Zenés színház

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

2018.11.06. 15:35
Ajánlom
Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Ritkán esik meg, hogy egy országszerte jól ismert, menő jazzvokálegyüttes tagja valami egész másba kezd, hogy aztán újra megmásszon egy ranglétrát, és megküzdjön az elismerésért, ami egyszer már a zsebében volt. László Boldizsár, a Cotton Club Singers alapítója és frontembere mégis így tett, és miután operaszínpadra cserélte a jazzklubokat – és a sportarénát –, hazánk egyik vezető tenorjává vált.

A69I0074-142444.jpg

László Boldizsár és Keszei Bori (Fotó/Forrás: Dusha Béla)

Persze az „egész más” mégsem egészen más: énekes ez is, az is. A Cotton Club Singers tagja, a Macskafogó négy gengszterének egyike, Orfeusz az alvilágban, Cavaradossi a Toscából, Rodolfo a Bohéméletből, Oedipus király Sztravinszkij operájában vagy Riccardo Az álarcosbálban. László Boldizsár pályájából ki-ki választhat magának saját fejezetet, a színészi tehetséggel is jócskán megáldott énekes ugyanis egyedülálló módon megjárta a könnyű- és a komolyzenei szakma magasságait, és ebből kifolyólag biztos ízléssel válogat a feladatok között, és azt teszi, amit igazán szeret.

Ahogy ő mondta: „Én vendég típus vagyok” – viszont abból a fajtából, akit marasztalni szoktunk.

1969-ben született Keszthelyen, hétéves korától tanult zenélt. Trombitált, majd tizennyolc évesen énekelni kezdett, és Gór Nagy Mária színiiskoláját is elvégezte. Olyannyira tehetségesnek bizonyult, hogy vidéken – Zalaegerszegtől Győrön és Veszprémen át Egerig – olyan főszerepeket kapott, mint Tony a West Side Storyból és Edwin a Csárdáskirálynőből.

Kötelező katonai szolgálata alatt látta a Cotton Club című filmet. Francis Ford Coppola mozija – pontosabban annak zenéje – annyira magával ragadta, hogy az 1995-ben alakult vokálegyüttest is így nevezték el. Ahogy megjelenésében a formáció egyre szolidabbá vált, úgy tettek szert „őrültebb sikerekre”: a tévé közvetítette koncertjeiket, eMeRTon-díjat nyertek, Sydney-ben, Tajvanon, Londonban léptek fel (ez utóbbi estet a BBC sugározta), még a női tagok cseréje sem vált a végzetükké, 2008-ban László Boldizsár távozása viszont igen. Búcsúkoncertjüket a Budapest Sportarénában tartották, de egy-egy kisebb fellépés kedvéért időnként továbbra is összeállnak.

Az énekes úgy véli, a Cotton Club Singers tagjaként való „nonstop” létezésből az opera világába csöppenni „csak egy hangi átállást igényelt.” Amikor a Szegedi Nemzeti Színházban megjelent egy meghallgatáson, általános döbbenetet okozott azzal, hogy azt mondta, céljai eléréséért a vokálegyüttest is képes otthagyni.

„Úgy mentem oda, hogy ha én jó hangi állapotban vagyok – márpedig odafigyeltem arra, hogy abban legyek –, akkor engem fel fognak venni. És ez is történt.”

(Momus) A színházban az Adriana Lecouvreur című operában debütált.

Lóugrásban haladt előre az operaénekesi pályán.

Ez nem azt jelenti, hogy sietett, volt, hogy visszautasított egy felkérést Cavaradossi szerepére, de 2012-ben már Luccában, Puccini szülővárosában énekelt a Toscában. Rost Andrea partnereként volt Rodolphe, Simándy özvegyétől vehetett át Simándy-díjat, az Operaházban Pinkertonként mutatkozott be. Színészi kvalitásait is dicsérte Az álarcosbál Riccardójaként aratott sikere, megbízhatóságát bizonyította a beugrása ugyanebben a szerepben a Stockholmi Királyi Operában.

László Boldizsár - Kreatív kapcsolatok

László Boldizsár - Kreatív kapcsolatok (Fotó/Forrás: Éder Vera / Budapesti Operettszínház)

A 2014/15-ös évadban több mint ötven előadásban énekelt, Busoni Doktor Faust című operájában Mefisztó bőrébe bújt, 2016-ben addig ismeretlen oldalát mutatta meg egy Wagner-opuszban, A bolygó hollandiban.

Azok a feladatok érdeklik, ahol feszegetheti saját határait: „ezért is vállalok időről időre egy-egy más jellegű (...) megbízást (...) operettben vagy koncertfellépés alkalmával.”

(Opera Magazin) Így került kortárs operákba, rajta (is) múlott, hogy zenés színpadra ültették a Tótékat, amelyet Tóth Péter komponált, pocakos programozót játszott Beischer-Matyó Tamás művében, a Budapesti Operettszínház repertoárján szereplő Kreatív kapcsolatokban. Az Operaház Melis György-díjjal és a 2017/18-as évad kamaraénekesi címével mutatta ki az iránta érzett nagyrabecsülését. Ókovács Szilveszter főigazgató szerint a dalszínház nem tudna nélküle létezni, a szeretet pedig talán kölcsönös: László Boldizsár sem az opera nélkül.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.
Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.