Zenés színház

Aki operahőssé tette Teller Edét – John Adams 70 éves

2017.02.15. 09:58
Ajánlom
Alighogy Philip Glass betöltötte nyolcvanadik életévét, ma Amerika másik legnagyobb komponistája, a minimalizmust továbbgondoló John Adams ünnepli hetvenedik születésnapját.

A főleg zenekari műveiről és talán még inkább operáiról ismert zeneszerző a bachtrack.org januári felmérése szerint a 2016-os év harmadik legtöbbet játszott kortárs zeneszerzője volt világviszonylatban, ami azért is szép teljesítmény, mert második helyen John Williams végzett, amit betudhatunk a Star Wars-őrületnek és az újabb Oscar-díjnak, első helyen pedig Arvo Pärtet találjuk , aki tavaly volt nyolcvanéves (nem rejtjük véka alá, hogy negyedik helyen a tavaly ugyancsak kerek évfordulós, 90 esztendős Kurtág György követi Adamset).

John Adams

John Adams (Fotó/Forrás: Margaretta Mitchell)

Ha pedig továbbgörgetünk a listában, azt is látjuk, hogy a legjátszottabb kortárs kompozíciók között két Adams-mű is szerepel, a szinte emblematikusnak mondható 1986-os darab, a Short Ride in a Fast Machine, valamint a 2015-ben, Leila Josefowicz hegedűművész számára komponált 50 perces új versenymű, a Scherezade.2, amely arról a női archetípusról szó, aki szenved, akit elnyom a patriarchális társadalom, de mégis felveszi a harcot az igazságtalanság ellen. Így az is érthető, hogy a szerző kifejezetten csak női szólistával tudja elképzelni darabját. A Short Ride-ra pedig úgy tekint a komponista, ahogyan Rahmanyinov tekinthetett saját cisz-moll prelűdjére vagy Barber az Adagióra, hiszen ez lett máig legismertebb műve. Michael Tilson Thomas rendelte tőle, aki egy nyitó fanfárt szeretett volna, a címet magyarázva pedig azt mesélte el a szerző a későbbiekben, hogy az ihletet egy valódi élmény adta, miszerint akkori sógora elhívta őt, hogy kipróbálja a Lamborghinijét, amely élmény után Adams csak arra gondolt, hogy bár ne tette volna meg.

A posztminimalista jelzővel ellátott zeneszerző ekkorra már túlvolt olyan jelentős művein, mint a Shaker Loops (amit egy időben viszonylag gyakran lehetett hallani a Bartók Rádión Rezgő hurkok magyar fordításban...vagy inkább ferdítésben), a Harmonielehre vagy a The Chairman Dances. Eközben pedig megszületett az 1987-ben Houstonban bemutatott első opera, a Nixon in China, amely az egykori, antikommunista elveket valló amerikai elnök 1972-es pekingi látogatását dolgozza fel. Noha Adams – mint kiderült a bachtrack-nak adott egy hónappal ezelőtti interjújából – egyáltalán nem tartja magát politikus vagy politikai komponistának, második operája, az 1991-es The Death of Klinghoffer is kényes témát érint: egy 1985-ös merényletet mesél el, amely során palesztin terroristák támadták meg az Achille Lauro olasz óceánjárót, és ölték meg a fedélzetén tartózkodó nyugdíjas, mozgássérült utast, az amerikai zsidó származású Leon Klinghoffert.

Stílusáról szólva John Adams a már idézett friss bachtrack-interjúban a következőket mondja: „Tisztában vagyok azzal, hogy stílusom és nyelvem fejlődött az évek során. A minimalizmus egy nagyon tiszta és szigorú zenei nyelv, amely nagyon hasonlít a minimalista szobrászatra és festészetre. Azonban a kezdetektől fogva sokkal erősebb késztetést éreztem a drámai meglepetésre. Míg sok mindent szeretek a minimalizmusban, úgy éreztem, hogy érzelmileg egy kicsit túl egyszínű.

A saját zenémmel olyan nyelvet akartam teremteni, amely képes egy sokkal áramlóbb érzelmi életre...

És az évek során megpróbáltam egy sokkal változatosabb harmóniai nyelvet kifejleszteni.” És valóban, Adams zenéjére nem húzható rá nyugodt szívvel a minimalista szó, hiszen stílusa hajlamos a romanticizálásra például azáltal, hogy formai és érzelmi csúcspontokat alkalmaz és építkezésben is túlmutat a minimalista patternök egymás mellé helyezésén.

