Zenés színház

Akiknek a gondtalan órákat köszönhetjük - Az Opera gondnoksága

2018.05.17. 09:26
Ajánlom
Aki mostanában az Operaház környékén jár, egy körbekerített, kipakolt, építési munkálatok alatt álló épülettel találkozhat, amelyre már jócskán ráfért a korszerűsítés. Noha a színházi munka jelentős részét kiszervezték, nem mindenki hagyta el az épületet. A főigazgatóság nem költözik, az OperaVisit és az Opera Shop változatlanul üzemel, és a gondnokság jelenleg is azért felel, hogy minden rendben menjen.

Mi, magyarok igencsak szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért, hogy fővárosunk egy olyan gyönyörű műemléki épülettel rendelkezik, mint az Operaház, amelyben a múlt század nagy háborúi sem okoztak komolyabb károkat. Az a tény, hogy ez az épület eddig képes volt a feladatát ellátni és zavartalan élményt biztosítani az évi sok ezer látogatónak, nagyban köszönhető a benne dolgozó műszaki csapatnak, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy a felmerülő problémákat még azelőtt elhárítsák, hogy abból nagyobb kellemetlenség származna.

A műszaki stáb tagjai között találunk gépészeket, elektrikusokat és színpadi dolgozókat, minden olyan feladat pedig, amely nem a színpadi produkció megvalósításával vagy az épület víz-, illetve áramellátásával függ össze, a gondnokság munkaköréhez tartozik. A felügyelet kiterjed az Opera további épületeire is (az Erkel Színházra, a Jókai utcai próbateremre, a már kiürített Hajós utcai üzemházra), a korszerűsítés idejére bérelt ingatlanokra (például a Szentkirályi utcai irodaházra), továbbá a külső raktárakra és műhelyekre, a bérlakásokra, valamint a balatoni üdülőre.

Az Opera gondnoksága

Az Opera gondnoksága (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)

A karbantartókból, portásokból, díszítő festőkből, restaurátorokból, takarítókból, gondnok-helyettesekből és gondnokokból álló, közel harmincfős csapat munkáját Czigner László főgondnok hangolja össze, aki 2000-ben kezdett az Operában karbantartó lakatosként, majd az üzemeltetésen belül végigjárta a ranglétrát. „Édesapámnak lakatosműhelye volt, gyakorlatilag ott tanultam meg mindazt, ami ehhez a szakmához kell” – emlékszik vissza, noha azt elismeri, hogy a legtöbb ismeret gyakorlat közben sajátítható el a többi kollégától. „Fontos, hogy mindenki érezze, hogy egy nagy csapat része, ahol felelősséggel tartozik a másikért. Segítenünk kell egymás munkáját, jól kell bírni a fizikai megterhelést és humorérzékre is szükség van, hogy átlendüljünk a feszültebb pillanatokon.”

Az elvégzett munkában hiszünk, ami mindig átsegít a nehézségeken.

Aki nem illik ide, az hamar lemorzsolódik” – veti közbe Bertók László, az Opera másik gondnoka, aki már tíz éve dolgozik együtt a főgondnokkal. 1995-ben színpadi díszítőként kezdett, majd miután teljesen megismerte a kulisszák mögötti világot, érdekelni kezdte a színház „másik fele” is. „Egy díszletépítés közben történt, hogy mialatt a színpadon dolgoztunk, megemelték a vasfüggönyt, engem pedig teljesen lenyűgözött az elém táruló nézőtér látványa. Akkor döntöttem el, hogy szeretnék még többet megismerni az épületből, és jelentkeztem az épp megüresedett gondnok-helyettesi pozícióra.”

A gondnokság munkája rendkívül sokrétű, beletartozik az adott épület karbantartása, a takarítás megszervezése és ellenőrzése, a különböző rendezvényekhez kapcsolódó átrendezések, a belső anyagmozgatás, valamint a berendezési tárgyak, bútorok restaurálása, de az operai dolgozók által használt bérlakások állagmegóvása is gondnoksági feladat.

Megpróbáljuk levenni a gondokat mások válláról

– summázza a főgondnok, akinek a napi rutin mellett a váratlan helyzetekre is azonnal tudnia kell reagálni. „Előfordult, hogy egy néző lábbelijét kellett használható állapotba hoznunk, miután a nézőtéren sétálva levált a cipője talpa. Szerencsére szinte mindenre tudunk megoldást találni – meséli Bertók László, aki a telefonjából hozza a következő példát. – Korábban, egyik éjszaka kaptam egy SMS-t az egyik játékmestertől, hogy szükség lenne egy alapos takarításra a Házi Színpadon. Ilyenkor persze azonnal intézkedni kell, úgyhogy korán reggel jeleztem a kollégáimnak a kérést és a próba kezdetére már készen állt a terem.”

