Zenés színház

Az arany mesterséges fénye

2022.07.26. 17:20
Ajánlom
Az idei nyáron a Nabuccót játsszák az Esterházy Vállalathoz tartozó Szentmargitbányai Kőfejtőben, a néhány izgalmasabb látványelemmel megfűszerezett, de alapvetően klasszikus színrevitelű produkció július 13-i premierjén jártunk.

Egy olyan karakteres helyszín, mint a Szentmargitbányai Kőfejtő, szükségképpen rányomja a bélyegét az ott játszott produkcióra is, mert bár a szabadtéri előadásokkal kapcsolatban általánosságban is létezik egyfajta elvárásrendszer (népszerű, viszonylag könnyen befogadható művek kerülnek színre ilyen körülmények között), vannak darabok, amelyek jobban illenek a monumentális sziklafalakhoz, és vannak, amelyek kevésbé.

A sivatagi tájnak is beillő, tekintélyt parancsoló háttér remekül megadta a Nabucco ókori történetének alaphangulatát,

a rendező, Francisco Negrin a díszlettervező Thanassis Demirisszel és a jelmeztervező Pepe Corzóval nagyon erős kontrasztot hozott létre a természeti környezet és az arra felépített, futurisztikus látványelemek között, így a darab cselekményéből a két világ szembenállása lett a legfontosabb, szó szerint szembeötlő motívum.

NabuccocJerzyBin1-162859.jpg

Jelenet a Nabucco előadásából (Fotó/Forrás: Jerzy Bin / Szentmargitbányai Kőfejtő)

A rendező koncepciója szerint a babiloni fogságba eső zsidók egy archaikus, természetközeli kultúrát képviselnek, öltözékükre pasztellszínek jellemzők, vallási szertartásaik egy részét a természetben, kis csoportokban végzik. Ebbe a békés világba tör be az elnyomó hatalom, élénk színekkel (arany, vörös, kék) és meghökkentő formákkal, éles sarkokkal bíró kosztümökkel és építészettel. Szemkápráztató, és mégis életidegen ez a közeg – a társaságunkban tartózkodó, Z generációs fiatalember felismerni is vélte benne egy konkrét anime képi világát. Elmondása szerint még a kivetített óriási kártyalapok is, melyeken a szereplők arca jelent meg, motivikus egyezést mutatnak a hivatkozott rajzfilmmel.

Ahogyan azt a Kőfejtőben már megszokhattuk, ezúttal is látványos vonulások és a színpad egészét betöltő tömegmozgatások ragadhatták magával a néző figyelmét. Nagyon ötletes és hatásos megoldás volt, ahogyan a második felvonás végén a villám belecsapott Nabuccóba, mivel

a fénysugár a feljáró korlátján futott végig, egyetlen óriási, vakító cikkcakkal töltve be a színpadot.

Igazából ennél többet nem is akart elérni a rendező, nem törekedett az opera olyan radikális újraértelmezésére, mint tavaly a Turandotban történt, ehelyett látványos, de egyszerű vizuális szimbólumokkal, a hagyományos operajátszás eszközrendszerét alkalmazva állította színpadra a cselekményt. A hatalmas távolságokat időnként vetítések hidalták át, a királyi család egyes jeleneteit kamera vette, így közelebbről is szemügyre vehettük apróbb rezzenéseiket. Különösen elismerésre méltó, hogy sikerült Nabucco bevonulását egy félelmetes erejű uralkodóhoz méltóvá tenni, hiszen ha már egy rendező a kötött rituálék felől közelít meg egy történetet, azok legyenek működőképesek – ami sok esetben nem történik meg. Hasonlóan erős jelenet volt, ahogyan az utolsó felvonásban a zsidók fehérbe öltöztek, és ezen a jelképes átalakuláson végül maga a király is keresztülment.

