Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp visszatér

2013.11.29. 14:46
Ajánlom
Pörgős, dramaturgiailag feszes, mai nyelvezetű, fiatalos előadást ígér a Zeneakadémia december 8-án debütáló Varázsfuvola-előadásának karmestere, aki 1993-ban szerezte (első) diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.

„A Varró Dániel által újrafordított szövegkönyv alapján rövid dialógusok, a történet követhetősége miatt megcserélt jelenetsorrendek fémjelzik majd az előadást" - mondja a magát magyar karmesternek és európai művésznek valló, isztambuli görög család fiaként született Alpaslan Ertüngealp. A Marton Éva művészi és Almási-Tóth András rendezői koncepciója szerint újragondolt Mozart-operából a dramaturgiai szempontokból semleges kórustételek kivételével egy árva hangot sem húztak, egy taktust sem hagytak el.

Mint a dirigens hozzáteszi, a koncepció része volt, hogy növendékek és pályájukat nemrégiben kezdő fiatalok alkotják majd a szereplőgárdát. „A képességeik egytől-egyig ragyogóak. A zenekart is nagyon jól ismerem, hiszen a sajátom: a 11 éve alapított Academia Hungarica Kamarazenekar az ország legjobbjaiból álló, válogatott társaság" - folytatja a 2011-től a karmesterlegenda Claudio Abbado asszisztenseként dolgozó Ertüngealp. A hazai szcénában korántsem ismeretlen, ám az utóbbi években itthon kevesebbet fellépő karmester 2001-től állandó vendégkarmestere, majd 2006-tól zeneigazgatója volt a Szombathelyi Szimfonikus zenekarnak. S miután 2002-ben megnyerte az athéni Mitropoulus Nemzetközi Karmesterversenyt, vezényelte többek közt az Operaház zenekarát és a Nemzeti Filharmonikusokat is.

Az évtizedekig Kisteremként ismert, a Zeneakadémia rekonstrukciója után Solti György Kamaraterem névre keresztelt tér adottságai azonban alapvetően befolyásolják az interpretációt. (A Zeneakadémia Kisterme 1964-ben veszítette el operai képességeit, amikor a fokozódó helyhiány miatt megszűntették a zsinórpadlást, s az átalakítás államszocialista hevében felszámolták a zenekari árkot is. Ötven évnek kellett eltelnie, hogy a Liszt Ferenc téri épület rekonstrukciójának részeként az ugyancsak varázslatos akusztikájú és atmoszférájú terem visszanyerje eredeti formáját és funkcióját.) A professzionális, de a színpadhoz hasonlóan aprócska zenekari árok miatt csökkent a zenekar létszáma, a kórus pedig a nézőtéren kapott helyet. Méghozzá a nézők között, ülve. „Ám ezzel igazából nyertünk. A kiváló akusztikájú teremben nincsenek távolságok. Rendkívül intim a közeg, minden rezdülés érzékelhető. A néző szó szerint az opera része lesz. Az énekesek, a zenészek és a publikum eggyé válik" - vallja a Zeneakadémián 1993-ban zongora, 2000-ben karmester szakon diplomázott 45 éves művész, aki örömmel vállalta egykori alma matere első saját operaprodukciójának zenei vezetését. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Könyv

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Jazz/World

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Színház

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.
Jazz/World

„A zene lényege a töltekezés” – beszélgetés Weisz Gábor jazzszaxofonossal

A koronavírus idején asztalosnak állt, de az állandóan zsongó kereskedelmi rádió elkergette a műhelyből. Szerencsére Weisz Gábor ismét a szaxofonjával keresi a kenyerét. Számos formációban játszik, egyre sikeresebb, és már pontosan tudja, hogy a zene nem csak technikai tudásból áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.