Zenés színház

Akit a Jézus Krisztus Szupersztár vett rá a zeneszerzésre – Claude-Michel Schönberg 75

2019.07.06. 10:00
Ajánlom
A Nyomorultak és a Miss Saigon zeneszerzőjét, Claude-Michel Schönberget a legendás Broadway-musical győzte meg arról, hogy neki is ezzel kell foglalkoznia.

A magyar gyökerekkel rendelkező Schönberg zenész szülei a zsidóüldözések elől menekültek Franciaországba. Ő már a bretagne-i Vannes városában született, magyarul is tanult, magyar zenét is hallgatott. Gyermekkora óta vonzotta az opera, már kisgyermekként többet kívülről ismert, kedvence a Pillangókisasszony volt, amely később a Miss Saigon megírására ihlette.

Nantes-ban a kereskedelmi főiskolára járt, ahol rockegyüttest alapított, melynek énekese, zongoristája és zeneszerzője volt. 1967-ben az EMI lemezkiadó francia érdekeltsége, a Pathé Marconi művészeti igazgatójaként népszerű könnyűzenei előadókkal foglalkozott, és dalokat is írt. A hatvanas évek végén kötött barátságot Alain Boublil szövegíróval, aki 1972-ben – miután a New York-i Broadwayn megnézte a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperát – meggyőzte, hogy nekik is ezzel a műfajjal kell foglalkozniuk.

Schönberg 1972-ben otthagyta állását, és belefogtak a francia forradalomról szóló első francia rockopera megírásába.

Az 1789 és 1793 közötti eseményeket 24 dalban feldolgozó dupla album 1972-ben jelent meg, és a következő évben mutatták be, XVI. Lajos szerepét Schönberg énekelte. 1974-ben jelentette meg a saját szerzeményeit tartalmazó első albumát Le Premier pas címmel, ez hazájában listavezető lett, és egymilliónál több példány kelt el belőle.

1978-ban kezdett ismét Boublil társaságában dolgozni, aki nem sokkal korábban látta Londonban a Dickens regényéből készült Oliver! című musicalt, és úgy döntöttek, Victor Hugo Nyomorultak című regényét használják fel alapanyagként. A musical 1980-ban koncept-albumként jelent meg, majd még abban az évben a párizsi Palais de Sportsban színre is került. Az előadást látta a brit Cameron Mackintosh, a Macskák producere is, az ő bábáskodásával született meg az angol nyelvű változat, amelyet 1985-ben mutattak be. Bár a kritika nem volt kedvező, a jegyek szépen fogytak, olyannyira, hogy a darabot ma is játsszák, és 13 785 előadásával a West End történetének leghosszabban futó zenés darabja lett. Az amerikai premierre 1987-ben került sor, a Nyomorultak a Broadway színpadán 2003-ig futott, és hatezernél több előadást élt meg, 12 Tony-díjra jelölték, amelyből nyolcat nyert el, köztük a legjobb musical díját is.

A bemutató huszadik évfordulóján felújított Nyomorultak ismét nagy sikert aratott, a darab a Macskák és Az Operaház fantomja után következik a Broadway leghosszabb ideig játszott musicaljeinek listáján.

A musical bejárta a világot, idehaza 1987-ben a Rock Színház, 2015-ben a Madách Színház mutatta be. A 2012-es filmváltozatot Hugh Jackman, Russel Crowe és Anne Hathaway főszereplésével nyolc Oscar-díjra jelölték, melyből hármat el is nyert, Anne Hathaway a legjobb női mellékszereplő lett.

Újabb művét egy magazinfotó ihlette, amelyen egy vietnami asszony látható, aki egy amerikai légi bázis bejáratánál vesz búcsút gyermekétől, akit Amerikában, katona apja oldalán jobb élet vár. A jelenet felidézte benne gyermekkori élményét, Puccini Pillangókisasszonyának szomorú történetét, amelyet Boublil társaságában a vietnami háború idejére helyeztek át, az amerikai tengerészből és a japán gésából egy amerikai közkatona és egy tizenhét éves vietnami éjszakai pillangó lett. A Miss Saigont 1989-ben mutatták be Londonban, majd 1991-ben a Broadwayn, hatalmas sikerrel. A női főszerepre ázsiai énekest kerestek, s miután Nagy-Britanniában nem találták meg az igazit, világméretű válogatást hirdettek, amelyet a tizenhét éves manilai Lea Salonga nyert meg. Ő és a férfi főszereplő, Jonathan Pryce is Laurence Olivier- és Tony-díjban részesültek alakításukért. A darabot világszerte, így Magyarországon is bemutatták, és hosszú évek óta tervezik megfilmesítését.

