Zenés színház

Akiktől mennydörög a színpad

2018.01.14. 10:39
Ajánlom
Különleges hangeffektek, összetett kommunikációs rendszer, díszletelembe rejtett hangszórók. Az Opera Magazin az Operaház háttérszakmáit bemutató sorozatában ez alkalommal a hangmesterek birodalmába látogattak el.

Megbújik az Andrássy úti dalszínház nézőterének leghátsó traktusa mögött egy apró helyiség, amit ugyancsak páholynak neveznek, ám itt nem a jól megszokott, díszes, vörös bársonyborítású, aranyozott belső tér fogadja a belépőket, hanem robusztus keverőpult, erősítők és egyéb, bonyolult hangtechnikai berendezések. Ez az úgynevezett hangpáholy, ahonnan az előadások hangosítással, vetítéssel kapcsolatos feladatait látják el a szakemberek.

Hüttl Gábor, Erdős Péter és Németh István

Hüttl Gábor, Erdős Péter és Németh István (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Opera Magazin - Operaház)

A háromfős csapat vezetője Hüttl Gábor főhangosító, aki 1978-ban került a Magyar Állami Operaházhoz. Tudását régi mesterektől szerezte, és bár az idők során sokat fejlődött a technika, a munka lényege a mai napig változatlan – ezeket az ismereteket igyekszik maga is átadni két kollégájának, Erdős Péternek és Németh Istvánnak. „Nagyon nehéz volt bekerülni, az utcáról nem is lehetett, csakis ajánlással vettek fel munkatársakat – emlékszik vissza a kezdetekre a vezető hangosító. – Nincs idő hosszas magyarázatokra, ezért olyan munkaerőre van szükség, aki pontosan tudja követni, mi történik a színpadon, és akár egy összenézésből érti, mit kell tennie. Nem lehet hibázni, nincs lehetőség ismétlésre” – sorolja a jó hangtechnikus legfontosabb ismérveit Hüttl, aki azt is elismeri, hogy ez időnként stresszesé teszi ezt a hivatást. „Volt olyan kolléga, aki műszakilag nagyon képzett volt, de képtelennek bizonyult elviselni azt a lelki terhelést, ami napi szinten jelentkezik. A pultban lenni ugyanis komoly felelősség.” Az új, rátermett szakemberek megtalálása összetett feladat, ezért is kell megbecsülni, amikor feláll egy ütőképes csapat.

Erdős Péter 2004-ben került az Operához műszerész végzettséggel, és némi amatőr zenészként szerzett gyakorlattal a tarsolyában. „A hangszerem a basszusgitár, ami elég távol esik az operák zenei világától, ám mostanra megszerettem ezt a műfajt is – meséli Erdős, aki a hangosítói feladatok közül a mikrofonozást szereti a legjobban. –

Nagyszerű érzés, amikor a megfelelő elhelyezés után összeáll egy ideális hangkép.

2013-ban csatlakozott a csapathoz Németh István, aki a rendezvények világából érkezett, sok éves hangosítási és világítási tapasztalattal. Szeret a hangpáholyból irányítani, de a színpadon is szívesen tevékenykedik, ha ott van rá szükség. A Házban eltöltött évek zenei ízlését is alakították. „Mára tudom, hogy a modern művek kevésbé állnak közel hozzám, leginkább a régi, klasszikus operákat szeretem” – fogalmaz.

Az Opera hangtechnikai feladati más jellegűek, mint a prózai vagy a többi zenés színházban szokásos, hiszen míg például a Budapesti Operettszínházban a színészek hangját mikroport segítségével erősítik fel, addig a magánénekesek hangosítás nélkül, saját énektechnikájukat és a terem akusztikáját kihasználva szólalnak meg a színpadon. Csupán a kórus kap némi mikrofonos támogatást, amennyiben túlságosan hátul foglalnak helyet, és a díszlet miatt nehezen jutna előre a hangjuk, illetve ha külső helyszínen énekelnek.

Az élő voce azonban mindig jelen van az előadások során.

