Zenés színház

Akiknek a gondtalan órákat köszönhetjük - Az Opera gondnoksága

2018.05.17. 09:26
Ajánlom
Aki mostanában az Operaház környékén jár, egy körbekerített, kipakolt, építési munkálatok alatt álló épülettel találkozhat, amelyre már jócskán ráfért a korszerűsítés. Noha a színházi munka jelentős részét kiszervezték, nem mindenki hagyta el az épületet. A főigazgatóság nem költözik, az OperaVisit és az Opera Shop változatlanul üzemel, és a gondnokság jelenleg is azért felel, hogy minden rendben menjen.

Mi, magyarok igencsak szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért, hogy fővárosunk egy olyan gyönyörű műemléki épülettel rendelkezik, mint az Operaház, amelyben a múlt század nagy háborúi sem okoztak komolyabb károkat. Az a tény, hogy ez az épület eddig képes volt a feladatát ellátni és zavartalan élményt biztosítani az évi sok ezer látogatónak, nagyban köszönhető a benne dolgozó műszaki csapatnak, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy a felmerülő problémákat még azelőtt elhárítsák, hogy abból nagyobb kellemetlenség származna.

A műszaki stáb tagjai között találunk gépészeket, elektrikusokat és színpadi dolgozókat, minden olyan feladat pedig, amely nem a színpadi produkció megvalósításával vagy az épület víz-, illetve áramellátásával függ össze, a gondnokság munkaköréhez tartozik. A felügyelet kiterjed az Opera további épületeire is (az Erkel Színházra, a Jókai utcai próbateremre, a már kiürített Hajós utcai üzemházra), a korszerűsítés idejére bérelt ingatlanokra (például a Szentkirályi utcai irodaházra), továbbá a külső raktárakra és műhelyekre, a bérlakásokra, valamint a balatoni üdülőre.

Az Opera gondnoksága

Az Opera gondnoksága (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)

A karbantartókból, portásokból, díszítő festőkből, restaurátorokból, takarítókból, gondnok-helyettesekből és gondnokokból álló, közel harmincfős csapat munkáját Czigner László főgondnok hangolja össze, aki 2000-ben kezdett az Operában karbantartó lakatosként, majd az üzemeltetésen belül végigjárta a ranglétrát. „Édesapámnak lakatosműhelye volt, gyakorlatilag ott tanultam meg mindazt, ami ehhez a szakmához kell” – emlékszik vissza, noha azt elismeri, hogy a legtöbb ismeret gyakorlat közben sajátítható el a többi kollégától. „Fontos, hogy mindenki érezze, hogy egy nagy csapat része, ahol felelősséggel tartozik a másikért. Segítenünk kell egymás munkáját, jól kell bírni a fizikai megterhelést és humorérzékre is szükség van, hogy átlendüljünk a feszültebb pillanatokon.”

Az elvégzett munkában hiszünk, ami mindig átsegít a nehézségeken.

Aki nem illik ide, az hamar lemorzsolódik” – veti közbe Bertók László, az Opera másik gondnoka, aki már tíz éve dolgozik együtt a főgondnokkal. 1995-ben színpadi díszítőként kezdett, majd miután teljesen megismerte a kulisszák mögötti világot, érdekelni kezdte a színház „másik fele” is. „Egy díszletépítés közben történt, hogy mialatt a színpadon dolgoztunk, megemelték a vasfüggönyt, engem pedig teljesen lenyűgözött az elém táruló nézőtér látványa. Akkor döntöttem el, hogy szeretnék még többet megismerni az épületből, és jelentkeztem az épp megüresedett gondnok-helyettesi pozícióra.”

A gondnokság munkája rendkívül sokrétű, beletartozik az adott épület karbantartása, a takarítás megszervezése és ellenőrzése, a különböző rendezvényekhez kapcsolódó átrendezések, a belső anyagmozgatás, valamint a berendezési tárgyak, bútorok restaurálása, de az operai dolgozók által használt bérlakások állagmegóvása is gondnoksági feladat.

Megpróbáljuk levenni a gondokat mások válláról

– summázza a főgondnok, akinek a napi rutin mellett a váratlan helyzetekre is azonnal tudnia kell reagálni. „Előfordult, hogy egy néző lábbelijét kellett használható állapotba hoznunk, miután a nézőtéren sétálva levált a cipője talpa. Szerencsére szinte mindenre tudunk megoldást találni – meséli Bertók László, aki a telefonjából hozza a következő példát. – Korábban, egyik éjszaka kaptam egy SMS-t az egyik játékmestertől, hogy szükség lenne egy alapos takarításra a Házi Színpadon. Ilyenkor persze azonnal intézkedni kell, úgyhogy korán reggel jeleztem a kollégáimnak a kérést és a próba kezdetére már készen állt a terem.”

