Zenés színház

Alkotás fogságban

2009.09.01. 11:06
Ajánlom
Mintegy száz évvel ezelőtt Brundibárnak nevezték a cseh gyerekek egyik kedvelt meséjének gonosz darazsát, aki ellopta a szorgos méhektől a mézet, és ugyancsak ezt a megnevezést használták a régi cseh nyelvben a mogorva, tüskés emberre is. Akár az említett mesét is felidézhetné Hans Krása híressé vált gyermekoperája, csakhogy ennek gonosz főszereplője nem mesebeli alak, hanem egy valóságos diktátor, akitől a zsidó származású Hans Krása is rettegett; Adolf Hitler.

Az abszurd szituációban keletkezett, szívbemarkoló és szimbolikus történet a védtelen gyermekek győzelmét mutatja be a zsarnok verklis felett; két kisgyerek (Aninku és Pepicek) tejet vennének beteg édesanyjuknak, de pénz nélkül a Tejesember szóba sem áll velük. Látják, ahogy Brundibár, a gonosz kíntornás zenéjére a járókelők pénzt dobálnak a kalapjába; ezen felbuzdulva a gyerekek is eléneklik kedvenc dalukat, de Brundibár elzavarja a konkurens zenélő társaságot. Másnap állatsereg siet a gyerekek megsegítésére, a Kutya, a Macska és a Veréb összegyűjtik a város gyerekeit, egy hatalmas kórust alkotva. Így végül a barátság és az összefogás győzedelmeskedik az egyeduralom fölött; Aninku és Pepicek megvehetik a tejet édesanyjuknak.

A szerző a mesékben oly megszokott katartikus üzenet és dramaturgia segítségével ijesztő módon táncol a mese és a valóság között; megrázó, ahogy a mű végén a mesealakok valóságos történelmi szituációba lépnek, amikor Brundibár emlékezteti a közönséget arra, hogy „a zsarnokok sosem adják fel teljesen. Az egyik elbukik, de jön egy másik" - mire a gyerekek a következőt válaszolják: "Zsarnokok jönnek, de várj és láss! / Távoznak majd, egy-két-há!" Adolf Hoffmeister ugyan még Hitler támadása előtt írta a librettót, később a költő, Emil Saudek változtatott a mű végkicsengésén, hogy hangsúlyozza annak náciellenes üzenetét. Az eredeti fináléban ez állt: "Aki ennyire szereti anyját, apját és szülőföldjét, az nekünk barátunk és játszhat velünk." Saudek így értelmezi: "Aki így szereti az igazságosságot és így ragaszkodik hozzá, aki nem fél, az nekünk barátunk és játszhat velünk."

Krása operáját 1942 telén mutatták be egy prágai árvaházban, de a mű nem itt, hanem egy történelmi szempontból sajátos jelentőségű helyszínen aratta legnagyobb sikereit 1943 és 1944 között: Terezínben, illetve ahogy a németek hívták Theresienstadtban, a Mustersiedlungban, azaz "mintagettóban". Terezín városát II. József nevezte el édesanyjáról, Mária Teréziáról, aki katonai helyőrséget létesített a városban, majd a Habsburg Birodalom hírhedt politikai börtöne működött itt. Az ötezer lelket számláló kisváros a II. világháború idején zsidó gyűjtőtáborként funkcionált, ahová mintegy nyolcvanezer főt szállítottal. Terezín kivételezett hely volt: Hitler kulturális mintagettója, ahol az áldozatoknak lehetőségük nyílt a kulturális élet különböző formái révén megőrizni emberi méltóságukat a fogság ellenére. A táborban iskolák, üzletek, könyvtárak, színházak, gyermekotthonok működtek, a nácik így akarták meggyőzni többek között a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy a zsidók tömeges legyilkolásáról szóló történetek nem igazak, sőt még propagandafilm is készült a "luxushaláltáborról" Terezín, a Führer várost ajándékoz a zsidóknak címmel, melyben a Brundibárból is láthatunk részleteket.

Az 1899-ben született, 45 éves korában meghalt cseh-zsidó származású Hans Krása utolsó éveit ebben a táborban töltötte olyan zeneszerzőkkel együtt, mint Viktor Ullmann, Pavel Haas, Erwin Schulhoff és Gideon Klein. A Brundibár mellett népszerű volt az Állami Díjban részesült két felvonásos, Dosztojevszkij A nagybácsi álma című novellája alapján készült operája (Verlobung im Traum), melyet 1933-ban Széll György mutatott be Prágában, az Új Német Színházban. Zenéjére rendkívüli hatást gyakorolt Mahler, Schönberg és Zemlinsky. Egy ideig korrepetitorként dolgozott a Német Színházban, itt ismerkedett meg Zemlinskyvel, aki később egyengette Krása karrierjét és több művét is bemutatta. 1927-ben követte őt Berlinbe, ahol Albert Roussel révén lehetősége nyílt Párizsban zeneszerzést tanulni, a francia zenével, különösen a Hatok műveivel foglalkozni. Hazatérve Prágába, a város egyik legjelentősebb avantgárd színházában, a D35-ben ismerkedett meg a híres karikatúristával és dramaturggal, Adolf Hoffmeisterrel, akivel a Brundibár szövegkönyvén dolgozott. Az alkotást 1938-ban együtt adták be egy, az ifjúság erkölcsi nevelését segítő állami pályázatra, melyet a német megszállás miatt már nem értékeltek. A művet később a terezíni koncentrációs táborban fogva tartott gyerekekkel játszották óriási sikerrel, mintegy 55 alkalommal (!), s mivel rendszeresen szállítottak innen foglyokat - köztük gyerekeket is - Auschwitzba, az előadók folyton cserélődtek, kivéve a címszereplőt, a gonosz verklist, aki az elbeszélések szerint annyira szenzációsan alakította szerepét, hogy minden előadáson megríkatta a közönséget, és a negatív szereplőt majdhogynem szimpatikus figurává változtatta. Ám ezt a tizenéves fiút pár hónappal később Auschwitzba vitték, hogy az egyik gázkamra áldozata legyen.

S hogy miért szerepel ez a mű a 2009-es Budapesti Mahler-ünnepen? Nos, Terezín és annak kulturális élete az elmúlt időszakban sokakat foglalkoztatott; a fogságban keletkezett műveket egyre gyakrabban hallhatjuk, egyre többen veszik lemezre azokat. Két évvel ezelőtt a Budapesti Mahler-ünnep közönsége szintén a koncentrációs táborban komponált Atlantisz császára című Viktor Ullmann-művet hallhatta. Ezek a művek mindig eszünkbe juttatják szerzőjük tragikus halálát, hisz Ullmann, akárcsak Krása, Haas vagy Schulhoff az auschwitzi gázkamrák áldozatai lettek és ezzel nemcsak az életüknek, de a remekművek sorának is véget vetettek. Gustav Mahler - bár 1911-ben bekövetkezett halála megelőzte ezeknek a borzalmaknak még a kezdetét is - zenéje sokat megsejtett a 20. század szörnyű történéseiből. Még ha Krása, Haas vagy Ullmann nem is ismerhette személyesen Mahlert, Mahler szellemisége azonban tovább élt Zemlinskyben, Schönbergben és tanítványaiban, akik továbbadták azt a következő, tragikus sorsú generációnak.

BUDAPESTI MAHLER-ÜNNEP
2009. szeptember 9. 19:00
Fesztivál Színház
Hans Krása: Brundibár - egy felvonásos opera

Km.: Budapesti Fesztiválzenekar, gyermekszólisták
Vez.: Fischer Iván

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.