Zenés színház

"Át kell nézned a másikon, mint az üvegen"

2013.05.10. 07:05
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház idei utolsó bemutatója a Ghost című sikerfilm musicalváltozata lesz, amelyben Vágó Bernadett alakítja női főszerepet, Mollyt. A fiatal színésznőt az előadásról és egyéb munkáiról kérdeztük.

- Az 1990-es filmet Patrick Swayze-vel és Demi Moore-ral számtalanszor adta a televízió, sokaknak bizonyára meghatározó filmélmény volt. Többször láttad te is, vagy újra kellett nézned?

- Nagyon régen láttam, de Szabó Dávid kollégámtól és barátomtól most kölcsönkaptam a filmet. Most azt gondolom, a bemutatóig biztosan nem nem nézem újra. Már kezd alakulni a fejemben és színpadon is az én Mollym, és lehet, hogy befolyásolna.

- 2011-ben mutatták be a musicalt, tehát viszonylag újnak számít. Lehet érezni, hogy próbál megfelelni a modern kor kihívásainak?

- Az általam közelről ismert musicalekhez képest sokkal modernebb, popzenésebb a muzsikája. Ebben biztosan más, és mainak mondható.

- Lesz-e olyan momentuma az előadásnak, amin meg fognak lepődni a film rajongói?

- Egyelőre technikai momentumokat tudok említeni, nagyon sok olyan dolgot kell megoldanunk, ami közel jár a bűvészethez és az illuzionizmushoz, hiszen Sam szellemként jár-kel a világban, és a közös lakásunkban is. Izgalmas előadás lesz, az biztos.

- A darab ezek szerint nem szűkölködik majd technikai bravúrokban és trükkökben.

- Nagyon sok trükkre lesz szükség, hiszen csak így lehet megmutatni, hogy valakit lelőnek, elterül a földön, majd „kiugrik" saját magából, és a gyilkos után fut. Már az olvasópróba is nagyon felvillanyozott, kiváló lett a szöveg, és - bízva az igazgató úrban - úgy gondolom, zseniális darab lesz. Hálás vagyok, hogy megkaptam Molly szerepét.

- Molly személyén keresztül hangsúlyosan jelenik meg a gyász. Miből merítettél a szerep megformálásához?

- Egy szerelem elvesztése majdhogynem mindegy, milyen formában történik. Ha szakítással végződik egy kapcsolat, és a másik tényleg fontos volt, akkor az egy picit olyan, mintha kitépnének egy darabot a szívünkből, és az a valaki meghalna. Így is, úgy is gyászolunk, szóval nyilván én is voltam már ilyen szituációban, így van honnan merítenem. Színészszakmailag egyébként főleg a kommunikáció miatt lesz nehéz a szerep. A színpadon mi általában egymásból építkezünk, reagálunk egymásra, egymás szemébe nézünk. Nagyon nehéz lesz, hogy ott áll majd mellettem vagy velem szemben Dolhai Attila, aki Samet játssza, és nem vehetem észre. Le kell küzdeni és semmibe venni a sokéves múltat, nehogy lereagáljam valamennyire a néző előtt egy-egy jól ismert gesztusát. Természetesen Attilának is nehéz lesz, mert magára marad. Hárman állunk a színpadon, a jósnő, Sam és Molly: én a jósnőt láthatom-hallhatom, de Samet nem - őt csak a jósnő hallhatja, viszont egyikünk se látja, és nem nézhet rá. Attila lesz az, aki mindkettőnkkel próbál majd kapcsolatot teremteni. Még sosem volt ilyen élményem, elég különleges dolog: át kell nézned a másikon, mint az üvegen. Sokat nevettünk is, hogy úgy lenne a legegyszerűbb, ha nem járna be a próbákra, csak a főpróbahétre.

- A történet hatására elgondolkodtál a túlvilággal kapcsolatos kérdéseken?

- Azt gondolom, hogy nekünk, embereknek vannak őrangyalaink, és az valami ilyesmi lehet, mint a Ghostban. A  túlvilági energiákban, lelkekben hiszek, ahogy abban is, hogy a szeretteink segítenek föntről. Elég érzékeny vagyok ebből a szempontból, de mi, színészek szerintem mind ilyenek vagyunk: előadásról előadásra kiterítjük a lelkünket, sebezhetőbbek vagyunk.

- Megfordult-e a fejedben, hogy a színházi munka mellett a filmezésben is kipróbáld magad?

- Nagyon bízom benne, hogy egyszer majd megtalál egy filmszerep. Már csak azért is szeretném kipróbálni magam kamera előtt, mert a filmszínészi játék során természetes, letisztult gesztusokra van szükség. Mikor a Veled, uram!-ban meghal Imre herceg, és én erre a menyasszonyaként reagálok, akkor a nézőtér 10. sorába is el kell jutnia az érzésnek. Ezért is érdekelne nagyon, hogy ezzel a másfajta technikával meg tudnék-e birkózni.

- Szinkronszínészként is dolgozol, a mesefilmek egyik kedvelt hangja vagy. A szinkronszínészi munka felfogható közeledésként a film világához?

- Nem feltétlenül következik az egyik a másikból: aki a hangját kölcsönzi, nem törvényszerű, hogy filmekben is játsszon. A szinkronozás ugyanakkor különleges dolog, amit nagyon élvezek. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy a Disney 2007-es filmjét, a Bűbájt én szinkronizálhattam. Elég erős casting előzte meg a szerepet, énekelni és prózát mondani is kellett. Az éneklésnek és a hangomnak köszönhetem, hogy belekeveredtem a szinkronszínészetbe. Azt szeretem benne, hogy sok karaktert meg tudok jeleníteni, akár gonoszokat is. Egy szót, egy mondatot, mondjuk azt, hogy „igen", vagy „nem tudom", rengetegféleképpen el lehet mondani, és amikor még csak a papíron olvasod, nem tudhatod, hogy éppen melyikre lesz szükség, annyiféle hangszínt használhatsz. Gyorsan kell kapcsolni, ez egy nagy koncentrációt igénylő szakma. Nagyon sokat tanultam, és fejlődtem általa, hálás vagyok a sorsnak.

- Az Elisabeth főszerepéért megkaptad a Színész I. képesítést. Ez mennyiben változtatta meg az életedet?

- Mivel előtte is kaptam szép feladatokat a színháztól, megbecsülésben nem hozott változást. De a lelkem nyugodtabb, hogy van keresnivalóm a pályán.

- Az elmúlt nyolc-kilenc évben számtalan női főszerepben voltál látható. Maradt még szerepálmod?

- Furcsán hangzana, ha ilyen szerepek után bármilyen hiányérzetem lenne. Egy Elisabeth után? Egy Rebecca, egy Szépség és a Szörnyeteg, egy Rómeó és Júlia után? Remélem, hogy hoz még elém szép szerepeket az élet, de sosem álmodoztam, mert nem szeretek csalódni. Ember tervez, Isten végez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Vizuál

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Színház

„Az én Kisvárdám” – Közkedvelt művészek mesélnek kisvárdai emlékeikről

Az összetartozás évében különösen fontos a magyarországi és a határon túli kulturális, színház szakmai találkozás. Ezzel a sorozattal a szervezők erre szeretnék felhívni a figyelmet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Zenés színház musical

Hallgass bele a Diana-musicalbe!

A Diana hercegnő életéről szóló musicalt a hivatalos Broadway-bemutató előtt levetíti a Netflix streamingszolgáltató.
Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.