AmelieHois_Anna_MonikaBoninecFenena_JongmingPark_Zakarias_NabuccocJerzyBin8-162859.jpg

Jelenet a Nabucco előadásából (Fotó/Forrás: Jerzy Bin / Szentmargitbányai Kőfejtő)

Az igényes színrevitelhez nagyon erős zenei megvalósítás is kapcsolódott, ami nem teljesen meglepő, mert a produkcióban feltűnően sok jól ismert énekes működött közre. A címszerepet megformáló Lucas Meachem stabil, férfias színezetű baritonhanggal rendelkezik, még ha a vokális produkciója időnként kissé egyhangúvá is vált, alakítását a korrekt és a megbízható jelzőkkel lehet a legjobban leírni. Abigaille nyaktörő szólamával Ekaterina Sannikova jól megbirkózott, az énekesnő sokoldalú szopránjával a szélsőségesebb frázisokat is kielégítően formálta meg, más kérdés, hogy ehhez gyakran kihasználta a hangosítás előnyeit, olyankor nagyon lazán, szinte már markírozva énekelt.

Izmaelt Jinxu Xiahou alakította, igen szép tenorhanggal, ráadásul az ázsiai származású énekesekre gyakran jellemző technikai hibák sem fordultak elő nála,

egyetlen kis rontástól eltekintve lazán és kiegyenlítetten énekelt. Fenena szerepében Monika Bohinec lépett színpadra, az ő dús, telt mezzoszopránja is a produkció erényei közé tartozott, miközben szépen formált zenei íveivel egyszersmind a legstabilabb vokális produkciót nyújtotta. Zakariás karakterének Jongmin Park tiszteletet parancsoló basszusa már az első pillanatban megmutatta a jelentőségét, a fiatal énekes párját ritkító adottságokkal rendelkezik, és még ha a finomabb megoldásain akad is csiszolnivaló, így is szívesen hallgatnánk őt a jövőben is.

NabuccocJerzyBin2-162900.jpg

Jelenet a Nabucco előadásából (Fotó/Forrás: Jerzy Bin / Szentmargitbányai Kőfejtő)

Színvonalasan teljesítettek az előadás további közreműködői is, Baál főpapjaként Ivan Zinovien, Abdallóként David Jagodic, Anna szerepében pedig Amélie Hois is korrektül énekelt. A sok különböző helyszínen (a színpadon, a zenekar és az énekkar esetén pedig a takarásban) muzsikáló művészt Alvise Casellati karmester fogta össze, aki igen jól megbirkózott az eléggé lehetetlen feladattal, mindössze néha adódott egy kis pontatlanság a szólisták és az együttesek között. Az előadáson a Piedra Fesztiválzenekar és a Bécsi Filharmónia Kórusa működött közre, akik energikus és gazdag hangzású muzsikát szólaltattak meg, kiemelve az olasz zene szépségeit.

Mikor manapság folyton az újdonságot keressük, és az opera-előadásokban is olyasmit szeretnénk látni, amit még soha,

hajlamosak vagyunk alábecsülni egy korrekt, de élvezhető, a szabadtéri hangulathoz illeszkedően hatásos, nem túl mély, de a darabbeli történéseket pontosan követő előadást.

Pedig sokszor a nem túl magasra pozícionált, ám maximálisan teljesített művészi cél többet ér, mint a radikális átértelmezés, amelyet nem sikerül következetesen végigvinni. Ez a Nabucco-előadás pontosan azt adta, amit ígért, a zene szép volt, a látvány hatásos, a szereplők magával ragadóak. Pont ahogyan az operakedvelők jelentős része várja.

Fejléckép: Jelenet a Nabucco előadásából (fotó/forrás: Jerzy Bin / Szentmargitbányai Kőfejtő)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Vizuál

A Konklávé és A brutalista tarolt a BAFTA-gálán

Február 16-án este adták át a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A londoni gálán a Konklávé és A brutalista című film is négy-négy elismerést gyűjtött be. Mikey Madison, Adrien Brody, Zoe Saldana és Kieran Culkin is díjat vehetett át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.