Zenés színház

„Az alkotás alapvetően androgün dolog”

2017.02.22. 15:24
Ajánlom
Rendhagyó, progresszív programmal jelentkezik a Budapesti Operettszínház, amelynek fókuszába három női alkotó áll. Duda Éva, Székely Kriszta és Szenteczki Zita sztereotípiákról, közelítési módokról és a műfaji határok elmosódásáról vallott.

A három művész három különböző műfajban, három különböző helyszínen állít színpadra egy-egy ősbemutatót a Női Rendezők Tavasza program keretében.

Szenteczki Zita, Duda Éva, Székely Kriszta

Szenteczki Zita, Duda Éva, Székely Kriszta (Fotó/Forrás: Bíró András / Budapesti Operettszínház)

Duda Éva 2001-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán. Független alkotóként számos független és nagyszínházi produkcióban dolgozott, többek között a Vígszínház, a Katona József Színház, a Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház különböző előadásaiban. 2010-ben alapította saját társulatát, ami mára a hazai kortárs táncszínház egyik meghatározó szereplőjévé vált. A március 3-tól az Átrium Film-Színházban látható Frida című előadása a tragikus sorsú festőművésznő életét dolgozza fel összművészeti produkcióként.

Összművészeti darab készült Frida Kahlo életéről

Kapcsolódó

Összművészeti darab készült Frida Kahlo életéről

Prózával, zenével, tánccal és videóanimációval kelti életre Frida Kahlót a Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabja, ami márciustól látható az Átrium Film- Színházban.

Székely Kriszta 2015-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakán. Gyakorlati idejét a Katona József Színházban töltötte, ahová a végzést követően le is szerződött. Emellett dolgozott Fischer Ivànnal, Stuttgartban a Tri-bhüne-n, a Vígszínház és a Magyar Állami Operaház társulatával is. Kreatív kapcsolatok című kamaraopera rendezése tavaly nyáron nagy sikert aratott Miskolcon, a Bartók Plusz Operafesztiválon. Budapesten a frissen felújított Kálmán Imre Teátrumban debütál áprilisban.

Szenteczki Zita végzős bábrendező hallgató a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2014-ben saját együttest alapított Maszkaron Társulat néven, Markó Róbert osztálytársával közösen. Dolgozott a Kerekasztal Színházi Nevelési Központtal, rendezett a győri Vaskakas Bábszínházban, a Szabadkai Gyermekszínházban és a Magyar Állami Operaházban. Májusban tartják a premierjét a Lázár Ervin gyermekkönyvéből készült Szegény Dzsoni és Árnika című élőszereplős – bábos – zenés mesejátéknak. A Raktárszínházban műsorra kerülő produkció Závada Péter dalszövegeivel, Szirtes Edina Mókus zenéjével Szenteczki Zita vizsgarendezése.

noi rendezok tavasza

noi rendezok tavasza

A Színház.hu-n olvasható interjúban arra a kérdésre, miért tarthatják sokan a színházrendezést férfias szakmának, a három alkotó különböző válaszokat adott. Duda Éva szerint a rendezés komplex tudást és összetett gondolkodást igényel, jó szervezőkészségre is szükség van, továbbá nem árt a határozottság sem, hiszen felelős, sok embert érintő döntéseket kell hozni. „Lehet azt mondani, hogy ez férfias dolog, de szerintem ez nem nő vagy férfi kérdése” – jegyzi meg. Szenteczki Zita szerint egy régi, rossz sztereotípiáról van csak szó, ami ma már kevéssé jellemző. „Az egyetemen is, ha a mostani rendezőosztályokat nézzük, azt látjuk, kiegyenlítettebb az arány. Mi öten vagyunk és abból három fiú, de ugyanez az arány a III. éves zenésrendezőknél is.”

Székely Kriszta a rendezői lét és a felsővezetői pozíció közti hasonlóságra hívta fel a figyelmet, ahol egyelőre ugyancsak kevés női vezetőt találni az országban más területeken is, de úgy véli, változnak a dolgok. Az alkotást alapvetően androgün dolognak tartja. „Nem kérdés, hogy minden ember másképp lát történeteket, de ez nem feltétlenül egy nemi szerv kérdése. Miközben evidens, hogy másmilyen hatások és impulzusok érnek az élete során egy nőt, mint egy férfit. Így aztán másmilyenek leszünk és másmilyen lesz az is, ami alkotóként kikerül a kezünkből” – tette hozzá Székely Kriszta.

Duda Éva szerint nem létezik nőies és férfias megoldása valaminek. „Az élet ennél jóval kuszább és összetettebb. Én például abszolút intuitív módon alkotok, miközben van egy teljesen racionális agyam, ami az összehangolásban segít. Hogy mit miért csinálok, nagyon sokszor emocionálisan döntöm el, de később a felépítés fázisában, mondhatom ezt gyártási menetnek, a gyakorlatias énem lép működésbe” – mondta.

A műfaji határok színházban tapasztalható eltűnése kapcsán Szenteczki Zita úgy véli, a báb esetében az is erősen közrejátszik, hogy gyökeresen megváltozott a gondolkodás magáról a műfajról. „Már nem úgy tekintünk a bábszínházra, mint ahol kesztyűs báboznak a paraván mögött. Ma bábszínház lehet akár egy tárgyjáték vagy egy speciális kellékhasználat. Mi alkotók is igyekszünk minél több dologgal, műfajjal, esetleg új műfajokkal kísérletezni, akár egy előadáson belül is, akár előadásonként más és más dolgokkal” – mondta el a rendező.

A Színház.hu-n olvasható interjúban a három alkotó arról is beszélt, mennyire találnak lehetőségeket ma a szakmában fiatal rendezőként, hogyan élik meg a közös munkát az Operettszínház művészeivel, továbbá a programban szereplő darabok hátterébe is beavatnak minket.

A teljes beszélgetés itt olvasható.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.