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Várhegyi András / Fidelio)

Noha a feladatok tetemes részét a precíz szervezőmunka teszi ki, a gondnokság nem jelent pusztán irodai elfoglaltságot: a dolgozók a korszerűsítést megelőző időkben napi szinten akár tíz kilométert is megtettek az épületen belül, mégpedig a legnagyobb örömmel, hiszen a nagyszerűen megalkotott Operaház mindig újabb és újabb felfedeznivalót kínál a falai között járóknak. „Az Andrássy úti Ybl-palota feltárja magát annak, aki érdeklődően fordul felé. Nem véletlen, hogy egy ajtó kifelé vagy befelé nyílik, vagy hogy a királylépcső nem közvetlenül a királyi páholyhoz vezet, hanem egy rövid szakaszon a nemességnek is volt alkalma találkozni az uralkodóval. Amikor az ember rájön ezekre a finomságokra, akkor érzi, hogy részese ennek az egésznek” – véli Czigner László. Bertók László is szívesen foglalkozik a Ház múltjával, szabadidejében például az operaházi Arcképcsarnokban található személyek életét igyekszik jobban megismerni. „Szeretném tudni, kik vannak a falakon, és érdekel azoknak a mesterembereknek a munkája, akik az Operaház építésén dolgoztak.”

Az Operaház épületét utoljára 1984-ben újították fel, így a most zajló korszerűsítés már nagyon időszerű volt.

„Az üzemeltetés szempontjából sokat remélünk ettől a folyamattól. A munkálatok során kicserélik a nyílászárókat, javul az épület szigetelése, új, kényelmesebb nézőtéri székeket helyeznek el és minden szinten korszerűbb lesz a Ház, amitől én azt várom, hogy amikor mindenki visszatér, még több mosoly lesz majd az arcokon” – jegyzi meg Czigner László.

A korszerűsítés ideje alatt az Erkel Színházban bonyolítják le azokat a rendezvényeket, amelyeknek eddig az Operaház adott otthont. Az épület gondnoka, Fokta Zoltán már megtapasztalhatta, mit jelent egy korszerű épületben dolgozni, hiszen a II. János Pál pápa téren álló egykori Népopera néhány éve teljes felújításon esett át. „Sokkal eredményesebben tudjuk ellátni a feladatainkat, nem kell folyton toldozni-foltozni.” A két gondnokság rendszeresen egyeztet az aktuális feladatokról, és amit kell, közösen oldanak meg. „Idén a báli szezon részeként az Erkel Színházban rendeztük meg a Ring Estélyt, amelyre már jó előre felkészültünk. Ezeknek a rendezvényeknek a zökkenőmentes lebonyolítását mindig együtt igyekszik biztosítani a műszaki stáb.”

Opera Café

Opera Café (Fotó/Forrás: Rákossy Péter)

Az elmúlt években még jobban kinyílt a közönség felé az intézmény, gondoljunk csak az Opera Shopra vagy a népszerű Opera Caféra. Az új funkciók a gondnokság számára is új feladatokat jelentenek.

Ez az épület nem egy múzeumi tárgy, tehát használni kell, de csak úgy, hogy az utókornak is megmaradjon. Vigyáznunk kell rá

– vallja Bertók László, amely gondolatot kollégája, Czigner László is osztja. „Sok döntésem abból fakad, hogy szeretném majd az unokámnak is megmutatni, milyennek láttam. Legyen nyitott a Ház, és találjuk meg az egyensúlyt, hiszen ez mégiscsak egy több mint 130 éve épült műemlék.”

Ugyancsak érdekelheti:

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. április-májusi számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Egy legendás színészosztály titkai

Kit harapott meg Schell Judit? Ki mellett ült Anger Zsolt? És mire emlékszik mindebből Hajdú Steve? 12. osztálytársuk filmet forgatott az 1995-ben diplomázott színész osztályról.
Vizuál

A tévében is látható lesz Rófusz Ferenc legújabb animációja

Az Oscar-díjas alkotó negyven évig dédelgette filmtervét, amelyben Az utolsó vacsora című Leonardo-festmény elevenedik meg.
Zenés színház

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál

Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete az MNG-ben

A Magyar Nemzeti Galériában 2018. október 9. és 2019. január 13. között látható tárlat a Londoni Iskola művészetének első hazai bemutatója.
Jazz/World

Élni tanítanak

Nagy titokba kaptunk beavatást október 7-én a Budapest Ritmo záróeseményén, a Roma Ritmo gálán: mindfulness másképp, avagy hogyan éljük meg a pillanatot a közös éneken és táncon keresztül.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház miskolc

Magyar zeneszerző a Bartók Plusz Operafesztivál döntősei között

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négyet juttatott tovább az előválogató zsűri.
Zenés színház kult50

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Balogh Ádám és Kocsis Krisztián beteg gyermekekért muzsikál

Október 21-én, a Zongoraáriák című koncerten ismét a súlyos betegséggel küzdő gyermekekért szól a zongora az Erkel Színházban.
Zenés színház sydney

Lóversenyt reklámoztak a Sydney-i Operaház „vitorláin”, kiakadtak az operaszeretők

A világ legnagyobb össznyereményű lóversenyét reklámozták a világhírű Sydney-i Operaház vitorlára emlékeztető falain kedden este, az ikonikus épület első kereskedelmi célú hasznosítása keretében.
Zenés színház virtuózok

Magyar állampolgárságot kapott Ninh Duc Hoang Long

Mától magyar állampolgár Ninh Đức Hoàng Long: a magyarul tökéletes kiejtéssel éneklő fiatal tenor ma letette az állampolgári esküt, miután Áder János köztársasági elnök már szeptemberben aláírta honosítási kérelmét.