Zenés színház

Alkotás fogságban

2009.09.01. 11:06
Ajánlom
Mintegy száz évvel ezelőtt Brundibárnak nevezték a cseh gyerekek egyik kedvelt meséjének gonosz darazsát, aki ellopta a szorgos méhektől a mézet, és ugyancsak ezt a megnevezést használták a régi cseh nyelvben a mogorva, tüskés emberre is. Akár az említett mesét is felidézhetné Hans Krása híressé vált gyermekoperája, csakhogy ennek gonosz főszereplője nem mesebeli alak, hanem egy valóságos diktátor, akitől a zsidó származású Hans Krása is rettegett; Adolf Hitler.

Az abszurd szituációban keletkezett, szívbemarkoló és szimbolikus történet a védtelen gyermekek győzelmét mutatja be a zsarnok verklis felett; két kisgyerek (Aninku és Pepicek) tejet vennének beteg édesanyjuknak, de pénz nélkül a Tejesember szóba sem áll velük. Látják, ahogy Brundibár, a gonosz kíntornás zenéjére a járókelők pénzt dobálnak a kalapjába; ezen felbuzdulva a gyerekek is eléneklik kedvenc dalukat, de Brundibár elzavarja a konkurens zenélő társaságot. Másnap állatsereg siet a gyerekek megsegítésére, a Kutya, a Macska és a Veréb összegyűjtik a város gyerekeit, egy hatalmas kórust alkotva. Így végül a barátság és az összefogás győzedelmeskedik az egyeduralom fölött; Aninku és Pepicek megvehetik a tejet édesanyjuknak.

A szerző a mesékben oly megszokott katartikus üzenet és dramaturgia segítségével ijesztő módon táncol a mese és a valóság között; megrázó, ahogy a mű végén a mesealakok valóságos történelmi szituációba lépnek, amikor Brundibár emlékezteti a közönséget arra, hogy „a zsarnokok sosem adják fel teljesen. Az egyik elbukik, de jön egy másik" - mire a gyerekek a következőt válaszolják: "Zsarnokok jönnek, de várj és láss! / Távoznak majd, egy-két-há!" Adolf Hoffmeister ugyan még Hitler támadása előtt írta a librettót, később a költő, Emil Saudek változtatott a mű végkicsengésén, hogy hangsúlyozza annak náciellenes üzenetét. Az eredeti fináléban ez állt: "Aki ennyire szereti anyját, apját és szülőföldjét, az nekünk barátunk és játszhat velünk." Saudek így értelmezi: "Aki így szereti az igazságosságot és így ragaszkodik hozzá, aki nem fél, az nekünk barátunk és játszhat velünk."

Krása operáját 1942 telén mutatták be egy prágai árvaházban, de a mű nem itt, hanem egy történelmi szempontból sajátos jelentőségű helyszínen aratta legnagyobb sikereit 1943 és 1944 között: Terezínben, illetve ahogy a németek hívták Theresienstadtban, a Mustersiedlungban, azaz "mintagettóban". Terezín városát II. József nevezte el édesanyjáról, Mária Teréziáról, aki katonai helyőrséget létesített a városban, majd a Habsburg Birodalom hírhedt politikai börtöne működött itt. Az ötezer lelket számláló kisváros a II. világháború idején zsidó gyűjtőtáborként funkcionált, ahová mintegy nyolcvanezer főt szállítottal. Terezín kivételezett hely volt: Hitler kulturális mintagettója, ahol az áldozatoknak lehetőségük nyílt a kulturális élet különböző formái révén megőrizni emberi méltóságukat a fogság ellenére. A táborban iskolák, üzletek, könyvtárak, színházak, gyermekotthonok működtek, a nácik így akarták meggyőzni többek között a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy a zsidók tömeges legyilkolásáról szóló történetek nem igazak, sőt még propagandafilm is készült a "luxushaláltáborról" Terezín, a Führer várost ajándékoz a zsidóknak címmel, melyben a Brundibárból is láthatunk részleteket.

Az 1899-ben született, 45 éves korában meghalt cseh-zsidó származású Hans Krása utolsó éveit ebben a táborban töltötte olyan zeneszerzőkkel együtt, mint Viktor Ullmann, Pavel Haas, Erwin Schulhoff és Gideon Klein. A Brundibár mellett népszerű volt az Állami Díjban részesült két felvonásos, Dosztojevszkij A nagybácsi álma című novellája alapján készült operája (Verlobung im Traum), melyet 1933-ban Széll György mutatott be Prágában, az Új Német Színházban. Zenéjére rendkívüli hatást gyakorolt Mahler, Schönberg és Zemlinsky. Egy ideig korrepetitorként dolgozott a Német Színházban, itt ismerkedett meg Zemlinskyvel, aki később egyengette Krása karrierjét és több művét is bemutatta. 1927-ben követte őt Berlinbe, ahol Albert Roussel révén lehetősége nyílt Párizsban zeneszerzést tanulni, a francia zenével, különösen a Hatok műveivel foglalkozni. Hazatérve Prágába, a város egyik legjelentősebb avantgárd színházában, a D35-ben ismerkedett meg a híres karikatúristával és dramaturggal, Adolf Hoffmeisterrel, akivel a Brundibár szövegkönyvén dolgozott. Az alkotást 1938-ban együtt adták be egy, az ifjúság erkölcsi nevelését segítő állami pályázatra, melyet a német megszállás miatt már nem értékeltek. A művet később a terezíni koncentrációs táborban fogva tartott gyerekekkel játszották óriási sikerrel, mintegy 55 alkalommal (!), s mivel rendszeresen szállítottak innen foglyokat - köztük gyerekeket is - Auschwitzba, az előadók folyton cserélődtek, kivéve a címszereplőt, a gonosz verklist, aki az elbeszélések szerint annyira szenzációsan alakította szerepét, hogy minden előadáson megríkatta a közönséget, és a negatív szereplőt majdhogynem szimpatikus figurává változtatta. Ám ezt a tizenéves fiút pár hónappal később Auschwitzba vitték, hogy az egyik gázkamra áldozata legyen.

S hogy miért szerepel ez a mű a 2009-es Budapesti Mahler-ünnepen? Nos, Terezín és annak kulturális élete az elmúlt időszakban sokakat foglalkoztatott; a fogságban keletkezett műveket egyre gyakrabban hallhatjuk, egyre többen veszik lemezre azokat. Két évvel ezelőtt a Budapesti Mahler-ünnep közönsége szintén a koncentrációs táborban komponált Atlantisz császára című Viktor Ullmann-művet hallhatta. Ezek a művek mindig eszünkbe juttatják szerzőjük tragikus halálát, hisz Ullmann, akárcsak Krása, Haas vagy Schulhoff az auschwitzi gázkamrák áldozatai lettek és ezzel nemcsak az életüknek, de a remekművek sorának is véget vetettek. Gustav Mahler - bár 1911-ben bekövetkezett halála megelőzte ezeknek a borzalmaknak még a kezdetét is - zenéje sokat megsejtett a 20. század szörnyű történéseiből. Még ha Krása, Haas vagy Ullmann nem is ismerhette személyesen Mahlert, Mahler szellemisége azonban tovább élt Zemlinskyben, Schönbergben és tanítványaiban, akik továbbadták azt a következő, tragikus sorsú generációnak.

BUDAPESTI MAHLER-ÜNNEP
2009. szeptember 9. 19:00
Fesztivál Színház
Hans Krása: Brundibár - egy felvonásos opera

Km.: Budapesti Fesztiválzenekar, gyermekszólisták
Vez.: Fischer Iván

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Klasszikus

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.