Zenés színház

All round Pálfi

2008.07.04. 00:00
Ajánlom
A Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán a Szomorú vasárnap bizonyult a legjobb zenés előadásnak. A Szabadkai Népszínház produkciójában Seress Rezső szerepét Pálfi Ervin játssza. INTERJÚ

Pálfi Ervin

- Amikor elkezdtetek próbálni, mit tudtál Seress Rezsőről?

- Nem túl sokat. Utánanéztem az interneten, elolvastam az életrajzát, és persze azt, amit a szóbeszéd tart róla. Nézegettem róla fotókat. Erősen lenyalt haj, ami szinte a fej vonalát követi, szívós tekintet. A képek alapján meg nem mondanád, hogy Seress kávéházi énekes volt, egy látszólag léha ember, mert inkább úgy néz ki, mint egy nyugalmazott katonatiszt, egy karakán, kemény pali. Az viszont, akit Müller Péter megírt, egy örök bohóc, akinek az rendeltetett, hogy szórakoztasson. Ezt a keresztet viszi magával, és ebbe is roppan bele.

- Nehéz volt rátalálni a figurára?

- Bizonyos pontokon nagyon sokat dolgoztunk a rendezővel, Kovács Frigyessel, de többnyire evidens volt, mit hogyan csináljunk, amit keresgéltünk, az a széles bájvigyorral megjelenő figura. Seresst játszom 28 évesen, azt a szerepet, amit az ősbemutatón Bodrogi Gyula alakított. Hiányoznak a ráncok, az élettapasztalat. Jogosan kérdezhetnék, lehet-e ezt. De nem görcsölök. Ha egy szöveg úgy van megírva, hogy arra rááll színész a szája, ha vannak színészi kapaszkodók, akkor szinte észrevétlenül odalopja magát a tartalom. Nagyon furcsa játék az első húsz perc, amikor egyedül vagyok a színpadon. Ha nem jön visszajelzés, akkor az igen kínos tud lenni, mert végigcsinálom én szinte mindig tökéletesen ugyanazt, de ha a közönség elkezd reagálni, az én szándékaim célirányossá és konkréttá válnak.

- Akkor az se baj, ha hangosan nevetnek?

- Nem, sőt, ez tud szárnyakat adni. Ennél az előadásnál kifejezetten szükség van arra, hogy lássam a tekintetekben az érdeklődést, hogy a nézők együtt lélegezzenek a darabbal.


A Szonorú vasárnap című előadásban

- Az előadásban egy bejászott eredeti hangfelvétel kivételével mindent élőben zongorázol és énekelsz. Nehéz ezeket a Seress-dalokat játszani?

- Nem könnyű. Azt állítja a legenda, hogy Seress nem tudott zongorázni, van, ami szerint két ujjal vagy egy kézzel játszott… De egyrészt ezek nem olyan harmóniák, amiket két ujjal el lehet játszani, másrészt pedig ez színház – és úgy döntöttünk, azzal állok elő, amennyit zongoratehetségem jelenlegi állomásán tudok. Mivel a színház zenei vezetője, ifj. Kucsera Géza a könnyebb műfajok és a jazz felől jön, így azonnal elkezdtünk gondolkodni azon, hogy a c-moll ne szimpla c-moll legyen, hanem annál több: legyen telítettsége, vitalitása, íze.

- A Zárórában bőgőztél, itt zongorázol, Bakos Árpádékkal délszláv zenét játszol az Iskon együttessel. Egyáltalán: te hány hangszeren játszol?

- Elég sokon, bár zeneiskolába soha nem jártam. Gitárral kezdtem. Apám zenélgetett, volt egy Beatles tribute bandjük. A gitárja évekig ott állt a sarokban, de soha nem foglalkoztam vele. Gimnázium második évében volt egy padtársam, aki zongorázni tanult, és amikor meglátta a hangszert, felhangolta, eljátszott néhány akkordot, nekem pedig megtetszett. Miután főiskolára beiratkoztam, elkezdtem pötyögtetni a zongorán, először hármashangzatokat a gitár alapján. Hat éve, az Indul a bakterház kapcsán a rendezőnek, aki egyébkén osztályvezető tanárom volt, támadt egy merész gondolata, hogy a Pálfi majd bőgőzik. Nem is értettem, honnan jön Hernyák György ötlete. Valószínűleg látott bennem valami muzikalitást vagy zenélésre való hajlamot, mert ő nemcsak színházi, hanem zenész ember is. Akkor elkezdtem bőgőzni és nagyon ráharaptam. Egy-két évvel később, amikor elkezdett a Záróra gondolata csírázni bennünk, elkezdtünk intenzíven dolgozni ifj. Kucsera Gézával. Mellette kezdtem kikupálódgatni. Bakosékkal keleti meg fúvós hangszereken játszom, buzukin, tamburán, kavalon. Vannak korszakaim, amikor teljesen rácuppanok az etnóra, és semmi mást nem hallgatok és gyakorolok mondjuk két hétig, mint macedón és szerb népzenét. A kutyám ezt nem nagyon szereti. Volt idő, hogy szaxofonozni akartam… De a trombita, amit a Zárórában a végén Archie elővesz, az enyém. Megtetszett, hát megvettem 7500 forintért.

