Zenés színház

Átjárható univerzumok

2015.12.15. 12:51
Ajánlom
Különleges együttműködés két nagyszerű művész között: november közepén került sor az Erkel Színházban Rost Andrea és Frenák Pál estjére. A produkció részleteiről, inspirációról, figyelemről és tiszteletről meséltek nekünk.

- Hogyan született meg a közös előadás gondolata?

Frenák Pál: Mondhatnánk, hogy véletlenek találkozása, de tudjuk, hogy véletlenek nincsenek: Andrea csodálatos művész, figyelemmel kísérjük és kölcsönösen tiszteljük egymás munkáját. Összeköt minket a professzionalizmus és a minőség iránti elkötelezettségünk. Nálam ez elengedhetetlen egy inspiráló alkotási folyamathoz.

Rost Andrea: Jó ideje követem a Frenák Pál Társulat munkásságát. Legutóbbi premierjükön, a Birdie-n érett meg bennem a gondolat, hogy létre kellene hoznunk egy új, eddig még soha nem látott fúziót. A nyári találkozó során fantasztikusan egymásra találtunk, azt éreztem, hogy pontosan úgy értelmezi a művészetet, ahogyan én. Így sokkal könnyebb és gyorsabb volt az egymásra hangolódás.

- Mennyit változott – ha változott – az eredeti koncepció a próbafolyamat során?

FP: Nagy az improvizációs lehetőség. Az egész közös munka arról szólt, hogyan kapcsolódik a zenei és a mozgásvilág két átjárható univerzuma. Andrea bevont engem az ő világába, én bevontam őt az enyémbe, és ez újszerű színpadi megjelenést teremtett. Ugyan dalestről van szó, de nagyon fontos volt, hogy fénnyel, térrel tiszta, világos módon fogalmazzunk. Reflektáltunk az elhangzó zenei anyagra, de nem illusztratív módon: sokkal inkább egy szabad, asszociatív teret teremtettünk meg.

RA: Biztos pontot jelentettek azok a dalok, amelyeket már korábban kiválasztottam. Ehhez komponált Pál vizuális és mozgásvilágot. Rendkívül érzékenyen közelítette meg a témát, amely számomra meghatározó, hiszen nem kellett megváltoztatnom a saját művészi koncepciómat, viszont a dalok mélységéhez mérten tanultam meg a mozdulatokat és tudtam eljátszani a szerepem.

dsc 0174

dsc 0174

Mennyire kellett lefordítani egymás nyelvére a hangot és a táncot, vagy ha úgy tetszik, a zenét és a testet ebben a közös előadásban?

FP: Nem kellett, pont ez a lényeg: nem volt narratív értelmezés, párhuzamos motívumok voltak. Egy közösen felépített struktúra mentén Andrea teremtette meg a darab akusztikai világát, mi pedig egy ideális és rendhagyó teret, korporális minőséget konstruáltunk köré, amelyben komfortosan érezhette magát, amely inspiráló volt számára, és amelyben kibontakozhatott.

RA: Pálnak teljesen igaza van. Értettük egymást, attól függetlenül, hogy ő táncos, én pedig operaénekes vagyok. A próbafolyamat során mindketten elmondtuk az elképzeléseinket, amellett, hogy mélységes tisztelettel voltunk a másik iránt. Nagyon jólesett a bizalom, amit ebben a produkcióban kaptam tőle.

frenak pal foto martin niklasson

frenak pal foto martin niklasson

- Volt olyan korábbi előkép vagy irányzat – akár külföldi példa, együttműködés, akár saját korábbi munka –, amely inspirálóan hatott az előadásra?

FP: Ez egy kísérlet volt mindkettőnk számára. Nem akarjuk megtagadni önmagunkat, bizonyos részletek tudatosan használt idézetek voltak, de ezek ebben a speciális kontextusban új értelmet nyertek. Sokszor nyúlok építészeti megoldásokhoz, képzőművészeti, filmes eszközökhöz, ugyanakkor ezt a lehető legtisztább, legegyszerűbb formákon keresztül teszem. Az opera műfaja sok esetben zsúfolt, olykor képi túlzásokban fogalmaz. Engem az érdekelt, hogy hogyan lehet minimális eszköztárral maximális hatást elérni.

RA: A túlzsúfoltság egyikünkre sem jellemző, mindketten szeretjük a letisztult vonalakat és színvilágot. A ruha, amelyet viseltem, csodálatos, egyszerű, mégis kifejező volt.

- Hol tervezik még bemutatni ezt az egyedülálló produkciót? Lehet esetleg sorozat is belőle?

FP: Reméljük, hogy a közös munka valaminek a kezdete. Szeretnénk, ha lenne folytatása, de egyelőre az Erkel-beli estre szólt a felkérésünk. A többit meglátjuk.

- Mennyire követel más típusú felkészülést, alkalmazkodást az, hogy két ennyire nehéz és önálló műfajban dolgoznak?

a47a8114

a47a8114

FP: Minden kollaboráció igényel bizonyos fokú alkalmazkodást, de talán ebben az esetben nem is ez a jó szó. Nem alkalmazkodás, hanem figyelem. Mivel mindennek az alapja egyfajta megértés és gondolati egyformaság, így ez teljesen organikus, zsigeri.

RA: Az elmúlt időszakban rendkívül sok inger ért, ezeket a mai napig alig tudtam kipihenni. Erre az előadásra viszont olyan energiákat tudtam csoportosítani, amelyek teljesen más aspektusba helyeztek mindent az életemben. Az énekeket boldogan tanultam, örömmel jártam a próbákra, mert tudtam, hogy mást kapok, mint bárhol máshol. Az ilyen típusú lelki feltöltődés a saját harmóniám alapja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Klasszikus

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Vizuál

Formabontó koncertfilmek a Budapest Ritmo-n

„Szükségből erényt, koncertből filmet” – ez a Budapest Ritmo idei mottója, amely a Bartók Tavasz keretében május 10. és 12. között különleges látványvilágú koncertfilmekkel várja az érdeklődőket.
Könyv

Irodalmi kvízkötetet jelentetett meg a POKET

A Zsebkvízzel a szerkesztők az offline, kézzel fogható játék élményét szeretnék elősegíteni a hosszú, korlátozásokkal és online jelenléttel teli időszak után.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Demény Attila, a Kolozsvári Magyar Opera főrendezője

Demény Attila zeneszerző, Nádasdy-díjas operarendező, karmester, zongoraművész, fesztiválszervező, a kolozsvári operastúdió egykori alapítója 66 éves korában, 2021. május 11-én hunyt el. A hírt Szilágyi Enikő színésznő osztotta meg közösségi oldalán. 
Zenés színház ajánló

Teraszkoncertekkel nyit a Madách Színház

Május végén újra megnyitja kapuit a Madách Színház, hogy immár nézők előtt elevenítse fel a nyári duett koncertek emlékét.
Zenés színház interjú

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Zenés színház hír

Egy békacsalád története – Cigány Punkopera az OFF-Biennálén

A Független Színház Magyarország május 16-án tartja Balogh Rodrigó és Illés Márton Békamesék című darabjának ősbemutatóját. Az előadásban énekelve, fájó humorral fűszerezve jelenítik meg egy család három generációjának életét, akik azért harcolnak, hogy kitörjenek a békáknak rendelt mocsárból, és elfogadja őket a többségi társadalom.
Zenés színház magazin

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.