Zenés színház

Annák és Lillák

2008.12.20. 00:00
Ajánlom
A Madách Színház hétévnyi pihentetés után felújította az Anna Kareninát az eredeti szereplőgárdával, szintén Szerednyey Béla rendező irányításával. Kevés színésznek adatik meg az, hogy ennyi év szünet után, több szakmai és érzelmi tapasztalattal a háta mögött eljátszhassa ugyanazt a szerepet. Polyák Lilla ismét Anna jelmezét ölti magára.

Anna Karenina (fotók: SzoFi)

Fidelio Súgó: Szereted ezt a szerepedet?

Polyák Lilla: Azt hiszem, ezt mindenki szeretné. Anna Kareninaként fölmenni a színpadra hihetetlen ajándék, ugyanakkor kihívás. Roppant nehéz, de azt hiszem, a többségünk ezért megy erre a pályára, hogy ilyen szerepeket néha eljátszhasson. Ha összejön, az nagyon jó.

FS: Alakítottál már ilyen összetett karaktert?

PL: Nem, sőt, nem is tudok ilyen nehéz szerepet az egész musicalirodalomban: színésztechnikailag, emocionálisan és hangilag is, hiszen három oktávnyi a hangterjedelme. Hihetetlen, hogy milyen mélységeket és magasságokat kell benne bejárni. De pont ettől ennyire csodálatos! A végén az ember úgy jön le a színpadról, hogy „átment” rajta egy vonat. Na, akkor nagyon jó érzés, hogy megcsináltam! Igaz, lelkileg össze-vissza töröm magam, és nem mondom, hogy szívesen játszanék belőle havi húszat… Amikor tudom, hogy ez lesz este, más tudatállapotba kerülök. Ez előadás után is dolgozik, mozog bennem, órákon át. Jó, hogy vannak másmilyen feladataim is, mint például a József és a színes szélesvásznú álomkabát. Ez annyira vidám darab, hogy szinte több energiával megyek haza, mint amivel belekezdtem, pedig az sem kis munka.

FS: Szokták mondani a színészek, visszagondolva a régebbi alakításaikra, hogy mai fejjel nem úgy játszanák, mint akkor. Neked erre most van lehetőséged: máshogy kezdtél bele, mint 2002-ben?

PL: Mindenképp. Gondoltam, hogy így lesz, hiszen azóta két gyermeknek vagyok az édesanyja. A Szerjozsa-dalt még nem sikerült sírás nélkül elénekelnem… Minden alkalommal teljesen kifacsar. De a többi részhez is másképp nyúlok. Azt hiszem, hét évvel ezelőtt kicsit komolyabban vettem az egészet. A videót visszanézve úgy láttam, hogy túl drámaian éltem meg olyan helyzeteket, amiket könnyedebben kellett volna ahhoz, hogy a valódi dráma megszülethessen. Előrevetítettem a tragédiát. Mára a súlypontok, a hangsúlyok máshová kerültek bennem azzal kapcsolatban, hogy mi mennyire fontos ennek a nőnek az életében. Kíváncsi vagyok, hogy azok, akik hét éve is látták, észreveszik-e a változást, vagy ez csak bennem működik. Megpróbálom úgy csinálni, ahogy a mai énemmel a leghitelesebbnek gondolom.

FS: A zeneszerző és zenei vezető, Kocsák Tibor mennyire szólt bele a munkába?

PL: A próbákon ott volt, zeneileg sokat segített, de a szó jó értelmében elengedte a kezét ennek a gyereknek. Nem az a típusú szerző, akinek semmi nem jó, csak az, amit ő elképzelt. Inkább hagyja, hogy kifogalmazzuk a saját érzéseinket. Ez fontos mozzanata az ő működésének.


Miller Zoltánnal (Vronszkij)

FS: Pláne, hogy annak idején konkrétan egy színésznő, Nagy Anikó hangjára írta.

PL: Igen, de egy darab attól is jó, hogy nem csak egy ember tudja eljátszani. Nincs olyan szerep, amit két színész egyformán fogalmazna meg. Nem szeretem, ha csak egyvalakit tartanak „illőnek” arra, hogy egy bizonyos szerepet eljátsszon. Volt, hogy átvettem egy szerepet, és hosszú ideig mindenki azt mondta, hogy ezt csak és kizárólag az eredeti szereplő játszhatja, aztán miután megnéztek, szerencsére engem is elfogadtak. És volt már fordítva is: kaptam olyan reakciókat, hogy „jaj, csak akkor megyünk nézni, ha te játszod”… Fontosnak tartom, hogy az emberek nyissanak mások felé, ugyanis rengeteg pluszélményhez juthatnak. Más-más szereposztásnak más-más értékei vannak, ezért érdekes, új impulzusokat lehet kapni, ha valaki több változatban is megnézi. Persze az is lehet, hogy az igazság félúton van, és az lenne a legcsodálatosabb, ha az egyikből ez, a másikból az lenne épp színpadon.

FS: Van olyan rész az Anna Kareninában, amivel a mai napig küzdesz?

PL: Persze. Minden este megpróbálom a lehető legjobban, de általában marad bennem egy kis hiányérzet, mert még mindig nem tudom úgy csinálni, ahogy igazán szeretném. Nagyon ritkán jövök le úgy a színpadról, hogy na, most minden jól sikerült! Egy kezemen meg tudom számolni, hogy amióta a pályán vagyok, hányszor voltam teljesen elégedett magammal. De így legalább minden előadáson van min dolgozni, mindig lehet előbbre lépni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Klasszikus

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Vizuál

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Plusz

Dinyés Dániel kapja az Art is Business Fidelio-díját

Idén negyedik alkalommal adják át az Art is Business Díjakat azon vállalati és kulturális szereplőknek, akik az elmúlt időszakban jó példával jártak elől. A Fidelio – Kulturális mecénás elismerés idei nyertese: Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Arányi Adrienn

A színésznőt kilencvenhárom éves korában érte a halál – tette közzé megrendülten a hírt egykori színháza, a Budapesti Operettszínház közösségi oldalán.
Zenés színház hír

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Zenés színház hír

Komlósi Ildikó mesterkurzust tart fiatal énekeseknek

A kurzusra november 28. és december 2. között kerül sor, a Benczúr Ház Dísztermében, november 30-án pedig gálakoncerten mutatkoznak be a résztvevők. Az események a nagyközönség számára ingyenesen látogathatók, de a koncert regisztrációköteles.
Zenés színház ajánló

Ismét bemutatják Budaörsön a Koldusoperát

November 24-én újra átélhetjük Bertolt Brecht világhírű alkotását Fehér Balázs Benő újragondolásában. A felújított ellőadás főbb szerepeiben mások mellett Bíró Kriszta, Brasch Bence és Páder Petra látható a Budaörsi Latinovits Színházban.
Zenés színház kritika

A diktátor emberi arca

Különleges bemutatóval indította évadát a palermói Teatro Massimo. Viktor Ullmann Atlantisz császára című operáját és Mozart Requiemjét adták elő, ám nem egymás után, hanem jelenetenként összeillesztve, így a két mű még erősebben lépett egymással párbeszédbe. Az új produkció mindkét előadásán jártunk, november 8-án és 9-én.