Zenés színház

Aki ötszázszor bújt a Csárdáskirálynő főszerepébe

KULT50: Fischl Mónika
2018.10.22. 09:30
Ajánlom
A hazai operettjátszás koronázatlan királynője, aki az operaénekesi karrierjét is feladta az operett varázsáért. A Kult50 portréja Fischl Mónikáról.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

A hazai operettjátszás koronázatlan királynője, a Budapesti Operettszínház első számú primadonnája. Talán legtöbben a Csárdáskirálynőből ismerik őt, Vereckei Szilvia szerepét több mint ötszáz alkalommal játszotta itthon és külföldön egyaránt. Alakítását 2009-ben Artisjus-díjjal is elismerték. Ízig-vérig megtestesíti mindazt a nőiességet, lágyságot és erőt, bájt és kedvességet, könnyedséget és eleganciát, amit a szerepköre megkövetel, talán éppen azért, mert az életben is pontosan ilyen.

Fischl Mónika 1997-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének szakán, és még ebben az évben a Don Pasquale Norinájaként mutatkozhatott be Gregor József partnereként Szegeden. Ezt a szerepet később az Operaházban is énekelte, és itt lépett színpadra A varázsfuvola Éj Királynőjeként, amivel Németországban is vendégszerepelt. Egy szerencsés találkozásnak köszönheti az első meghívást az Operettszínházba, ahol a Montmartre-i ibolya főszerepében debütált.

Hamar magával ragadta az operett bűvölete, „elvarázsolódtam”, ahogy ő fogalmaz, és feladva operaénekesi karrierjét, a „könnyedebb” műfajt választotta.

1997-től tagja a Budapesti Operettszínháznak, ahol eljátszotta Kálmán, Lehár és Strauss legnagyobb primadonnaszerepeit a Marica grófnőtől a Viktórián át A víg özvegy Glavári Hannájáig. Ez utóbbiról így írt a Népszava: „Fischl Mónika úgy énekli el a nevezetes Vilja-dalt, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, sőt annál is jobban. Nem csupán tisztességgel kiénekli az akár operaénekesek számára is nehéz hangokat, hanem lúdbőröztetően sok fájdalmat, szenvedést, megalázottságot, csalódottságot tud belesűríteni.”

Magyar Operett Napja - Gálaest és díjátadó az Operettszínházban

Fischl Mónika Az Évad Operett Színésze díjjal (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

2016-ban a magyar operett napján átvehette az évad operettszínésze díjat, amit többek között a Sybillben nyújtott alakításával érdemelt ki. Fáy Miklós a Népszabadságban így méltatta a játékát: „…a címszerepben újfent bizonyítja, hogy belenőtt a primadonnaságba, ügyes, bírja, a hangjában egyszerre van benne a mai és a tegnapi, kicsit régies, ahogy énekel, mégsem idegen a falak között.” A Revizor Online kritikusa, László Ferenc pedig ilyennek találta:

...nem csupán szép hangon énekel, de birtokolja azt a kissé hűvös, ám színpadon mindig nagyon hatásos női objektivitást is, amely nélkül nincs igazi primadonna.

Volt idő, amikor vágyott arra, hogy klasszikus musicalekben is kipróbálhassa magát, mint A nyomorultak Cosette-je vagy Az operaház fantomjából Christine szerepe – amire egyébként felkérést is kapott, de egyéb fellépései és turnéi miatt nem tudta elvállalni. Az opera viszont kisebb-nagyobb kihagyásokkal végigkíséri az életét. 2010-ben a Miskolci Operafesztiválon Puccini Gianni Schicchijében Nellát énekelte, 2011-ben Bayreuthban az Apród szerepében mutatkozott be Liszt Don Sanche című operájában, ugyanebben az évben a Szegedi Szabadtéri Színpadon Frasquitát alakította Bizet Carmenjében, a 2017-ben bemutatott A sevillai borbélyban pedig Rosinaként láthatta őt a közönség. Miután mindkét műfajt jól ismeri, hihetünk neki, ha azt mondja, operettet énekelni nehezebb. „Énekeltem a Traviatát Genovában, ráadásul a férjemmel, Vadász Danival, ami életem legnagyobb katarzisa volt, és rettegtem, hogyan fogom bírni, mégis egy Marica grófnő ezerszer jobban lefáraszt, és épp a próza miatt. (…) Ugyanis azt kellett megtanulnom, hogy a hangomat, ami egy dalban teljesen más, magasabb lágéban szól, mint a normál beszédhangom, le tudjam tenni.” (Szinhaz.hu)

FischlMonika4_GordonEszter-152009.jpg

Fischl Mónika a Budavári Palotakoncerten 2018-ban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Sikeres producerként tevékenykedő férje, Vadász Dániel kiváló bonviván volt egykor. A pár a Csárdáskirálynőben szeretett egymásba, ahol Edvinként és Szilviaként évődtek és harcoltak egymással. Erről így vallott a Szinhaz.hu-nak adott interjújában: „Szerencsés az az ember, aki olyan társra lel, aki értékeli őt, és fontos számára a másik egyéni boldogsága, karrierje is. Én közéjük tartozom. Dani pontosan tudja, milyen örömöt okoz nekem a színpad, ezért maximálisan támogat és segít ebben. Rettentően lényeges egy kapcsolatban a tolerancia, és hogy szeressük annyira a másikat, hogy engedjük élnie a saját világát.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Ókovács Szilveszter: Mégsem nyit ki az Operaház 2019-ben

Az Operaház amerikai turnéjáról, politikai támogatásról és az Ybl-palota felújításáról is beszélt a főigazgató az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!