Mennyiben határozza meg a művészi munkád, hogy tanulmányaid okán mélyebben ismered a darabok történelmi hátterét?
Ezek az ismeretek az élet bármely területén, így a színpadon is segíteni tudnak bennünket. A Mária főhadnagy legtöbb szereplője valós történelmi személy, élükön a főhőssel, Lebstück Máriával. Amikor a Szegedi Tudományegyetem történelem szakára jártam, nagyon sok 19. századi, magyar történelemmel foglalkozó órám volt, így az 1848-49-es szabadságharccal is rengeteget foglalkoztam. A próbaidőszak elejétől ismerős volt a történet, ami a szerepformálást nagyban befolyásolta. Szerettem Zwickli Tóbiás táncos-komikus karakterét, de 2023-tól Jancsó Bálint bonviván szerepében lépek színpadra a Budapesti Operettszínházban. Augusztus elején a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Víztorony előtt is játszottuk, a csillagos ég alatt, közel háromezer néző előtt, ami hatalmas élményt jelentett.
Musicalekben is láthatunk, és az utóbbi időben más típusú karakterek is megtaláltak (Hegedűs a háztetőn – Mótel, Szása, Menyasszonytánc – Dávid), illetve Az évad operettszínésze díjat is épp Jancsó Bálint megformálásáért vehetted át tavaly októberben. Ez az új irány?
A fő profilom változatlanul a táncos-komikus vonal, de valóban, egy másféle tendencia is évek óta formálódik. Hiszek abban, hogy nem kell éles vonalat húzni műfajok és szerepkörök közé. Számomra új színt jelent a János vitéz címszerepe is, amiben október 31-én mutatkozom be. Szeretem ezt a művet, csodálatos zene, jó stúdium számomra, ezért nagyon várom már!
Laki Péter a Mária főhadnagy című előadásban (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)
Kacsóh Pongrác daljátékát operaszínpadokon is előszeretettel játsszák, és az utóbbi időben te magad is feltűntél operákban is. Hogyan lehetséges az átjárás e különböző univerzumok között?
A Coopera produkcióiban Mozart Figaro házassága Basilióját és a Szöktetés a szerájból Pedrillóját alakíthattam. Ezek nem lírai tenor szerepek, inkább könnyedebb karakterek, amelyek kapcsán felmerült bennem, hogy miért ne lehetne ötvözni a két műfaj, az opera és az operett két szerepkörét? Ezért a színészi játékosságot, a könnyedséget kerestem, természetesen a megfelelő énektechnika és hangi megszólalás mellett. Én abban hiszek, hogy ha valaki kiáll a színpadra, és gyönyörűen énekel, az ugyan lehet lenyűgöző, de ez az előadóművészeti tortának csupán egy szelete.
Egy művésznek kell, hogy kiállása, karizmája, színészi vénája legyen, hogy meg tudja teremteni a légkört maga körül. Ezek összessége adja a produkciója sava-borsát.
A műfajok közötti átjárás azonban nem mindenki számára adott.
Régóta járok kiváló énektanárokhoz, és dolgozom operaházi művészekkel is, akik mindig bátorítottak ezen az úton. Azok a szerepkörök és karakter tenorszerepek, amiket most is abszolválok, belépők lehetnek a nagyobb szólamokhoz. Végig kell járni a szamárlétrát. Alázattal kell állnunk a feladatainkhoz, hogy szakmai értelemben is megtanuljuk az alapokat. Az opera valóban egy másik világ, de a hibrid művészek, akik több műfajban is jártasak, csak szélesítik a palettát. Művészként a megszerzett tudást mindenképp kamatoztatni lehet.
Laki Péter a Carmen című előadásban (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)
Bizonyos szempontból hibrid a Carmen című, áprilisban bemutatott, és szeptembertől ismét látható produkció is, amelyben cirkuszi elemek, mutatványok, valódi artisták is megjelennek. Neked, mint szereped szerint Cirkuszi konferansziénak hogyan sikerült alkalmazkodni a musicalszínpadon oly ritka jelenséghez?
A cirkusz színházba való bevonását mindenképp támogatom, és magát a cirkuszi művészeket is csodálattal figyeltem. Sokat tesz hozzá a darabhoz, fantasztikus vizuális látványvilágot teremt. Magam is egy extravagáns, ciklámen színű, flitteres, Elvis Presleyt idéző ruhában és hajjal jelenek meg (ahogy Serbán Attila és Magócs Ottó váltótársam is).
