Zenés színház

Akinek a kezei közt dallá vált a vers: Egressy Béni

2022.04.21. 15:45
Ajánlom
Egressy Béni páratlan életművet hagyott hátra, pedig mindössze 37 év adatott neki. Ráadásul a zeneszerző, színműíró, fordító maga is gyakran állt színpadra: karvezetőként és színészként is ismerhette a közönség „a magyar nóta atyját”.

Egressy Béni Galambos Benjámin néven született 1914. április 21-én született egy református lelkipásztor gyermekeként. Az apa korai halála miatt édesanyja, Juhász Julianna egyedül nevelte hat fiát, és anyagi helyzetük miatt Béninek abba kellett hagynia tanulmányait.

A fiú azonban nem szakadt el teljesen a tanulástól, Mezőcsáton iskolamesterséget vállalt, ekkori zsoltártanulmányai pedig későbbi munkáiban is visszaköszönnek. Színészi ambíciói már 1830-ban megmutatkoztak, miután látta bátyját, Egressy Gábort a kassai színtársulatban játszani. 1834-ben már ő is Kassán, illetve Kolozsváron lépett fel.

A társulatban töltött évek alatt megtanult franciául, olaszul és németül, mellette folyamatosan képezte magát, hogy művelt színésszé és tenorrá váljon.

Budára kerülve azonban nem kapott elég lehetőséget, így Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon.

1843-ban tért vissza és a Nemzeti Színház karénekesként szerződtette. Ekkor Egressyt már a zeneszerzés is foglalkoztatta, elsőként zenésítette meg Petőfi Sándor verseit, 1848. március 15-én a Nemzeti dal is az ő feldolgozásában hangzott el.

Ezzel, valamint a Szózat megzenésítésével akkora hírnévre tett szert, hogy hamarosan a magyar nóta atyjaként kezdték emlegetni.

Pedig a Szózat megírására kiírt pályázat elbírálói az eredményhirdetésig nem is tudták, hogy ki lapul a „Ki mer, nyer” jelige alatt. A művet 1843. május 10-én mutatták be a Nemzeti Színházban, a korabeli kritikát azt írták róla, hogy „annyiban sokkal jobb, mivel népiesb jellemen alapszik ... és az összetűzdelt népdali reminiscentiáji miatt olly népies szellemű, hogy zajosan ismételtetett.”

Ettől kezdve munkásságára nagyobb figyelem irányult, műveit előszeretettel alkalmazták színpadra. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-es Hunyadi László című opera szövegkönyvét, a darabok zeneszerzője Erkel Ferenc volt. Katona József Bánk bánjának átdolgozását nem sokkal halála előtt adta át szerzőtársának, bemutatóját már nem élte meg: csak halála után 10 évvel, 1861-ben állították színre.

Egressy részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, ahol főhadnagyi rangig jutott. Kápolnánál azonban megsérült, attól kezdve Klapka zenekari igazgatójaként dolgozott Komáromban, itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után a tábornok menlevelével szabadult és visszatért a színjátszáshoz.

1851-ben tüdőbetegsége elhatalmasodott rajta, és július 17-én elhunyt.

47 zeneművet hagyott hátra – ezek közül 35 jelent meg nyomtatásban –, ezenfelül több mint 50 színdarabot és 19 operaszöveget jegyez.

Fejléckép: Egressyí Béni (forrás: Wikipédia)

Ő volt Petőfi verseinek első megzenésítője

Kapcsolódó

Ő volt Petőfi verseinek első megzenésítője

Egressy Béniről van szó, aki rövidre szabott élete ellenére is igen gazdag életművet hagyott hátra. A Nemzeti dal az ő feldolgozásában hangzott el 1848. március 15-én.

„Hazádnak rendületlenül” – 175 éve énekelték először a Szózatot

„Hazádnak rendületlenül” – 175 éve énekelték először a Szózatot

Százhetvenöt éve, 1843. május 10-én énekelték először a nyilvánosság előtt, a pesti Nemzeti Színházban Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Egressy Béni megzenésítésében.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.
Színház

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.
Zenés színház

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Vizuál

Fődíjas lett a Külön falka Olaszországban

Kis Hajni szívszorító és felemelő apa-lánya kapcsolatról szóló mozifilmje a közönségdíjat és a legjobb férfi főszereplő díját is elnyerte a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválon, az olaszországi Sestri Levantéban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.
Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.