Zenés színház

"Az emberek paradicsommal dobálnának meg egy barna Evitát"

2016.06.29. 08:26
Ajánlom
Radnay Csilla kitűnik a többi színésznő közül fantasztikus hangjával, nem is csoda, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ő játssza majd el az Evita címszerepét. Interjúnkban azt is elárulta nekünk, miért válik meg a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatától, és melyik Alföldi Róbert-rendezésben lesz látható a közeljövőben.

- Neked is a Madonna-féle szerepmegformálás ugrott be először, mikor felkértek a főszerepre?

- Persze. Ahogy az én generációm legtöbb tagjának, nekem is a film volt az egyetlen találkozásom a művel. Nagy élmény volt, de azért Madonna énektechnikailag megkönnyítette a saját dolgát: Evitáé kimondottan szoprán szerep, ő pedig mezzót csinált belőle, így sokkal populárisabbak, könnyebben befogadhatóak lettek a dalok, könnyebb volt technikailag is megvalósítani.

- Ezek szerint nem könnyű a darab, ráadásul Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója rendezi, közreműködik a Szegedi Kortárs Balett is. Inkább táncközpontú lesz, kevésbé klasszikus musical jellegű?

- Az Evita amúgy sem klasszikus musical, Webber például operaként definiálja. Nem kimondottan operai felkészültséget igényel, de hangzásában időnként jobban idéz egy kortárs operát, mint egy musicalt. Megvannak a kötelező slágerek, de sok disszonáns hangzással, recitativoszerű résszel is operált a szerző, ami nem megszokott egy populáris darabban. A táncosok jelenléte, Tamás táncos mivolta pedig érthető módon komoly plusz adalék. Az én szerepemben is hangsúlyosabb lesz a tánc, amitől egy kicsit tartok, de örülök is a bizalomnak. Volt már részem nagyobb erőfeszítést igénylő táncos produkcióban: még a HOPPart Társulatnál a Chicago koreográfiáit Horváth Csaba készítette, ott klasszikus musicalzenére néptáncoltunk, elég izgalmas kombináció volt.

Radnay Csilla

Radnay Csilla (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Juronics Tamással megpróbáljátok-e máshogy feldolgozni a történetet vagy a karaktert? Elképzelhető-e például egy nem szőke hajú Evita?

- Nem, ez kikerülhetetlen, az emberek paradicsommal dobálnának meg egy barna Evitát (nevet). Igaz történettel dolgozunk, ez megköti az ember kezét, és Eva Peron személyiségét pont elég nagy kihívás megjeleníteni. Nagyon ellentmondásos, titokzatos egyéniség, és nagy kérdés, hogy a sablonokra épülő musicalvilágban hogyan jelenítsünk meg egy komplex személyiséget.

- Törvénytelen gyerek volt, gyűlölte az arisztokráciát, ezrek rajongtak érte – hogyan lehet megfogni a karaktert egy kétórás előadásban?

- A darab tizenöt éves korától a harminckét évesen bekövetkezett haláláig követi az életét, látjuk a fiatal, naiv Evitát, utána a féltehetségű, törekvő színésznőt, majd az elnökfeleséget. Tehát nagyon „tömbösen” mutatjuk meg a korszakait, miközben mégiscsak egy személyről van szó; az tehát a kihívás, hogy megtaláljuk a „magot”, ami az egész történetfolyamot alakítja. Bár a férfiakon keresztül jut föl a társadalmi hierarchia csúcsára, mégsem az a fajta nő, akinek ez elég lenne. Egy kis faluból elképesztő pozícióig tör fel, mégsem ül bele a tutiba, hanem elnökfeleségként is kőkeményen dolgozik. Ugyanakkor nemcsak jóságos figura, aki jótékonykodik, hanem mikor már megtehette, a személyes sérelmeiért hajlamos volt bosszút állni: egykori színésznő kollégái közül többeket is feketelistára tett, például nem engedte őket játszani, vagy épp el kellett hagyniuk az országot. Tehát van itt bőven ellentmondás: nem volt egy szent, közben meg százezreken segített.

- Miután eljöttél az újraalakuló Nemzeti Színháztól, Székesfehérvárra szerződtél, a következő évadtól viszont szabadúszó leszel. Korábban azt nyilatkoztad, a biztonság inkább ad szabadságot, mint a bizonytalanság. Ez tehát megváltozott?

- A szabadúszástól mindenki nagyon félt engem, bennem viszont mindig volt egyfajta fatalizmus a színészi pályával kapcsolatban, és valahogy most

nem „akarok” félni a bizonytalanságtól.

Mélyen hiszek a társulati létben, de az a tapasztalatom, hogy nem biztos, hogy kifizetődő csak a biztonság miatt megrekedni egy helyzetben, amiben állandósul a diszkomfortérzet. A döntésnek vannak nagyon egyszerű gyakorlati okai is: ha az ember egy másik városban él, mint ahol dolgozik, akkor egy idő után csak feltűnik, hogy naponta két órát utazik. A Vörösmarty Színháznak egyébként nagyon hálás vagyok – nem is lehetek más –, mert elképesztő szerepeket kaptam társulati tagként. Csak van egy belső nyugtalanság bennem, ami hajt másfelé, keresek valamit, amit ezek szerint még nem találtam meg.

- Alföldi Róbert szívesen dolgozik a régi nemzetis színészekkel. Elképzelhető, hogy felbukkansz majd egy darabjában?

- Igen, már az ősszel. Marlowe II. Edward-ját rendezi, én pedig nagyon boldogan várom, hogy újra találkozzunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.