Ez is a játék, a műfaj, a tapasztalatok, a tudás szélesítéséhez járul hozzá.
Számomra nagy örömöt jelent a musicalek világában létezni, és remélem, hogy még sok darabban játszhatok.
A tudást szélesítve, az Operettszínház Cintányéros cudar világ, avagy házhoz megy az Operett! kistérségi programjában is részt vettél. Volt, hogy pár nap alatt 1400 km-t utaztál, de olyanra is akadt példa, hogy kompon lehetett csak megközelíteni a fellépés helyszínét. Megérte?
Vannak olyan régióink, települések, ahonnan elfoglaltságaik, anyagi lehetőségeik vagy egészségi állapotuk miatt az emberek nem tudnak ellátogatni Budapestre. A visszajelzések szerint nagyon tetszett a műsorunk, és mi is élveztük, hogy a gálaműsorokkal odavarázsoltuk az Operettszínház hangulatát a legtávolabbi településekre. Fantasztikus embereket ismertünk meg, és olyan vendégszeretettel találkoztunk, amire ritkán van példa, ezért remélem, hogy akik megtehetik és kedvet kaptak, eljönnek, és találkozunk Budapesten is.
Egy másik utazás: Ankarában gálaműsort adtatok a Magyar Török Kulturális Évad keretében. Milyen fogadtatásban részesült a magyar operett?
Nagyon örültünk, hogy meghívást kaptunk a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének centenáriumát ünneplő programsorozatra. Visszatapsolták a műsorunkat, ami valódi tetszést fejez ki, mert – az ottélő magyarok szerint – a török közönségre ez egyáltalán nem jellemző. Jó érzés, hogy ilyen szép első élményt szereztünk azoknak, akik még egyáltalán nem hallottak magyar operettet.
Laki Péter Az Orfeum mágusa című előadásban (Fotó/Forrás: Veres Ildikó / Budapesti Operettszínház)
Nemcsak öröm, bánat is ért az elmúlt időszakban. Vadász Zsolt halála máig felfoghatatlan. Színpadi emberként, ráadásul olyan művészként, akinek a humor az egyik kelléke, hogyan lehet továbblépni?
Amikor elkezdődik a következő évad, a közönség – bár tisztában van a tényekkel – joggal várja el tőlünk ugyanazt a teljesítményt, hiszen a színházi élményért váltott jegyet. Tizenegy évig öltöztem egy öltözőben Zsoltival, bejártuk az egész világot. Ő mindig egy általa kitűzött, nagyon magas színvonalon teljesített: mindig tudta a szöveget, a járásokat, felkészült és elegáns volt.
Ha még élne, biztosan azt mondaná, hogy akármi is történt, fel kell menni a színpadra, és meg kell csinálni az előadást.
Fel sem fogtuk még ezt a tragédiát, szürreális, hogy a magyar operett egyik oszlopos tagja nincs köztünk. Most még olyan, mintha elment volna nyaralni… Ősszel fogunk szembesülni igazán a hiányával, amikor nem jön be az öltözőbe, nincs ott az előadáson, és nem lesz kiírva a neve az új szereposztásokban.
De az élet megy tovább. Milyen feladataid vannak a nyár hátralévő részében és az új évadban?
Augusztusban Herendre is ellátogattam, ahol a város fennállásának huszonötödik évfordulóját ünneplő gálán létem fel Operettszínházas kollégáimmal a festői szépségű Tószínpadon, utána pedig hosszabb nászútra indulok majd a feleségemmel Kubába. A következő évad során a János vitéz mellett a repertoáron lévő darabok – a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, Az Orfeum mágusa, a Mária főhadnagy – mind-mind szép feladatot jelentenek. Az egyik új premierben, a Cirkuszhercegnő című operettben pedig Mister X szerepét fogom énekelni Homonnay Zsolt rendezésben, akivel nagyon szeretek együtt dolgozni. Lesz tehát sok teendő, utazás, és néhány meglepetés is, amiről ígérem, időben beszámolok majd!
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Laki Péter (fotó/forrás: Pitrolffy Zoltán / Budapesti Operettszínház)
hírlevél
