Zenés színház

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

2018.11.06. 15:35
Ajánlom
Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Ritkán esik meg, hogy egy országszerte jól ismert, menő jazzvokálegyüttes tagja valami egész másba kezd, hogy aztán újra megmásszon egy ranglétrát, és megküzdjön az elismerésért, ami egyszer már a zsebében volt. László Boldizsár, a Cotton Club Singers alapítója és frontembere mégis így tett, és miután operaszínpadra cserélte a jazzklubokat – és a sportarénát –, hazánk egyik vezető tenorjává vált.

A69I0074-142444.jpg

László Boldizsár és Keszei Bori (Fotó/Forrás: Dusha Béla)

Persze az „egész más” mégsem egészen más: énekes ez is, az is. A Cotton Club Singers tagja, a Macskafogó négy gengszterének egyike, Orfeusz az alvilágban, Cavaradossi a Toscából, Rodolfo a Bohéméletből, Oedipus király Sztravinszkij operájában vagy Riccardo Az álarcosbálban. László Boldizsár pályájából ki-ki választhat magának saját fejezetet, a színészi tehetséggel is jócskán megáldott énekes ugyanis egyedülálló módon megjárta a könnyű- és a komolyzenei szakma magasságait, és ebből kifolyólag biztos ízléssel válogat a feladatok között, és azt teszi, amit igazán szeret.

Ahogy ő mondta: „Én vendég típus vagyok” – viszont abból a fajtából, akit marasztalni szoktunk.

1969-ben született Keszthelyen, hétéves korától tanult zenélt. Trombitált, majd tizennyolc évesen énekelni kezdett, és Gór Nagy Mária színiiskoláját is elvégezte. Olyannyira tehetségesnek bizonyult, hogy vidéken – Zalaegerszegtől Győrön és Veszprémen át Egerig – olyan főszerepeket kapott, mint Tony a West Side Storyból és Edwin a Csárdáskirálynőből.

Kötelező katonai szolgálata alatt látta a Cotton Club című filmet. Francis Ford Coppola mozija – pontosabban annak zenéje – annyira magával ragadta, hogy az 1995-ben alakult vokálegyüttest is így nevezték el. Ahogy megjelenésében a formáció egyre szolidabbá vált, úgy tettek szert „őrültebb sikerekre”: a tévé közvetítette koncertjeiket, eMeRTon-díjat nyertek, Sydney-ben, Tajvanon, Londonban léptek fel (ez utóbbi estet a BBC sugározta), még a női tagok cseréje sem vált a végzetükké, 2008-ban László Boldizsár távozása viszont igen. Búcsúkoncertjüket a Budapest Sportarénában tartották, de egy-egy kisebb fellépés kedvéért időnként továbbra is összeállnak.

Az énekes úgy véli, a Cotton Club Singers tagjaként való „nonstop” létezésből az opera világába csöppenni „csak egy hangi átállást igényelt.” Amikor a Szegedi Nemzeti Színházban megjelent egy meghallgatáson, általános döbbenetet okozott azzal, hogy azt mondta, céljai eléréséért a vokálegyüttest is képes otthagyni.

„Úgy mentem oda, hogy ha én jó hangi állapotban vagyok – márpedig odafigyeltem arra, hogy abban legyek –, akkor engem fel fognak venni. És ez is történt.”

(Momus) A színházban az Adriana Lecouvreur című operában debütált.

Lóugrásban haladt előre az operaénekesi pályán.

Ez nem azt jelenti, hogy sietett, volt, hogy visszautasított egy felkérést Cavaradossi szerepére, de 2012-ben már Luccában, Puccini szülővárosában énekelt a Toscában. Rost Andrea partnereként volt Rodolphe, Simándy özvegyétől vehetett át Simándy-díjat, az Operaházban Pinkertonként mutatkozott be. Színészi kvalitásait is dicsérte Az álarcosbál Riccardójaként aratott sikere, megbízhatóságát bizonyította a beugrása ugyanebben a szerepben a Stockholmi Királyi Operában.

László Boldizsár - Kreatív kapcsolatok

László Boldizsár - Kreatív kapcsolatok (Fotó/Forrás: Éder Vera / Budapesti Operettszínház)

A 2014/15-ös évadban több mint ötven előadásban énekelt, Busoni Doktor Faust című operájában Mefisztó bőrébe bújt, 2016-ben addig ismeretlen oldalát mutatta meg egy Wagner-opuszban, A bolygó hollandiban.

Azok a feladatok érdeklik, ahol feszegetheti saját határait: „ezért is vállalok időről időre egy-egy más jellegű (...) megbízást (...) operettben vagy koncertfellépés alkalmával.”

(Opera Magazin) Így került kortárs operákba, rajta (is) múlott, hogy zenés színpadra ültették a Tótékat, amelyet Tóth Péter komponált, pocakos programozót játszott Beischer-Matyó Tamás művében, a Budapesti Operettszínház repertoárján szereplő Kreatív kapcsolatokban. Az Operaház Melis György-díjjal és a 2017/18-as évad kamaraénekesi címével mutatta ki az iránta érzett nagyrabecsülését. Ókovács Szilveszter főigazgató szerint a dalszínház nem tudna nélküle létezni, a szeretet pedig talán kölcsönös: László Boldizsár sem az opera nélkül.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Mindennek a magyar irodalom a közepe” – Valuska László a tízéves Margó Fesztiválról

Több mint 60 programmal, könyvbemutatókkal, koncertekkel és irodalmi sétákkal jelentkezik a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 14. és 17. között a Várkert Bazárban. A jubileum alkalmából a fesztivál alapítójával, programigazgatójával beszélgettünk.
Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.
Klasszikus

Cziffra György századik születésnapját ünnepli a zenészvilág

Két különleges koncerttel, kiállítással, külföldi programokkal folytatódik a Cziffra György-emlékév, a zongoraművész századik születésnapján Eötvös Péter erre az alkalomra írt műve is elhangzik
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál

A rejtélyes Margaret Watkins - Fotóhónap2021

Tükröződő csónak a vízen, személyes tárgyak a fürdőszobában, festői portrék és ipari tájak, kaleidoszkóp-szerű montázsok – mind-mind eredeti nyomatok Margaret Watkins titokzatos fekete dobozából. A Fotóhónap2021 központi tárlata a méltatlan módon elfeledett életműből válogat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.