Zenés színház

Alföldi újra megtöltötte a Nemzeti nézőterét

2016.07.02. 08:01
Ajánlom
Egészen hihetetlen dolgok történnek az Armel Operafesztiválon. Alföldi Róbert visszatért a Nemzetibe, így széleskörben közbeszéd tárgya lett egy kortárs opera bemutatója.
Eötvös Péter: Senza sangue - Albene Carrere és Romain Bockler

Eötvös Péter: Senza sangue - Albene Carrere és Romain Bockler (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

Alighanem azok is hallottak Alföldi Róbert visszatéréséről a Nemzeti Színházba, akik Eötvös Péterről még soha, és bizonyára nem csak bennem merült fel a kétely, hogy az emlegetett technikai okok helyett szimbolikus jelentősége is van, hogy az Armel Operafesztivál ezen előadása épp ebben a színházban kerül színpadra. Elegáns és szerethető módon üzentek Alföldiék, ha csakugyan így van. Amellett, hogy a főpróbára rengetegen kíváncsiak voltak, az előadás is teltházat vonzott, miközben a Nemzeti köztudottan a nézők hiányával küzd.

De erről ennyit. Alföldi Róbert Eötvös Péter új operáját, a Senza sangue-t állította színpadra, utána pedig Bartók egyfelvonásosát, A kékszakállú herceg várát láttuk Nadine Duffaut rendezésében. Eötvös bevallottan a Bartók-mű párdarabjaként írta a sajátját, még ha a két operát azonos terjedelmükön és azonos apparátusigényükön túl nehéz is rokonítani.

Eötvös Péter: Senza sangue - Albene Carrere és Romain Bockler

Eötvös Péter: Senza sangue - Albene Carrere és Romain Bockler (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

Eötvös Péter operáját pszichothrillerként emlegetik az alkotók, és nem állítom, hogy nem szolgál rá az izgalmas terminusra. De egészen máshogy működik egy operai thriller, mint egy Hitchcock- vagy Fincher-film. Az adrenalinnövelő izgalmak helyett morális és egzisztenciális kérdésekkel találkozik a néző.

A történetben egy nő találkozik apja gyilkosainak egyikével, a régi trauma feltárása nyomán megváltozik bennük a múlt, és megváltoznak ők maguk is. A sztorit akár szokványosnak is mondhatnám, mindenesetre nem sok meglepetést tartogat, és ha egy szigorúbb pillantást vetek a librettóra, az Alessandro Baricco-novellából összeollózott szöveg is lehetne jobb. De van valami mégis ebben az egészben – a minimalizmusban, mely áthatja a zenét és a színpadi megjelenítést.

Eötvös Péter: Senza sangue - Albene Carrere és Romain Bockler

Eötvös Péter: Senza sangue - Albene Carrere és Romain Bockler (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

A Férfi és a Nő idős már, a Nő képtelen szabadjára engedi bosszúvágyát, és a két magányos hős egymásban találja meg a feloldódást. Ezt a lassan oldódó, fel-felhorgadó feszültséget nagyszerűen jeleníti meg Eötvös zenéje: időnként felbukkanó konszonanciák érzékeltetik a hősök egymáshoz való közeledését. Romain Bockler kitűnően énekel és játszik (végül a nevet is megtudjuk) Perdo Cantos szerepében, szintúgy kiemelkedő Albane Carrère mint Nina.

Az est második felében az Eötvöst megihlető Kékszakállú csendült fel. (Rendkívül gyakran játsszák ezt az operát, legközelebb októberben hallható a Müpában.) Szemerédy Károlynak ugyan nemhogy kék szakálla, de szakálla sincsen, hangja viszont meggyőz arról, hogy alkalmas a szerepre, basszusa átható erővel és telten szól. Miksch Adrienn alakításának drámai telítettségét mindenképpen említenem kell, mélységet és súlyt ad Judit karakterének.

Bartók: A kékszakállú herceg vára - Miksch Adrienn és Szemerédy Károly

Bartók: A kékszakállú herceg vára - Miksch Adrienn és Szemerédy Károly (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

Több kívánnivalót hagyott maga után a látvány (Emmanuelle Favre). Egyszeri előadást láttunk, természetesen elnézendő a költséges díszletek hiánya, de az kevésbé, ha giccses fotók vetítésével pótolják őket. Alapvetően a cselekmény megjelenítése is minduntalan technikai akadályba ütközik: Judit bejárja a várat, feltárja Kékszakállú lelkét, de mindez aligha érzékletes, ha egyetlen térben játszódik.

Bartók: A kékszakállú herceg vára - Miksch Adrienn és Szemerédy Károly

Bartók: A kékszakállú herceg vára - Miksch Adrienn és Szemerédy Károly (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

Nadine Duffaut egyedül a hetedik ajtó feltárulása után enyhíti ezt a statikusságot, ekkor Judit és a többi asszony a színpad alá vezető lépcsőn tűnnek el. A Kékszakállú titkainak feltárását a ruha szimbolikája érzékelteti, levetkőzi a kabátját és a felsőjét is a cselekmény során. Judit öltözéke is hordoz jelentést: egyszerű viseletben mutatkozik az opera legvégéig, amikor koronát és palástot kap, és egészen hasonlóvá lesz a férfi többi feleségéhez.

Bartók: A kékszakállú herceg vára - Miksch Adrienn

Bartók: A kékszakállú herceg vára - Miksch Adrienn (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

A Pannon Filharmonikusokat Eötvös Péter irányította, aki nemcsak a saját művéhez, de a Bartók-műhöz is a fúvósokat ültette a karmesteri pulpitushoz közelebb. Eötvös nem a leghatározottabb kezű karmester, pálca nélkül, hajlékony mozdulatokkal vezényel, de érzékeny muzikalitással szólt a keze alatt a zenekar. Érdekes volt megfigyelni, hogyan hatott a Kékszakállú zenéjére a Senza sangue – talán mérsékeltebben, higgadtabban szólt, a csúcspontok viszont így erőteljesebbnek hatottak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.