Fiatalabb korában voltak idoljai, most már nem, és azt sem kutatja, hogy énekeltek a régiek – mondta el egy orosz nyelvű interjúban Anna Nyetrebko. „Renata Tebaldi, Maria Callas, Mirella Freni... a férfiak közül pedig Domingo, Pavarotti” – sorolta a régi példaképeket. Egyébként azért sem rajongója a régi operafelvételeknek, mert az semmit nem ad vissza az élő előadás varázsából. „Számunkra, énekesek számára az élő produkciót kell hallgatnunk” – mondta Nyetrebko, bevallva, hogy egy-egy szerepre készülve viszont számos felvételt meghallgat.
Hogy milyen viszonyban van a szerepeivel? Tosca túl hisztérikus számára: „Soha nem voltam nagy rajongója a karakternek. (...) Ennek ellenére dolgozom rajta, szeretném a hősnőt minél meggyőzőbbre formálni.”
Akkor kik a kedvenc hősnői? – hangzik a kérdés, és a szopránénekesnő kis ellentmondásba keveredik magával:
Mindenki, akit eljátszok.
A közeljövőben a Turandot szerepében is újra színpadra áll, és nagy lelkesedéssel beszél az operáról: „Az utolsó duettet Puccini nem írta meg, egy másik világba távozott. De az In questa reggia alatt alig szól a zenekar, nincs semmi, amit túl kellene énekelni.” Elárulja, hogy Marton Éva előadása nagy hatással volt rá, a magyar énekesnő az egyik mintaképe a szerepben.
Az In questa reggia Nyetrebko előadásában:
Wagnerrel viszont szakít:. „Wagnert és Brittent már nem akarok énekelni, pedig őket szeretem a leginkább. Wagner zenéjében nem érvényesül különösebben a hangom. A bolygó hollandi? Miért énekelném? Millió más szoprán előadja ugyanolyan jól. Elzát imádom, ő sokkal, hogy is mondjam, olaszosabb, mint a többi szereplő. Ezt az egy operát megismétlem Bayreuthban.
A másik szerep, amit örömmel énekelnék, Izolda. De a többit egy sokkal masszívabb hangra írták (...). Inkább beülök az operába, és meghallgatom őket másoktól.”
Természetesen Nyetrebkótól megkérdezik azt is, hogy áll a hírnévhez, miután neve egy sorba kerül Callasszal, Caballéval. „Sehogy” – felel az énekesnő egyszerűen. – „Kedves dolog, ha jót mondanak rólam, de semmi több. Az már sokkal fontosabb, hogy megmaradok-e a nagyságnak ezen a magas szintjén.
Úgy akarok énekelni, hogy az emberek azt mondják: »Emlékszem, hogy énekelt -- több volt másoknál«.”