Kult50 kategória: Zenés színház
Védnök: Gubik Petra
Elismert teljesítmény: A Liliom – Carousel és a Hegedűs a háztetőn című előadások
Béres Attila színészként kezdte a pályáját, utána rendező, később főrendező lett, majd – immár másodjára is – a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Aki nem mellékesen, az operett műfaj szerelmese.
A Budapesti Operettszínházban komoly gyakorlatra tett szert a nagy létszámú szereplőgárdák mozgatásában, a látványos, zenés produkciók világának megvalósításában. Mint mondja, megtanult hatvan embert behozni a színpadra, vagy kivinni őket onnan. És rendszerint megpróbálta mindenkinek egyenként is elmondani, miért jön be, honnan jött, mit gondol. Mert a gondolatnak súlya, jelenléte van.
Ugyan Alain Delont szerette volna, de minden bizonnyal azzal is megelégedett, hogy Gérard Depardieu-nek végszavazott egy szállodában. Majd a francia sztár – Napóleon szerepében – ott is állt a Szegedi Szabadtéri Színpad deszkáin 1994 augusztusában, a Béres Attila rendezte, nagy sikerű Háry Jánosban. S korántsem ez a produkció a rendező alkotói pályájának csúcsa.
Béres Attila Romániában nőtt fel, 1990-ig egyáltalán nem is látott zenés színházi előadást. Színművészetis hallgatóként már Budapesten volt alkalma találkozni operettel, de ekkor még nem tett rá komolyabb hatást. Aztán megnézte Kaposváron a legendás, Mohácsi János rendezte Csárdáskirálynőt, és az végérvényesen megváltoztatta a műfajról való gondolkodását. Úgy gondolja, hihetetlen sok lehetőség van az operettben, ami bármire alkalmas, sőt, ez a legszemtelenebb műfaj.
Mert az operett nem kopott meg, csak másként kell megközelíteni.
Feladatának érzi, hogy megmutassa, bár az operettet könnyebb műfajnak hívják, jól csinálni mégis borzasztóan nehéz. Hiszen egyszerre kell énekelni, beszélni, táncolni – és közben hitelesen fogalmazni.
Béres Attila a Hegedűs a háztetőn-t már megrendezte Egerben 2003-ban, az Újvidéki Színházban 2015-ben, Miskolcon is színre vitte 2019-ben, óriási sikerrel. A szegény zsidó tejesember, Tevje szerepében Görög Lászlóval, akinek alakítását látva sokan Kossuth-díjért kiáltottak.
Béres Attila szerint a szereplőválasztásnál a színészi kvalitás az elsődleges szempont. Mint mondta, ha ideadnák neki a világ legjobb énekeseit, neki Tevje akkor is Görög László volna.
Bár korábban már ötször megrendezte a Liliomot, őrületesen nagy ambícióval látott neki a Carousel színpadra állításának az Operettszínházban. Molnár Ferenc Liliomjának Amerikában írott, zenés változatát nem ismerte olyan jól, mint az eredeti művet. Ahol csak lehetett, megpróbálta nem az angol szöveg fordítását színre vinni, hanem teret adni az eredeti molnári dialógusoknak. Nem véletlenül lett az előadásnak kettős címe: Carousel-Liliom. És egy újabb hatalmas siker.
Béres Attila színházigazgatóként szeretne külföld felé is nyitni, megtalálva azokat a fesztiválokat, ahol a Miskolci Nemzeti Színház megjelenhet az előadásaival. Mert álmodni lehet és kell is. Mint mondja, szívesen megnézné, hogyan próbál Robert De Niro, de Jack Nicholsont is el tudná képzelni Lear királynak.
A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Sorozatunkban bemutatjuk az Ötvenet.
A Kult50 idei díjazottjainak névsorát itt olvashatja.
Fejléckép: Béres Attila (fotó: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)