Zenés színház

Akkor, Pipikém, az van...

2011.07.24. 13:38
Ajánlom
A Valahol Európában gyerekszereplői ezen a héten már a felnőttekkel próbáltak, verekedést és színpadi etikettet is tanultak.

A próbán tilos tapsolni, mert akkor nem lesz sikeres az előadás, a színházban még a nézőtéren sincs evés, ivás, rágózás, a csacsogás, a szöveg meg nem tanulása, a sokadszori nem figyelés pedig büntető fekvőtámaszokat von maga után. A legtöbb gyereknek ezek a szabályok újak, mint ahogyan az is, hogy a színház veszélyes üzem. "Kicsikre vigyázni, a nagyok repüljenek!" - adja ki a feladatot a verekedéseket rendező Gyöngyösi Tamás. A kaszkadőrökkel könnyű neki, félszavakból értik egymást, a színészek tudják a dolgukat, de mit csinál egy épp csak iskolással?

Kedves szülők, tessék megnyugodni: őt is partnerként kezeli. A szigor nem csökken, sőt, a figyelem azonban jóval nagyobb amint körbejár a kaszkadőr fiúkkal és ellenőrzi, hogyan tervezik meg és gyakorolják a gyerekek a harapásokat, ütéseket, rúgásokat. Azok, akik az előző mondatnál hirtelen a szívükhöz kapnának ijedtségükben, ne tegyék. Olyan lesz, úgy fog tűnni, mintha..., a gyerekeknek viszont semmi baja nem lesz, nem ütés- és harapásnyomokkal távozik augusztus végén közel hatvan színpadi szereplő. Ellenben koordináltabbá válik a mozgásuk, és megtanulják, mit csináljanak kezükkel-lábukkal, hogyan essenek jól. Egyáltalán: megtanulnak vigyázni magukra.

Ha valaki ezek után azt gondolná, csupa kezelhetetlen rosszcsonttal dolgoznak a Valahol Európában alkotói, rossz nyomon jár. A színpadon ugyanis elképesztően fegyelmezettek a gyerekek. Értik, mit jelent az az instrukció, hogy "ha Pali (Mácsai Pál - a szerző) fölébred, és meglát benneteket, vége a jelenetnek", addig ordítanak tiszta erőből, ameddig kell, s ha Béres Attila nem küldi őket haza, szerintem még mindig mozdulatlanul színlelik az alvást az orgia jelenetében.

A színpadon kívül meg nagyon helyesek. A kamaszok segítik a kicsiket, míg jelenésre várnak, a lányok a székeken rajzolgatnak, a fiúk az Angry Birdszel játszanak. (Előbbit értem, utóbbihoz nem tudok felnőni.) Nem szabad félni - énekli fönn Kuksiként Grünwald Dávid, eközben lenn a Pötyit játszó Hajdu Virág odasúgja, hogy egyszer ezen majdnem elsírta magát. Dávid okos nyugalma különben valami csoda,Virág szőkeségét és naiv gyerekségét azonnal elhiszem, Regő szemében Csóró huncutsága csillog - még akkor is, amikor a Carmen próbájára KRESZ-t betartva biciklizik át a hídon -, Gyuri meg úgy Professzor, ahogy van. Ezek után ugye, nem lepődnek meg azon, hogy a délelőtt végén csillogó követ kap a Panna-Réka testvérpár nagyobbik tagjától Heni, a rendezőasszisztens?

A bőröndök még kellékek, a dobogók csak jelzések - négy-hat méter magas lesz az, ami most nagyjából egy méter, a tériszonyra tehát rá kell kérdezni -, bombarobbanás, repülőgép, épületomlás zaja sem hallatszik, a kigyulladó tüzeket, zuhanó szobrokat - "legalább egy, de ha tud három lenni, az még jobb" - bemondásra kell elhinni. A gyerekek könnyen elhiszik, mert minden (civil) játék erről szól.

Az a néhány szülő, aki ott ül a próbán, viszont jobbára unatkozik, ha épp nem az ő csemetéjük van elöl. Azt hiszem, nem tudják, mennyire veszélyes és időnként bizony kellemetlen ez a kölkök számára. A színházi sötétben talán még nem is jelent ez akkora problémát, mint a tornateremben, ahol telefonok, integetések, villanó fényképezőgépek zavarják a figyelmet. Természetes, hogy az anyukák, apukák főszereplőként akarják látni kisfiukat, kislányukat, ám míg a gyerekek egészségesen viszonyulnak a színpadi hierarchiához, ők azt szeretnék felborítani. A mosolyalbum (kalóz) próbafelvételekkel töltögetése pedig nem csupán inkorrekt, de illegális. "Egy színházi próbafolyamat külső szemmel egészen borzasztó mondatokat is magában rejt" - igyekszik megvilágítani nekik a helyzetet Béres, Silló István még hozzáteszi a szerzői jogok kérdését is. Nincs emelt hang, a partneri viszonyt ők továbbra is fenntartják. Csak remélni lehet, hogy mindez eljut a nézőtéren ülőkig.

És hogy a leltár teljes legyen, próbált még Kátai István, Géczi Zoltán, Szarvas József, Pindroch Csaba, Ágoston Péter, Keresztes Tamás, Tompos Kátya, Szőcs Artur (ő egy kicsit rendezett is), valamint Alföldi Róbert. Amikor az Egyenruhás szerepében arról szónokolt, itt rend lesz, még úgy is megállt a jelenet közben levegő, hogy a súgó segített a szövegben. Valahogy a színpadi mondatok nem csupán a színpadról vagy a filmből ismerősek.

Programkereső

Legolvasottabb

Tánc

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Klasszikus

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Klasszikus

Ismerje meg Bella Máté új művét! – VIDEÓ

Bella Máté Titan című művét Szentpáli Roland mutatta be az Óbudai Társaskörben, 2021. szeptember 30-án, a 34. Minifesztivál – Magyar Kortárs Zenei Körkép koncertsorozatában. Videónkban a két művész mesélt a darabról.
Színház

Ókori kérdések a mában – antik drámákból merít a Katona József Színház új előadása

Tarnóczi Jakab Varga Zsófia dramaturggal Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész műveit emelte át a mába – vagy ha pontosak szeretnénk lenni: a jelent húzta rá a most is aktuális ókori történetekre.
Vizuál

KÉP-regény: Postaládák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a postaládák mögött megbújó történelemről mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.