Zenés színház

Amikor a zenei anyag maga a test – beszélgetés Polgár Csabával

2022.01.07. 10:55
Ajánlom
Utoljára száztíz éve szerepelt az Opera műsorán Donizetti Az ezred lánya című vígoperája, amit január 21-én Polgár Csaba állít színpadra az Erkelben. A színházi és filmes körökben is jegyzett művésznek ez az első operarendezése.

Az alábbi cikk az Opera Magazin 2021. téli számában jelent meg.

Miben igényel másfajta rendezői hozzáállást az opera – azon belül is Donizetti műve –, mint a prózai daraboké?

Az operában nagyon csábító az a fajta koherencia, hogy mind zenei minőségben, mind látványban ki kell szolgálni a műfajt. Nagyon sok élő zenét, főként kórust használok a prózai rendezéseimhez, de természetesen más, amikor a kontrasztot vagy a szövegtől való elugrást szolgálja a zene.

Az operánál ez fordítva történik, ott a zenei anyag maga a test, és a prózai részek „ugranak el”.

Az ezred lánya valamennyire az Offenbach előtti operettek előképe vagy mesteralapja. A francia változatot játsszuk, amelyben recitativók helyett prózai jelenetek szerepelnek. Kovács András Péter és Szabó-Székely Ármin készítették a szövegváltozatot; kissé belenyúltunk az eredetibe, a mához igazítottuk.

271186476_10158753056338181_4424399103454965515_n-092925.jpg

Polgár Csaba Az ezred lánya próbáján (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)

Milyen rendezői koncepcióval közelített a napóleoni háborúk idején játszódó zeneműhöz?

Mint minden vígjáték, úgy a vígoperák is akkor izgalmasak, ha nagyon igaz és valódi konfliktusok az alapjai. Rendezőként azt próbálom felfejteni, hogy a mű sugallta gondolatok, alkotói szándék miként csapódik le az én és a kortársaim számára, a mai körülmények között.

Az ezred lánya esetében két dolog foglalkoztatott: Marie és Tonio furcsa kívülállása és vágya a világ megismerésére.

Kissé olyan ez a mű, mint egy történet a felnőtté válásról. Marie katonák között nevelkedik, nem ismer más rendszert, nem tudja, hogyan kell mozogni más közegben. Találkozik Tonióval, a tiroli parasztfiúval, aki kinyit számára egy ablakot egy egészen más világra. Mindannyiunknak ismerős az, hogy egy másik emberben meglátunk egy új életutat. Berkenfield márkiné megjelenésével, a szerelmespár boldogságának kellős közepén, amikor Tonio úgy dönt, hogy ő is beáll katonának, Marie-t kiragadják a férfiak közül.

Hirtelen egy másik zárt rendszerben találja magát, arisztokraták között. Semmivel sem jobb a helyzete a kastélyban, mert ugyanúgy nem maga hozza meg a döntéseit, mások határoznak helyette

270778677_10158745155388181_2870493784308554213_n-093738.jpg

Polgár Csaba, Szemere Zita és Boncsér Gergely Az ezred lánya próbáján (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

A szabályok és a szabadság, a zárt világok és a függetlenség kontrasztjára helyezi a hangsúlyt?

Hogyan alakítjuk ki az egyéni szabadságunkat? Mikor döbbenünk rá arra, hogy amiben élünk, az valójában egy nagyon kicsi szelete a világnak – ami ettől jóval nagyobb. Vajon le tudjuk-e vetkőzni azokat a reflexeket, amiket belénk neveltek?

Alkotótársával, a díszletet és a jelmezeket tervező Izsák Lilivel milyen irányba mentek el a látványt illetően?

Nagyvonalú, lényegre törő vizuális megoldásokra törekedtünk az operettek álombeli, semmiképpen sem hiperreális stílusában. Két teret szerettünk volna megmutatni: az első felvonásban a katonaság maszkulin közegét, a második felvonásban pedig a márkiné csillogó aranykalitkáját, ahol Marie keresi a helyét, próbál beilleszkedni.

A komikum ennek a két világnak a találkozásából fakad.

A civilek vékony jégen csúszkálnak a katonaközegben, ennek fonákja, ahogy Sulpiz őrmester, a vén katona próbál túlélni a márkiné cukormázas miliőjében.

Fejléckép: Polgár Csaba (fotó/forrás: Keleti Éva / Magyar Állami Operaház)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Klasszikus

A 82 éves Kobajasi Kenicsiró vezényelte a Nemzeti Filharmonikusokat Japánban

Beethoven, Bruch, Dvořák és Csajkovszkij műveit adta elő a magyar együttes tizenkét napos turnéja során. A japán közönség szívélyesen fogadta a zenekart, valamennyi koncert teltház előtt zajlott.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a Magyar Operett Éve és az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából állítják színpadra.