A szerzőpáros Martin Guerre című művét 1997-ben mutatták be, s noha elnyerte a legjobb musical Laurence Olivier-díját, az alkotók nem voltak elégedettek, a végső változat csak két évvel később készült el. A Kalózkirálynő című musicalt 2006-ban Chicagóban mutatták be, de 2007-ben csak 85 előadást élt meg a Broadway színpadán. Eddigi utolsó közös művük, a Marguerite zenéjét Michel Legrand, szövegét Bourbil és Schönberg, valamint Jonathan Kent írta, a musical a németek által a második világháborúban elfoglalt Párizsba helyezi át A kaméliás hölgy romantikus történetét. Schönberg 2001-ben Üvöltő szelek, majd tíz évvel később Cleopatra címmel komponált balettzenét a brit Northern Ballett társulatának.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja. A fejlécképen a zeneszerző, fotó: Neilson Barnard/Getty Images.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Otthonából üzent Szász Júlia

„Jobban vagyok már, lassan, de biztosan gyógyulgatok” – írta Instagram-bejegyzésében a Nemzeti Színház balesetet szenvedett művésze, aki egyúttal megköszönte az elmúlt hetekben kapott rengeteg támogatást.
Klasszikus

„Micsoda tűz gyúlt benne a színpadon” – Vass Lajos emlékezik Rolla Jánosra

A hetvenkilenc éves korában elhunyt Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar egykori koncertmestere több szállal kötődött az Óbudai Társaskörhöz, ahol legutolsó koncertjét is adta. Emlékét az intézmény igazgatója, Vass Lajos idézte fel.
Vizuál

KÉP-regény: Sztalker Óbudán

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt eleveníti fel, amikor 1992-ben úgy döntött, besurran az Óbudai hajógyár területére, és megörökíti a csendben rothadozó épületeket. 
Klasszikus

Duplalemezzel ünnepli fennállása hatvanadik évét a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Az együttes új dupla albumán közönségkedvenc felvételek is helyet kaptak. A jubileum alkalmából jelent meg Egy viharos nap című zenés mesekönyvük is. 
Vizuál

Rekordértékű Zsolnay-vázát árvereznek el a Virág Judit Galéria aukcióján

A galéria december 16-i aukcióján 15 millió forintos kikiáltási árról indul egy Zsolnay óriásváza. Az árverésen Boromisza, Czigány, Czóbel, Mednyánszky és Vaszary remekművei is kalapács alá kerül.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Presser Gábor és Sztevanovity Dusán dalaival érkezik a Pinokkió a Vígszínházba

A padlás óta először dolgozott együtt zenés előadáson a két alkotó. A Keresztes Tamás rendezésében készült produkciót december 9-én és 10-én mutatják be. Az alkotók az eredeti Collodi-regényre támaszkodtak.
Zenés színház interjú

A negyedik te magad légy! – Pacsay Attila zeneszerző az Artabanról

Különleges, az érzékszerveinkkel játszó előadásnak ad otthont decemberben az Eiffel Műhelyház: Pacsay Attila zenéjével és Almási-Tóth András szövegével jön létre az új magyar kamarazene-ciklus. Az Artaban című darabról a zeneszerzőt faggattuk.
Zenés színház hír

Negyven százalékkal csökkenti kórusa létszámát a Bayreuthi Ünnepi Játékok

A neves Wagner-fesztivál anyagi nehézségekkel indokolta, hogy százharmincnégy fős énekkarát mindössze nyolcvan főre csökkenti. A Német Opera- és Táncegyüttesek Szövetsége azt javasolta az Ünnepi Játékok vezetőségének, fontolják meg a döntést.
Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.