Zenés színház

Arkangyal, puskával - Artus: Farkasok társasága

2007.10.01. 00:00
Ajánlom
Gondolom, senkit nem lep meg az a megállapítás, hogy a meséknek van egy pszichológiai olvasata, hogy a mese azért (is) lehet kitüntetett a műfajok között, mert nagyon szépen végigkísérhető akár az egyes ember életében is, hogy egy-egy alaptörténet értelme, jelentése hogyan módosul, változik a felnőtté válás során. Számos könyv foglalkozik azzal, hogy milyen alapmintázatok, érzelmi-indulati elfojtások, tudatalatti tartalmak személyesülnek meg a mesefigurákban, illetve vetülnek ki archetipikus helyzetekbe.

Goda Gábor nagyszabású "Piroska – projektje" a mindenki által ismert történetből indul ki. Ám itt fontos, hogy a hangsúly nem annak mese mivoltán van, hanem konkrétan a történeten. Azokon az emberi alaphelyzeteken, tudásokon és nem-tudásokon, előítéleteken és törvényszerűségeken, amelyeket Piroska megtapasztal. Az előadás alapszituációjában nagyon fontos lesz a három generáció, a lány, az anya és a nagymama viszonya. Piroskát ugyan az anyja indítja el, ám ezt csak azáltal teheti meg, hogy előtte már az ő anyja is elindította őt egy úton. Azonban úgy tűnik, hogy az anya (Gold Bea) nem tud (vagy nem is akar?) igazi útravalót adni. Ellentmondásos, zárkózott figura ez az anya, szigorú, sötétszürke tónusú, összefogott kontyú. De, hogy tombol benne az érzékiségre való vágy, azt egyetlen duett erejéig, kibontott hajjal, szálegyenes tartásáról elfeledkezve meg is mutatja, a többféle éhséget is szimbolizáló, a farkasoknál is feltűnő lábassal a kezében, hogy aztán visszazáródjon saját szigorúságába. A nagymama (Ágens) már túl van mindezeken a testi vágyakon, számára már nem okoz gondot saját nőisége. Az erdőben él a farkasok és a fák között, úgy tűnik, mindent ért. Piroskának hozzá kell eljutnia. Piroska (Réti Anna) pedig belép az erdőbe és megtapasztalja a megtapasztalandókat.

Az élő, gólyalábakon mozgó erdő a felnőtt előadásban is kellően mesés-varázsos hatású. Ám, a legalább három méter magas posztamensen álló vadász figurája, hatalmas, arkangyali szárnyaival, joviális mosolyával, puha nagydarabságával és persze mindenek felett rendet tartó puskájával inkább a terrort képviseli, mintsem a jóságos igazságszolgáltatást. Bármikor, bárkit kilőhet, és bár védelmet is adhat Piroskának, mégis inkább riasztó és taszító a jelenléte. Hogy az erdőben élő farkasok mennyire vannak tisztában kiszolgáltatottságukkal, az számomra nem volt egyértelmű, bár inkább tűntek tudatlannak e tekintetben. A hét farkas hét nagyon különböző karakterű férfitáncos, illetve zsonglőr, akikben közös, hogy ösztönös, az erdő (és saját) farkastörvényeik alapján élő lények, ám hét teljesen különböző karakter. Van köztük vad, van játékos, nyegle, érzékeny és így tovább. Azaz hétféle tapasztalatot is jelentenek Piroska számára.

Az eddigiek alapján a történet szimbolikus, elvont értelmezése egy tökéletes illúziót teremt a színpadon, amíg meg nem jelenik a "beavatott civil" (Méhes Csaba). Kérdéseivel, idegesítő
okoskodásaival és kritikájával tökéletesen ironizálja mindazt, ami a színpadon történik, a figurája teljes józanságával lerántja a földre a szimbolikus értelmezést. Persze, ez a fajta elidegenítés nem újdonság a kortárs (tánc)színpadokon, akár olcsó fogásnak is tűnhetne, ha nem lenne ennyire konzekvensen felépítve, és ha a színpadról való eltűnése után nem sikerülne ugyanúgy megteremteni a szimbolikus világ illúzióját. Visszatérése sem jelent igazi törést. Nemcsak azért, mert akcióival értelmezi az előadást, például mikor megszavaztatja a nézőket, hogy a hét közül ki melyiket gondolja a gonosz farkasnak, hanem mert a vadász őt is lelövi, amikor zavaróvá válik a jelenléte. Ezzel a kieséssel válik igazából részévé a játéknak.

Egyfelől szokatlanul nagyszabású, igazi nagyszínházi produkció Goda Gábor legújabb bemutatója, amelyet a Nemzeti Táncszínházzal közösen hozott létre. Másfelől ez egyáltalán nem úsztatta el a sekélyesen látványos megoldások felé, azaz úgy lett nagyszínpadi, professzionális előadás, hogy a stúdiómunka kísérletező jellegét is meg merte, tudta tartani.

(2007. szeptember 26., 27., október 10., 11. 19:00 - Művészetek Palotája, Fesztivál Színház – Artus-Goda Gábor társulata: Farkasok társasága)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

„Az éneklés felemeli a lelket” – 70 éves Pitti Katalin

A legendás énekesnőt születésnapja alkalmából egy csokorra való felvételével köszöntjük, melyek között emblematikus szerepei és ritkaságok egyaránt meghallgathatók.
Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.