Zenés színház

Atlantisz császára, avagy a Halál nemet mond

2007.10.30. 00:00
Ajánlom
A friss Gramophone-díjas Budapesti Fesztiválzenekar a Trafó színpadán lép fel. A theresienstadti koncentrációs táborban komponált megrázó Ullmann-opera, az Atlantisz császára, avagy a Halál nemet mond a szeptemberi bemutató után három napon keresztül újra látható november 1. és 3. között. Egy lenyűgöző zenemű, egy torokszorító történet Lukáts Andor rendezésében, Fischer Iván művészeti vezetésével.

A zeneszerző-karmester Viktor Ullmann 1898-ban született Csehországban, német nyelvű zsidó családban. Iskoláit Bécsben végezte, Schönberg tanítványa, majd Alexander Zemlinsky asszisztense volt a Prágai Operaházban. Amikor 1942-ben a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták, már a prágai zenei élet ismert alakja volt, csaknem negyven művel, köztük két operával a háta mögött. Theresienstadt (Terezín) a nácik kirakattábora volt, ahol az Európa különböző országaiból oda deportált művészek rendszeresen rendezhettek hangversenyeket és operaelőadásokat. Ullmann a szintén ott raboskodó költő és festő, Petr Kien librettója alapján 1943-ban kezdett hozzá operája komponálásához. A zenekar méretét és hangszereit a körülmények szabták meg: a vonós hangszereket többek között bendzsó, harmónium, fuvola, csembaló és altszaxofon egészítik ki.

A történet alig leplezett parabola az emberi életet semmibe vevő nácikról. Atlantisz zsarnok császárának értelmetlen öldöklését a Halál is megelégeli: sztrájkba lép. A császár először örül: katonái ezentúl halhatatlanok lesznek, de amikor hadserege agonizáló sebesültjei hiába várják a Halált, engednie kell. A Halál azonban kemény feltételt szab: akkor veszi fel a munkát, ha első áldozata maga a császár lesz. A próbák 1944 nyarán kezdődtek el a lágerben, az októberre kitűzött bemutató azonban elmaradt, mert a tábor vezetése a librettót megismerve betiltotta a darabot. A közreműködő zenészek és énekesek többségét, köztük Ullmannt is átszállították Auschwitzba. A zeneszerző a gázkamrában végezte életét.

A Theresienstadtban raboskodó Hans Adler 1955-ben könyvet írt a „mintatáborról”. Ebben hosszan foglalkozott Ullmann operájával, de az csak 1975-ben derült ki, hogy Adlernek a partitúrát is sikerült megmentenie. A szenzációs felfedezés után nem kellett sokat várni: a mű ősbemutatója 1975. december 16-án volt, az amszterdami Bellevue Színházban, 31 évvel Ullmann halála után. A megrázó és csodálatos operát azóta a világ számos dalszínháza műsorára tűzte, Magyarországon 2007. szeptemberében a Művészetek Palotájában került sor a premierre.

Az Ullmann-opera Theresienstadtban tervezett, végül elmaradt előadásának résztvevői közül egyetlen személy, a Halál szerepét éneklő cseh Karel Berman élte túl a koncentrációs táborok poklát. Az ő hagyatékából került elő a terezíni emlékmúzeumban őrzött próbafüzet, amelybe saját szólamát és a próbák során elhatározott zenei és szövegváltoztatásokat jegyezte fel.

A füzet lapjainak másolatából 2007. október 20. és november 5. között kiállítás látható a Trafó kávézójában. Az előadásra szóló jeggyel 2007. november 30-ig ingyenesen megtekinthető a Holokauszt Emlékközpont kiállítása, valamint az előadások napján 18:30-19:30 között részt lehet venni a Tomi című foglalkozáson, melynek során egy, a terezíni lágerben élő család életébe pillanthatunk be egy olyan képeskönyvön keresztül, amit egy festőművész apa rajzolt kisfia harmadik születésnapjára. A könyv egyszerre dokumentum és fikció: színes album a gettó mindennapjairól, a vágyakról, a megnyugtatóvá rajzolt félelmekről, az elveszített életről, és a remélt jövőről.

(2007. november 1., 2., 3. 20:00 Trafó - Kortárs Művészetek Háza (Budapest) - A Budapesti Fesztiválzenekar előadása;Viktor Ullmann: Atlantisz császára, avagy a Halál nemet mond - egyfelvonásos opera, op. 49; km.: Cseh Antal (Halál), Gábor Géza (Hangszóró), Kiss Noémi (Bubikopf), Megyesi Zoltán (Harlekin, Katona), Mester Viktória (Dobos), Molnár Levente (Overall); műv. vez: Fischer Iván; jelmez: Nagy Viktória; rend.: Lukáts Andor; vez.: Julian Kuerti)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.