Zenés színház

Amikor a zenei anyag maga a test – beszélgetés Polgár Csabával

2022.01.07. 10:55
Ajánlom
Utoljára száztíz éve szerepelt az Opera műsorán Donizetti Az ezred lánya című vígoperája, amit január 21-én Polgár Csaba állít színpadra az Erkelben. A színházi és filmes körökben is jegyzett művésznek ez az első operarendezése.

Az alábbi cikk az Opera Magazin 2021. téli számában jelent meg.

Miben igényel másfajta rendezői hozzáállást az opera – azon belül is Donizetti műve –, mint a prózai daraboké?

Az operában nagyon csábító az a fajta koherencia, hogy mind zenei minőségben, mind látványban ki kell szolgálni a műfajt. Nagyon sok élő zenét, főként kórust használok a prózai rendezéseimhez, de természetesen más, amikor a kontrasztot vagy a szövegtől való elugrást szolgálja a zene.

Az operánál ez fordítva történik, ott a zenei anyag maga a test, és a prózai részek „ugranak el”.

Az ezred lánya valamennyire az Offenbach előtti operettek előképe vagy mesteralapja. A francia változatot játsszuk, amelyben recitativók helyett prózai jelenetek szerepelnek. Kovács András Péter és Szabó-Székely Ármin készítették a szövegváltozatot; kissé belenyúltunk az eredetibe, a mához igazítottuk.

271186476_10158753056338181_4424399103454965515_n-092925.jpg

Polgár Csaba Az ezred lánya próbáján (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)

Milyen rendezői koncepcióval közelített a napóleoni háborúk idején játszódó zeneműhöz?

Mint minden vígjáték, úgy a vígoperák is akkor izgalmasak, ha nagyon igaz és valódi konfliktusok az alapjai. Rendezőként azt próbálom felfejteni, hogy a mű sugallta gondolatok, alkotói szándék miként csapódik le az én és a kortársaim számára, a mai körülmények között.

Az ezred lánya esetében két dolog foglalkoztatott: Marie és Tonio furcsa kívülállása és vágya a világ megismerésére.

Kissé olyan ez a mű, mint egy történet a felnőtté válásról. Marie katonák között nevelkedik, nem ismer más rendszert, nem tudja, hogyan kell mozogni más közegben. Találkozik Tonióval, a tiroli parasztfiúval, aki kinyit számára egy ablakot egy egészen más világra. Mindannyiunknak ismerős az, hogy egy másik emberben meglátunk egy új életutat. Berkenfield márkiné megjelenésével, a szerelmespár boldogságának kellős közepén, amikor Tonio úgy dönt, hogy ő is beáll katonának, Marie-t kiragadják a férfiak közül.

Hirtelen egy másik zárt rendszerben találja magát, arisztokraták között. Semmivel sem jobb a helyzete a kastélyban, mert ugyanúgy nem maga hozza meg a döntéseit, mások határoznak helyette

270778677_10158745155388181_2870493784308554213_n-093738.jpg

Polgár Csaba, Szemere Zita és Boncsér Gergely Az ezred lánya próbáján (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

A szabályok és a szabadság, a zárt világok és a függetlenség kontrasztjára helyezi a hangsúlyt?

Hogyan alakítjuk ki az egyéni szabadságunkat? Mikor döbbenünk rá arra, hogy amiben élünk, az valójában egy nagyon kicsi szelete a világnak – ami ettől jóval nagyobb. Vajon le tudjuk-e vetkőzni azokat a reflexeket, amiket belénk neveltek?

Alkotótársával, a díszletet és a jelmezeket tervező Izsák Lilivel milyen irányba mentek el a látványt illetően?

Nagyvonalú, lényegre törő vizuális megoldásokra törekedtünk az operettek álombeli, semmiképpen sem hiperreális stílusában. Két teret szerettünk volna megmutatni: az első felvonásban a katonaság maszkulin közegét, a második felvonásban pedig a márkiné csillogó aranykalitkáját, ahol Marie keresi a helyét, próbál beilleszkedni.

A komikum ennek a két világnak a találkozásából fakad.

A civilek vékony jégen csúszkálnak a katonaközegben, ennek fonákja, ahogy Sulpiz őrmester, a vén katona próbál túlélni a márkiné cukormázas miliőjében.

Fejléckép: Polgár Csaba (fotó/forrás: Keleti Éva / Magyar Állami Operaház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Zenés színház interjú

A Föld forog tovább, és ezek a csodák újra és újra megtörténnek

Kocsis Dénes a Budapesti Operettszínház vezető művésze, a musicalirodalom legnagyobb szerepeit tudhatja maga mögött. Ezúttal Frank Wildhorn Carmenjében mutatkozik be április 19-én a Nagymező utcai teátrumban.
Zenés színház ajánló

Meseoperát mutatnak be a Vigadóban

Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című darabját láthatja a közönség a Szent István Filharmonikusok Pastorale című ifjúsági sorozatában, április 20-án és 21-én.
Zenés színház interjú

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában.