Zenés színház

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

2018.11.06. 15:35
Ajánlom
Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Ritkán esik meg, hogy egy országszerte jól ismert, menő jazzvokálegyüttes tagja valami egész másba kezd, hogy aztán újra megmásszon egy ranglétrát, és megküzdjön az elismerésért, ami egyszer már a zsebében volt. László Boldizsár, a Cotton Club Singers alapítója és frontembere mégis így tett, és miután operaszínpadra cserélte a jazzklubokat – és a sportarénát –, hazánk egyik vezető tenorjává vált.

A69I0074-142444.jpg

László Boldizsár és Keszei Bori (Fotó/Forrás: Dusha Béla)

Persze az „egész más” mégsem egészen más: énekes ez is, az is. A Cotton Club Singers tagja, a Macskafogó négy gengszterének egyike, Orfeusz az alvilágban, Cavaradossi a Toscából, Rodolfo a Bohéméletből, Oedipus király Sztravinszkij operájában vagy Riccardo Az álarcosbálban. László Boldizsár pályájából ki-ki választhat magának saját fejezetet, a színészi tehetséggel is jócskán megáldott énekes ugyanis egyedülálló módon megjárta a könnyű- és a komolyzenei szakma magasságait, és ebből kifolyólag biztos ízléssel válogat a feladatok között, és azt teszi, amit igazán szeret.

Ahogy ő mondta: „Én vendég típus vagyok” – viszont abból a fajtából, akit marasztalni szoktunk.

1969-ben született Keszthelyen, hétéves korától tanult zenélt. Trombitált, majd tizennyolc évesen énekelni kezdett, és Gór Nagy Mária színiiskoláját is elvégezte. Olyannyira tehetségesnek bizonyult, hogy vidéken – Zalaegerszegtől Győrön és Veszprémen át Egerig – olyan főszerepeket kapott, mint Tony a West Side Storyból és Edwin a Csárdáskirálynőből.

Kötelező katonai szolgálata alatt látta a Cotton Club című filmet. Francis Ford Coppola mozija – pontosabban annak zenéje – annyira magával ragadta, hogy az 1995-ben alakult vokálegyüttest is így nevezték el. Ahogy megjelenésében a formáció egyre szolidabbá vált, úgy tettek szert „őrültebb sikerekre”: a tévé közvetítette koncertjeiket, eMeRTon-díjat nyertek, Sydney-ben, Tajvanon, Londonban léptek fel (ez utóbbi estet a BBC sugározta), még a női tagok cseréje sem vált a végzetükké, 2008-ban László Boldizsár távozása viszont igen. Búcsúkoncertjüket a Budapest Sportarénában tartották, de egy-egy kisebb fellépés kedvéért időnként továbbra is összeállnak.

Az énekes úgy véli, a Cotton Club Singers tagjaként való „nonstop” létezésből az opera világába csöppenni „csak egy hangi átállást igényelt.” Amikor a Szegedi Nemzeti Színházban megjelent egy meghallgatáson, általános döbbenetet okozott azzal, hogy azt mondta, céljai eléréséért a vokálegyüttest is képes otthagyni.

„Úgy mentem oda, hogy ha én jó hangi állapotban vagyok – márpedig odafigyeltem arra, hogy abban legyek –, akkor engem fel fognak venni. És ez is történt.”

(Momus) A színházban az Adriana Lecouvreur című operában debütált.

Lóugrásban haladt előre az operaénekesi pályán.

Ez nem azt jelenti, hogy sietett, volt, hogy visszautasított egy felkérést Cavaradossi szerepére, de 2012-ben már Luccában, Puccini szülővárosában énekelt a Toscában. Rost Andrea partnereként volt Rodolphe, Simándy özvegyétől vehetett át Simándy-díjat, az Operaházban Pinkertonként mutatkozott be. Színészi kvalitásait is dicsérte Az álarcosbál Riccardójaként aratott sikere, megbízhatóságát bizonyította a beugrása ugyanebben a szerepben a Stockholmi Királyi Operában.

László Boldizsár - Kreatív kapcsolatok

László Boldizsár - Kreatív kapcsolatok (Fotó/Forrás: Éder Vera / Budapesti Operettszínház)

A 2014/15-ös évadban több mint ötven előadásban énekelt, Busoni Doktor Faust című operájában Mefisztó bőrébe bújt, 2016-ben addig ismeretlen oldalát mutatta meg egy Wagner-opuszban, A bolygó hollandiban.

Azok a feladatok érdeklik, ahol feszegetheti saját határait: „ezért is vállalok időről időre egy-egy más jellegű (...) megbízást (...) operettben vagy koncertfellépés alkalmával.”

(Opera Magazin) Így került kortárs operákba, rajta (is) múlott, hogy zenés színpadra ültették a Tótékat, amelyet Tóth Péter komponált, pocakos programozót játszott Beischer-Matyó Tamás művében, a Budapesti Operettszínház repertoárján szereplő Kreatív kapcsolatokban. Az Operaház Melis György-díjjal és a 2017/18-as évad kamaraénekesi címével mutatta ki az iránta érzett nagyrabecsülését. Ókovács Szilveszter főigazgató szerint a dalszínház nem tudna nélküle létezni, a szeretet pedig talán kölcsönös: László Boldizsár sem az opera nélkül.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

Van-e élet a halál után? - Pendragon-legenda a Kálmán Imre Teátrumban

A címben szereplő kérdést feszegeti Szerb Antal világhírű regénye, amelynek musical változatát mutatja be az Operettszínház május 11-én. A zeneszerző Kovács Adrián, Galambos Attila készítette a színpadi adaptációt, az előadást Somogyi Szilárd rendezi.
Zenés színház puccini

Puccini-ritkaságok kerülnek színpadra Pécsett és Budapesten

A Krizantémok és a Lidércek világhírű operaénekesek, valamint a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett művészeinek összjátékában elevenedik meg. A Kodály Központban és a Müpában egyaránt színpadra kerül a bemutató.
Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?