri szüleit, menjenek haza. Ezután történik az a tragikus esemény, mely nélkül Bruce Wayne-ből nem lett volna Batman: egy rabló lelövi a fiú szüleit.

A várt diadal most nem maradt el: 1875-ben a Mefistofele sikert aratott a Scalában, a következő évekre pedig a tengeren túlra is eljutott. Verdi, akivel ekkor már majd két évtizede éve ismerték egymást, fanyalgott. „Igazán tehetséges, eredetiségre törekszik, de a végeredmény inkább furcsa.

Hiányzik belőle a spontaneitás és a dallamosság

– írta 1877-ben. Ítéletét azonban nagyban befolyásolta Boitóval való személyes ellentéte, mely még az előző évtizedből származott.

Boito az 1860-as években ugyanis szimpatizált a Scapigliatura nevű irányzattal, amely új megközelítéseket kerestek a művészetekben, így az operában is. A mozgalom tagjai imádták az alkoholt, a hasist és Baudelaire-t, az irányzat követője volt Franco Faccio karmester és zeneszerző is, akinek a tiszteletére szervezett estélyen Boito versben adott hangot panaszának, amely szerint az idősebb generáció zeneszerzői hátráltatják az olasz zene fejlődését. Nem is fogalmazott finoman.

Művészetük oltára csúnya, akár egy bordélyház fala

– így verselt Boito, amit Verdi rögtön magára is vett, és jó másfél évtizedre elzárkózott a közös munkától. (A dolog pikantériája, hogy a szintén haladó, forrófejű Faccio később Verdi operáinak egyik legavatottabb tolmácsolója lett a Scalában.)

Boito és Verdi

Boito és Verdi

Verdit és Boitót kiadójuk, Giulio Ricordi békítette ki, aki kétségbeesetten kereste a librettót, amely felkeltené a visszavonuló Verdi érdeklődését. A zeneszerző egy olyan szövegírót keresett, aki igazán tehetséges költő, viszont nem annyira makacs, hogy az hátráltassa a munkában. Ricordi épp ilyennek tartotta Boitót. Így találkozott 1879-ben egy esélyen újra az olasz opera két legendás személyisége. Hamarosan felfedezték, hogy rengeteg közös dolog van bennük. Verdi elővette egy régi művét, a Simon Boccanegrát, melynek szövegével soha nem volt elégedett. Boito hozzálátott a munkához, az eredménnyel pedig megnyerte a komponistát.

Verdi két legnagyobb műve, az Otello és a Falstaff librettóját Boito írta. Közeli barátok lettek, a librettista a zeneszerző ágya mellett volt annak halálakor is. De a barátságnak ára volt: Boito afféle tanítvány maradt, aki tehetségét Verdi szolgálatába állította, miközben saját műveit elhanyagolta. Hiába buzdította Verdi, Nerone című operája befejezetlenül maradt – ezt egy bizottság fejezte be, melynek Toscanini is tagja volt. A legendás karmester mutatta be az operát 1924-ben.

Kisebbnek kell lennem, hogy ő nagyobb lehessen

– jegyezte meg egy ízben kettőjük kapcsolatáról. A század végéig a Pármai Konzervatórium igazgatója volt, később a Cambridge-i Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. 1918-ban halt meg, Milánóban nyugszik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.
Jazz/World

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház puccini

Puccini-ritkaságok kerülnek színpadra Pécsett és Budapesten

A Krizantémok és a Lidércek világhírű operaénekesek, valamint a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett művészeinek összjátékában elevenedik meg. A Kodály Központban és a Müpában egyaránt színpadra kerül a bemutató.
Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.