A hangpáholyból irányítják a különböző hangbejátszásokat, például a robbanás- vagy dörgéseffekteket. Korábban a rendezők hozták a maguk anyagait, mára azonban a hangtechnikusokra bízzák ezek kiválasztását. „Ilyenkor régi, archív szalagok között keresünk felvételeket, időnként pedig a Magyar Rádióhoz fordulunk, mert nekik hatalmas effekttáruk van” – teszi hozzá Hüttl Gábor. Olyan is előfordult, hogy a hangosítók hoztak létre bizonyos hanghatásokat, amelyeket az előadás számára rögzítettek. Händel operája, a Xerxész számára például a mosdóban vettek fel csobogáshangot a hajó elsüllyedésének jelenetéhez, de kellett már keresniük nyikorgó ajtót és rögzítettek csapódásokat is, ha arra volt szükség.

A kármeliták

A kármeliták (Fotó/Forrás: Rákossy Péter)

A hatásos hangeffektek megtalálása mellett legalább annyira fontos, hogy a megfelelő időben játsszák le azokat. A hangosítók minden színpadi próbánál jelen vannak, hiszen biztosítják a szükséges technikai feltételeket, továbbá maguk is követik a rendezés menetét. Mire az előadás élesbe fordul, már fejből tudják, mikor kell az indítógombhoz nyúlniuk, ám segítségükre van a hangpáholyban elhelyezett karmestermonitor, és az ügyelő is, aki a partitúrában szereplő hangadás előtt jelez nekik. Abban az esetben, ha egy produkció még pontosabb kotta- és partitúraismeretet igényel, egy korrepetitor is közreműködik. „A kármeliták című zenedrámánál például annyira kényes, nagy pontosságot igénylő bejátszások voltak, hogy a zongorakísérő itt ült velünk a pultban, és ő indította el a lejátszásokat a megfelelő pillanatban” – emlékszik vissza Erdős Péter.

Az árnyék nélküli asszony

Az árnyék nélküli asszony (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

A próbák során a hangosítók a különféle műhelyekkel is összedolgoznak, főként olyankor, amikor a színpadon hangszórót kell elhelyezni, és ehhez díszlettervezői ötletre van szükség. Az árnyék nélküli asszony című Richard Strauss-operában például egy domborművel díszített oszlop belsejében rejtették el az eszközöket.

És ha már műszaki berendezéseket emlegettünk, nem tekinthetünk el a technika ördögétől sem, hiszen ami elromolhat, az sajnos néha el is romlik – erre pedig a legrövidebb időn belül reagálnia kell a szakembereknek.

Bármi gond van, azonnal meg kell tudjuk oldani, különben leáll az előadás

– mondja Hüttl, aki kollégáival nemcsak a hangtechnikáért, de az épületben működő videórendszerért is felel –, az eszközök karbantartása és javítása a legfontosabb feladatok közé tartozik.”

Az énekesek a színpadon tévékészülékek segítségével tudják követni a karmestert, enélkül szétesne a darab. „Volt már rá példa, nem is egyszer, hogy a szünetben kellett megjavítani egy tévét – idézi fel Erdős Péter, aki már több alkalommal mentette meg a helyzetet. – A Pomádé király új ruhája című gyerekoperánál történt, hogy meghibásodott a frontkeverő. Negyedóra állt rendelkezésemre, hogy egy kisebb tartalékkeverőt beállítsak, hogy késedelemmentesen tudjuk folytatni az előadást.”

Szerencsére a megfeszített munka mellett arra is lehetőség nyílik, hogy a hangosítók időnként hátradőljenek, és átadják magukat a zene élvezetének. Hüttl Gábor egyes operadarabokat már több száz alkalommal hallott, ám képtelen megunni. „Mágnesként vonzanak ezek a produkciók. Ez a legnagyobb erő, ami az Operához köt minket.”

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2017. november-decemberi számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Alig pár hét, és ismét operettslágerektől lesz hangos az Oroszlános udvar, ahol a hagyományokhoz híven idén is megrendezik a műfaj szerelmeseinek nyári ünnepét, a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház jól ismert sztárjai mellett új tehetségek is színpadra állnak, aki óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába.
Zenés színház ajánló

Az operettrajongók ünnepe lesz ez a két nap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Auksz Évával, Lombos Pállal, Mits Gergellyel és Vadász Dániellel. Utóbbi a Budavári Palotakoncertek producere, amelyet augusztus 2-án és 3-án rendeznek meg.
Zenés színház előzetes

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Zenés színház magazin

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Zenés színház hír

Paul McCartney filmklasszikusból ír musicalt

Az Amerikában kötelező karácsonyi filmnek számító Az élet csodaszép című 1946-os Frank Capra filmklasszikust dolgozza fel - írta meg a BBC News.