- Komolyan?

- Aha. Megtanultam rajta játszani a When the saints go marching in-t, de aztán rájöttem, hogy nem túl könnyű hangszer. Aztán bevittem a színházba és így lett belőle kellék.

- Amellett, hogy játszol, Újvidéken, a Művészeti Akadémián van egy színészosztályod. Hogyan lett belőled tanár?

- Negyedévesek voltunk, épp elkezdtük próbálni A toll című vizsgaelőadásunkat. Odajött hozzám Hernyák György, és megkérdezte, mit tervezek az elkövetkező évekre. Ilyen kérdést feltenni reggel 10 óra táján egy 23 éves embernek… Fogalmam nem volt, mit akar megtudni.

- És mit válaszoltál?

- Hogy sokat nem tervezek. Csinálom ezt a szakmát, maradok Szabadkán. És akkor előjött azzal, hogy mi lenne, ha a tanársegédje lennék. Még nem volt kezemben a diplomám, amikor ez történt. Akkora bizalmat éreztem, nem mondhattam nemet.


G. Erdélyi Herminával a Szomorú vasárnap című előadásban

- Mit tanítasz?

- Színészmesterséget, de inkább azt mondanám, hozzáállást. Utakat próbálunk mutatni, segíteni abban, ahogy keresik a kulcsot, mert a kulcsot nem tudjuk odaadni a kezükbe. Vannak persze sikerélmények, amikor mondasz, a gyerekek attól beindulnak, máskor meg semmi nem történik, és akkor jönnek a kételyek. Túl nagy felelősség, azt hiszem, és nem vagyok abban biztos, hogy ezt hosszú távon akarom csinálni. Hiszen színészként nekem is van még tanulnivalóm.

- Ha nem a tanítással, akkor mivel akarsz foglalkozni a jövőben?

- Játszani, zenélni, és nagyon érdekel az írás. Igazából harmadéves koromban jött ez, egy vizsga kapcsán. Kovács Kristóf dramaturggal foglalkoztunk egy rövidke Csehov-novellával. Panaszkönyv a címe, kurta kis mondatokból áll, amiket egy pályaudvari panaszkönyvbe beírtak. Az volt a feladat, hogy írjunk egy darabot csehovi stílusban. Mindenki húzta-halasztotta a teljesítést, én is az utolsó pillanatban ültem neki, és amikor befejeztem, legnagyobb meglepetésemre huszonvalahány oldal lett a szöveg, aminek háromnegyede meg is maradt. Nagyritkán írok verseket is.

- A Zárórából épp filmet forgattok. Szekeres Csaba forgatókönyvében mennyi marad meg a darabból, amit Brestyánszki Boros Rozival, Mezei Zoltánnal és Szőke Attilával közösen csináltatok?

- Az alapötlet kívül szinte semmi: a bezárt kocsma, a négy zenész, a mindenkinek a múltjában benne levő nő. Olyan ez, mintha egy zeneszerző meglátna egy festményt, és az inspirálná egy darabra. Egyiknek van köze a másikhoz, de mégsem azonosak. A film forgatókönyvében mi nem is közreműködtünk. De ez nem baj, örülök annak, hogy csináltunk valamit, más pedig megihletődött tőle. Jó érzés, ha más általad szárnyal.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Vizuál

Öt híres művész, akiket megihletett a karácsony

Ki gondolná, hogy Andy Warhol imádta a karácsonyt, olyannyira, hogy egyenesen a Karácsony Királyának nevezték, Salvador Dalí pedig egy időben karácsonyi lapok tervezésére adta a fejét? Szubjektív válogatásunkban öt képzőművész karácsonyhoz kapcsolódó művét ajánljuk, az ünnepre hangolódva. 
Vizuál

Csaknem száz év után tért haza Rippl-Rónai remekműve

160 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria december 19-i aukcióján A geszti kastély kertje című alkotás, amely Rippl-Rónai egyik legmerészebb festménye. Az árverésen Vaszary János ritkán látható művét is bemutatják. December 17-én pedig kortárs festményekre licitálhatunk.
Vizuál

KÉP-regény: A modernista zseni

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal véletlenszerűen kiválasztott képe adott okot rá, hogy felidézze Brazíliavárosban tett látogatását és megossza velünk Oscar Niemeyer iránti rajongásának okát.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Zenés színház hír

Elindult a Magyar Állami Operaház adventi kalendáriuma

December 24-ig minden nap egy meglepetéssel várja a közönséget a Magyar Állami Operaház, az intézmény honlapján található naptár ablakai mögött zenei csemegék és más ajándékok várják a közönséget.
Zenés színház hír

A Lvivi és az Odesszai Nemzeti Operát díjazták az International Opera Awardon

November 28-án este adták át az International Opera Award 2022-es elismeréseit. Az év operajátszó intézményének díját két ukrán operaház kapta meg, amiért a háború ellenére is tartanak előadásokat.