Zenés színház

Arkangyal, puskával - Artus: Farkasok társasága

2007.10.01. 00:00
Ajánlom
Gondolom, senkit nem lep meg az a megállapítás, hogy a meséknek van egy pszichológiai olvasata, hogy a mese azért (is) lehet kitüntetett a műfajok között, mert nagyon szépen végigkísérhető akár az egyes ember életében is, hogy egy-egy alaptörténet értelme, jelentése hogyan módosul, változik a felnőtté válás során. Számos könyv foglalkozik azzal, hogy milyen alapmintázatok, érzelmi-indulati elfojtások, tudatalatti tartalmak személyesülnek meg a mesefigurákban, illetve vetülnek ki archetipikus helyzetekbe.

Goda Gábor nagyszabású "Piroska – projektje" a mindenki által ismert történetből indul ki. Ám itt fontos, hogy a hangsúly nem annak mese mivoltán van, hanem konkrétan a történeten. Azokon az emberi alaphelyzeteken, tudásokon és nem-tudásokon, előítéleteken és törvényszerűségeken, amelyeket Piroska megtapasztal. Az előadás alapszituációjában nagyon fontos lesz a három generáció, a lány, az anya és a nagymama viszonya. Piroskát ugyan az anyja indítja el, ám ezt csak azáltal teheti meg, hogy előtte már az ő anyja is elindította őt egy úton. Azonban úgy tűnik, hogy az anya (Gold Bea) nem tud (vagy nem is akar?) igazi útravalót adni. Ellentmondásos, zárkózott figura ez az anya, szigorú, sötétszürke tónusú, összefogott kontyú. De, hogy tombol benne az érzékiségre való vágy, azt egyetlen duett erejéig, kibontott hajjal, szálegyenes tartásáról elfeledkezve meg is mutatja, a többféle éhséget is szimbolizáló, a farkasoknál is feltűnő lábassal a kezében, hogy aztán visszazáródjon saját szigorúságába. A nagymama (Ágens) már túl van mindezeken a testi vágyakon, számára már nem okoz gondot saját nőisége. Az erdőben él a farkasok és a fák között, úgy tűnik, mindent ért. Piroskának hozzá kell eljutnia. Piroska (Réti Anna) pedig belép az erdőbe és megtapasztalja a megtapasztalandókat.

Az élő, gólyalábakon mozgó erdő a felnőtt előadásban is kellően mesés-varázsos hatású. Ám, a legalább három méter magas posztamensen álló vadász figurája, hatalmas, arkangyali szárnyaival, joviális mosolyával, puha nagydarabságával és persze mindenek felett rendet tartó puskájával inkább a terrort képviseli, mintsem a jóságos igazságszolgáltatást. Bármikor, bárkit kilőhet, és bár védelmet is adhat Piroskának, mégis inkább riasztó és taszító a jelenléte. Hogy az erdőben élő farkasok mennyire vannak tisztában kiszolgáltatottságukkal, az számomra nem volt egyértelmű, bár inkább tűntek tudatlannak e tekintetben. A hét farkas hét nagyon különböző karakterű férfitáncos, illetve zsonglőr, akikben közös, hogy ösztönös, az erdő (és saját) farkastörvényeik alapján élő lények, ám hét teljesen különböző karakter. Van köztük vad, van játékos, nyegle, érzékeny és így tovább. Azaz hétféle tapasztalatot is jelentenek Piroska számára.

Az eddigiek alapján a történet szimbolikus, elvont értelmezése egy tökéletes illúziót teremt a színpadon, amíg meg nem jelenik a "beavatott civil" (Méhes Csaba). Kérdéseivel, idegesítő
okoskodásaival és kritikájával tökéletesen ironizálja mindazt, ami a színpadon történik, a figurája teljes józanságával lerántja a földre a szimbolikus értelmezést. Persze, ez a fajta elidegenítés nem újdonság a kortárs (tánc)színpadokon, akár olcsó fogásnak is tűnhetne, ha nem lenne ennyire konzekvensen felépítve, és ha a színpadról való eltűnése után nem sikerülne ugyanúgy megteremteni a szimbolikus világ illúzióját. Visszatérése sem jelent igazi törést. Nemcsak azért, mert akcióival értelmezi az előadást, például mikor megszavaztatja a nézőket, hogy a hét közül ki melyiket gondolja a gonosz farkasnak, hanem mert a vadász őt is lelövi, amikor zavaróvá válik a jelenléte. Ezzel a kieséssel válik igazából részévé a játéknak.

Egyfelől szokatlanul nagyszabású, igazi nagyszínházi produkció Goda Gábor legújabb bemutatója, amelyet a Nemzeti Táncszínházzal közösen hozott létre. Másfelől ez egyáltalán nem úsztatta el a sekélyesen látványos megoldások felé, azaz úgy lett nagyszínpadi, professzionális előadás, hogy a stúdiómunka kísérletező jellegét is meg merte, tudta tartani.

(2007. szeptember 26., 27., október 10., 11. 19:00 - Művészetek Palotája, Fesztivál Színház – Artus-Goda Gábor társulata: Farkasok társasága)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.