Zenés színház

"Az emberek paradicsommal dobálnának meg egy barna Evitát"

2016.06.29. 08:26
Ajánlom
Radnay Csilla kitűnik a többi színésznő közül fantasztikus hangjával, nem is csoda, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ő játssza majd el az Evita címszerepét. Interjúnkban azt is elárulta nekünk, miért válik meg a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatától, és melyik Alföldi Róbert-rendezésben lesz látható a közeljövőben.

- Neked is a Madonna-féle szerepmegformálás ugrott be először, mikor felkértek a főszerepre?

- Persze. Ahogy az én generációm legtöbb tagjának, nekem is a film volt az egyetlen találkozásom a művel. Nagy élmény volt, de azért Madonna énektechnikailag megkönnyítette a saját dolgát: Evitáé kimondottan szoprán szerep, ő pedig mezzót csinált belőle, így sokkal populárisabbak, könnyebben befogadhatóak lettek a dalok, könnyebb volt technikailag is megvalósítani.

- Ezek szerint nem könnyű a darab, ráadásul Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója rendezi, közreműködik a Szegedi Kortárs Balett is. Inkább táncközpontú lesz, kevésbé klasszikus musical jellegű?

- Az Evita amúgy sem klasszikus musical, Webber például operaként definiálja. Nem kimondottan operai felkészültséget igényel, de hangzásában időnként jobban idéz egy kortárs operát, mint egy musicalt. Megvannak a kötelező slágerek, de sok disszonáns hangzással, recitativoszerű résszel is operált a szerző, ami nem megszokott egy populáris darabban. A táncosok jelenléte, Tamás táncos mivolta pedig érthető módon komoly plusz adalék. Az én szerepemben is hangsúlyosabb lesz a tánc, amitől egy kicsit tartok, de örülök is a bizalomnak. Volt már részem nagyobb erőfeszítést igénylő táncos produkcióban: még a HOPPart Társulatnál a Chicago koreográfiáit Horváth Csaba készítette, ott klasszikus musicalzenére néptáncoltunk, elég izgalmas kombináció volt.

Radnay Csilla

Radnay Csilla (Fotó/Forrás: Éder Vera)

- Juronics Tamással megpróbáljátok-e máshogy feldolgozni a történetet vagy a karaktert? Elképzelhető-e például egy nem szőke hajú Evita?

- Nem, ez kikerülhetetlen, az emberek paradicsommal dobálnának meg egy barna Evitát (nevet). Igaz történettel dolgozunk, ez megköti az ember kezét, és Eva Peron személyiségét pont elég nagy kihívás megjeleníteni. Nagyon ellentmondásos, titokzatos egyéniség, és nagy kérdés, hogy a sablonokra épülő musicalvilágban hogyan jelenítsünk meg egy komplex személyiséget.

- Törvénytelen gyerek volt, gyűlölte az arisztokráciát, ezrek rajongtak érte – hogyan lehet megfogni a karaktert egy kétórás előadásban?

- A darab tizenöt éves korától a harminckét évesen bekövetkezett haláláig követi az életét, látjuk a fiatal, naiv Evitát, utána a féltehetségű, törekvő színésznőt, majd az elnökfeleséget. Tehát nagyon „tömbösen” mutatjuk meg a korszakait, miközben mégiscsak egy személyről van szó; az tehát a kihívás, hogy megtaláljuk a „magot”, ami az egész történetfolyamot alakítja. Bár a férfiakon keresztül jut föl a társadalmi hierarchia csúcsára, mégsem az a fajta nő, akinek ez elég lenne. Egy kis faluból elképesztő pozícióig tör fel, mégsem ül bele a tutiba, hanem elnökfeleségként is kőkeményen dolgozik. Ugyanakkor nemcsak jóságos figura, aki jótékonykodik, hanem mikor már megtehette, a személyes sérelmeiért hajlamos volt bosszút állni: egykori színésznő kollégái közül többeket is feketelistára tett, például nem engedte őket játszani, vagy épp el kellett hagyniuk az országot. Tehát van itt bőven ellentmondás: nem volt egy szent, közben meg százezreken segített.

- Miután eljöttél az újraalakuló Nemzeti Színháztól, Székesfehérvárra szerződtél, a következő évadtól viszont szabadúszó leszel. Korábban azt nyilatkoztad, a biztonság inkább ad szabadságot, mint a bizonytalanság. Ez tehát megváltozott?

- A szabadúszástól mindenki nagyon félt engem, bennem viszont mindig volt egyfajta fatalizmus a színészi pályával kapcsolatban, és valahogy most

nem „akarok” félni a bizonytalanságtól.

Mélyen hiszek a társulati létben, de az a tapasztalatom, hogy nem biztos, hogy kifizetődő csak a biztonság miatt megrekedni egy helyzetben, amiben állandósul a diszkomfortérzet. A döntésnek vannak nagyon egyszerű gyakorlati okai is: ha az ember egy másik városban él, mint ahol dolgozik, akkor egy idő után csak feltűnik, hogy naponta két órát utazik. A Vörösmarty Színháznak egyébként nagyon hálás vagyok – nem is lehetek más –, mert elképesztő szerepeket kaptam társulati tagként. Csak van egy belső nyugtalanság bennem, ami hajt másfelé, keresek valamit, amit ezek szerint még nem találtam meg.

- Alföldi Róbert szívesen dolgozik a régi nemzetis színészekkel. Elképzelhető, hogy felbukkansz majd egy darabjában?

- Igen, már az ősszel. Marlowe II. Edward-ját rendezi, én pedig nagyon boldogan várom, hogy újra találkozzunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.