Zenés színház

Akit a Jézus Krisztus Szupersztár vett rá a zeneszerzésre – Claude-Michel Schönberg 75

2019.07.06. 10:00
Ajánlom
A Nyomorultak és a Miss Saigon zeneszerzőjét, Claude-Michel Schönberget a legendás Broadway-musical győzte meg arról, hogy neki is ezzel kell foglalkoznia.

A magyar gyökerekkel rendelkező Schönberg zenész szülei a zsidóüldözések elől menekültek Franciaországba. Ő már a bretagne-i Vannes városában született, magyarul is tanult, magyar zenét is hallgatott. Gyermekkora óta vonzotta az opera, már kisgyermekként többet kívülről ismert, kedvence a Pillangókisasszony volt, amely később a Miss Saigon megírására ihlette.

Nantes-ban a kereskedelmi főiskolára járt, ahol rockegyüttest alapított, melynek énekese, zongoristája és zeneszerzője volt. 1967-ben az EMI lemezkiadó francia érdekeltsége, a Pathé Marconi művészeti igazgatójaként népszerű könnyűzenei előadókkal foglalkozott, és dalokat is írt. A hatvanas évek végén kötött barátságot Alain Boublil szövegíróval, aki 1972-ben – miután a New York-i Broadwayn megnézte a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperát – meggyőzte, hogy nekik is ezzel a műfajjal kell foglalkozniuk.

Schönberg 1972-ben otthagyta állását, és belefogtak a francia forradalomról szóló első francia rockopera megírásába.

Az 1789 és 1793 közötti eseményeket 24 dalban feldolgozó dupla album 1972-ben jelent meg, és a következő évben mutatták be, XVI. Lajos szerepét Schönberg énekelte. 1974-ben jelentette meg a saját szerzeményeit tartalmazó első albumát Le Premier pas címmel, ez hazájában listavezető lett, és egymilliónál több példány kelt el belőle.

1978-ban kezdett ismét Boublil társaságában dolgozni, aki nem sokkal korábban látta Londonban a Dickens regényéből készült Oliver! című musicalt, és úgy döntöttek, Victor Hugo Nyomorultak című regényét használják fel alapanyagként. A musical 1980-ban koncept-albumként jelent meg, majd még abban az évben a párizsi Palais de Sportsban színre is került. Az előadást látta a brit Cameron Mackintosh, a Macskák producere is, az ő bábáskodásával született meg az angol nyelvű változat, amelyet 1985-ben mutattak be. Bár a kritika nem volt kedvező, a jegyek szépen fogytak, olyannyira, hogy a darabot ma is játsszák, és 13 785 előadásával a West End történetének leghosszabban futó zenés darabja lett. Az amerikai premierre 1987-ben került sor, a Nyomorultak a Broadway színpadán 2003-ig futott, és hatezernél több előadást élt meg, 12 Tony-díjra jelölték, amelyből nyolcat nyert el, köztük a legjobb musical díját is.

A bemutató huszadik évfordulóján felújított Nyomorultak ismét nagy sikert aratott, a darab a Macskák és Az Operaház fantomja után következik a Broadway leghosszabb ideig játszott musicaljeinek listáján.

A musical bejárta a világot, idehaza 1987-ben a Rock Színház, 2015-ben a Madách Színház mutatta be. A 2012-es filmváltozatot Hugh Jackman, Russel Crowe és Anne Hathaway főszereplésével nyolc Oscar-díjra jelölték, melyből hármat el is nyert, Anne Hathaway a legjobb női mellékszereplő lett.

Újabb művét egy magazinfotó ihlette, amelyen egy vietnami asszony látható, aki egy amerikai légi bázis bejáratánál vesz búcsút gyermekétől, akit Amerikában, katona apja oldalán jobb élet vár. A jelenet felidézte benne gyermekkori élményét, Puccini Pillangókisasszonyának szomorú történetét, amelyet Boublil társaságában a vietnami háború idejére helyeztek át, az amerikai tengerészből és a japán gésából egy amerikai közkatona és egy tizenhét éves vietnami éjszakai pillangó lett. A Miss Saigont 1989-ben mutatták be Londonban, majd 1991-ben a Broadwayn, hatalmas sikerrel. A női főszerepre ázsiai énekest kerestek, s miután Nagy-Britanniában nem találták meg az igazit, világméretű válogatást hirdettek, amelyet a tizenhét éves manilai Lea Salonga nyert meg. Ő és a férfi főszereplő, Jonathan Pryce is Laurence Olivier- és Tony-díjban részesültek alakításukért. A darabot világszerte, így Magyarországon is bemutatták, és hosszú évek óta tervezik megfilmesítését.

A szerzőpáros Martin Guerre című művét 1997-ben mutatták be, s noha elnyerte a legjobb musical Laurence Olivier-díját, az alkotók nem voltak elégedettek, a végső változat csak két évvel később készült el. A Kalózkirálynő című musicalt 2006-ban Chicagóban mutatták be, de 2007-ben csak 85 előadást élt meg a Broadway színpadán. Eddigi utolsó közös művük, a Marguerite zenéjét Michel Legrand, szövegét Bourbil és Schönberg, valamint Jonathan Kent írta, a musical a németek által a második világháborúban elfoglalt Párizsba helyezi át A kaméliás hölgy romantikus történetét. Schönberg 2001-ben Üvöltő szelek, majd tíz évvel később Cleopatra címmel komponált balettzenét a brit Northern Ballett társulatának.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja. A fejlécképen a zeneszerző, fotó: Neilson Barnard/Getty Images.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.