A 2003-as Pulitzer-díjat, valamint a 2005-ös Grammy-díjat egyik legmegrázóbb darabjáért kapta, a World Trade Center elleni terrortámadásról megemlékező On the Transmigration of Souls-ról. amely címében a lélek egyik állapotból a másikba való lépésére utal, az életből a halálba való átmenetet írja le. A kórusra és zenekarra komponált bő húsz perces mű során gyerek narrátortól halljuk folyamatosan a „missing” (hiányzik, elveszett) szót, és közben halljuk a terrortámadás során elhunytak neveinek a felsorolását, valamint idézeteket búcsúlevelekből, utolsó hívásokból.

Az újabb nagy sikert ezután ismét egy opera hozta meg: 2005-ben mutatták be a Doctor Atomic-ot, amelynek librettóját a híres rendező, Adams szinte állandó alkotótársa, Peter Sellars írta a Manhattan Project néven elhíresült atombomba-fejlesztésről, így az operában olyan szereplőkkel találkozhatunk, mint Robert Oppenheimer vagy Teller Ede (az előbbi bariton, az utóbbi drámai bariton szerep). Az opera szövegkönyve főképp visszaemlékezéseken, interjúkon, technikai kézikönyveken, nyilvánosságra hozott kormánydokumentumokon, valamint Bhagavad Gita, John Donne, Charles Baudelaire és Muriel Rukeyser versein alapszik, és az atombomba felrobbantása előti utolsó órákban játszódik. A következő videóban a mű talán egyik legmeghatóbb, legszebb áriáját hallhatják (Am I in Your Light?), amelyben Kitty, Oppenheimer felesége énekel, végig dolgozó férje mellett, megfogalmazva a tragikus kérdést, hogy vajon mit számít ő a munka mellett Oppenheimer életében. Keserédes látni és hallani azt, hogy mennyire nem képes ez az ária igazi szerelmi duetté transzformálódni.

John Adams nemrég fejezte be legújabb operáját, amelyet novemberben mutat be majd a San Francisco-i Operaház: a Girls of the Golden West (amit Puccini operája után a Nyugat lányaiként lenne ildomos fordítani) az 1850-es évekbe, a kaliforniai aranyláz idejébe repíti a hallgatót, amellyel kapcsolatban Adams megemlítette, hogy nagyon emlékezteti őt a mai viszonyokra a Szilícium-völgyben. A gazdagság iránti vágy ugyanúgy jelen van ma, ráadásul ugyanúgy tele előítéletekkel, rasszizmussal. Adams különösen érdekesnek találta a hasonlóságot, hiszen az operát éppen Donald Trump és Hillary Clinton kampányának idején komponálta, és ekkor vonta le az említett tanulságot. A bachtrack ezután feltett azon kérdésére, hogy írna-e operát Trumpról, azt válaszolta:

Amint mondtam, érdekelnek az archetípusok, és számomra Donald Trump a szociopata archetípusát jelenti, egy olyan személyt, aki teljes mértékig képtelen az empátiára, és sejteni vélem, hogy emellett még nárcisztikus is.

Feltételezem, hogy bizonyos pontig meg tudnám csinálni, de ő annyira mindenütt jelen való most, hogy emiatt nem lenne értelme egy komoly művészi alkotást létrehozni róla.”

De talán ezt ne is sajnáljuk, hiszen ezen kívül is idén a világ számos pontján találkozhatunk Adams-premierrel, San Franciscótól Amsterdamig, Londontól Párizsig, a komponista pedig töretlen munkakedvvel és energiával dolgozik újabb alkotásain, amelyekhez sok erőt és jó egészséget kívánunk neki születésnapja alkalmából!

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Zenés színházi kísérlet az Örkény Színházban

Mindössze egy színész és zenész, egy szobába zárva – a helyzet, sőt a Winterreise sem ismeretlen a színházszerető közönség számára, hiszen az elmúlt években számos feldolgozása született már. Tarnóczi Jakab rendezésében az Y generáció önemésztő magányossága fogalmazódik meg Schubert Téli utazás-dalciklusán keresztül.
Zenés színház kritika

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.
Zenés színház hír

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Zenés színház ajánló

Vérpezsdítő musical a nőkről

A Nők az idegösszeomlás szélén egy különleges, ugyanakkor végtelen kedvességgel hangolt fordulatos történet lányokról, asszonyokról, elhagyott és elhagyás előtt álló nőkről a Veres 1 Színház előadásában.
Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.