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Várhegyi András / Fidelio)

Noha a feladatok tetemes részét a precíz szervezőmunka teszi ki, a gondnokság nem jelent pusztán irodai elfoglaltságot: a dolgozók a korszerűsítést megelőző időkben napi szinten akár tíz kilométert is megtettek az épületen belül, mégpedig a legnagyobb örömmel, hiszen a nagyszerűen megalkotott Operaház mindig újabb és újabb felfedeznivalót kínál a falai között járóknak. „Az Andrássy úti Ybl-palota feltárja magát annak, aki érdeklődően fordul felé. Nem véletlen, hogy egy ajtó kifelé vagy befelé nyílik, vagy hogy a királylépcső nem közvetlenül a királyi páholyhoz vezet, hanem egy rövid szakaszon a nemességnek is volt alkalma találkozni az uralkodóval. Amikor az ember rájön ezekre a finomságokra, akkor érzi, hogy részese ennek az egésznek” – véli Czigner László. Bertók László is szívesen foglalkozik a Ház múltjával, szabadidejében például az operaházi Arcképcsarnokban található személyek életét igyekszik jobban megismerni. „Szeretném tudni, kik vannak a falakon, és érdekel azoknak a mesterembereknek a munkája, akik az Operaház építésén dolgoztak.”

Az Operaház épületét utoljára 1984-ben újították fel, így a most zajló korszerűsítés már nagyon időszerű volt.

„Az üzemeltetés szempontjából sokat remélünk ettől a folyamattól. A munkálatok során kicserélik a nyílászárókat, javul az épület szigetelése, új, kényelmesebb nézőtéri székeket helyeznek el és minden szinten korszerűbb lesz a Ház, amitől én azt várom, hogy amikor mindenki visszatér, még több mosoly lesz majd az arcokon” – jegyzi meg Czigner László.

A korszerűsítés ideje alatt az Erkel Színházban bonyolítják le azokat a rendezvényeket, amelyeknek eddig az Operaház adott otthont. Az épület gondnoka, Fokta Zoltán már megtapasztalhatta, mit jelent egy korszerű épületben dolgozni, hiszen a II. János Pál pápa téren álló egykori Népopera néhány éve teljes felújításon esett át. „Sokkal eredményesebben tudjuk ellátni a feladatainkat, nem kell folyton toldozni-foltozni.” A két gondnokság rendszeresen egyeztet az aktuális feladatokról, és amit kell, közösen oldanak meg. „Idén a báli szezon részeként az Erkel Színházban rendeztük meg a Ring Estélyt, amelyre már jó előre felkészültünk. Ezeknek a rendezvényeknek a zökkenőmentes lebonyolítását mindig együtt igyekszik biztosítani a műszaki stáb.”

Opera Café

Opera Café (Fotó/Forrás: Rákossy Péter)

Az elmúlt években még jobban kinyílt a közönség felé az intézmény, gondoljunk csak az Opera Shopra vagy a népszerű Opera Caféra. Az új funkciók a gondnokság számára is új feladatokat jelentenek.

Ez az épület nem egy múzeumi tárgy, tehát használni kell, de csak úgy, hogy az utókornak is megmaradjon. Vigyáznunk kell rá

– vallja Bertók László, amely gondolatot kollégája, Czigner László is osztja. „Sok döntésem abból fakad, hogy szeretném majd az unokámnak is megmutatni, milyennek láttam. Legyen nyitott a Ház, és találjuk meg az egyensúlyt, hiszen ez mégiscsak egy több mint 130 éve épült műemlék.”

Ugyancsak érdekelheti:

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. április-májusi számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

Van-e élet a halál után? - Pendragon-legenda a Kálmán Imre Teátrumban

A címben szereplő kérdést feszegeti Szerb Antal világhírű regénye, amelynek musical változatát mutatja be az Operettszínház május 11-én. A zeneszerző Kovács Adrián, Galambos Attila készítette a színpadi adaptációt, az előadást Somogyi Szilárd rendezi.
Zenés színház puccini

Puccini-ritkaságok kerülnek színpadra Pécsett és Budapesten

A Krizantémok és a Lidércek világhírű operaénekesek, valamint a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett művészeinek összjátékában elevenedik meg. A Kodály Központban és a Müpában egyaránt színpadra kerül a bemutató.
Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?