"A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. szám alatti, a magyar állam 1/1 arányú, kizárólagos tulajdonát képező épület rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket" - áll a Magyar Közlöny legfrissebb számában. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt döntés kijelöli a közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságokat és szakhatóságokat, felsorolja az ezekhez kapcsolódó engedélyeket, tárgyköröket. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Ókovács Szilveszter kormánybiztos februárban sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy az Erkel Színház felújítása ügyében bizonyos tenderek szövegezése folyik, és mindent megtesz a közbeszerzési eljárások lerövidítése érdekében. Mint akkor elmondta, érdemi munkálatok csak nyártól indulhatnak, és azt is hozzátette, mindennek ellenére szeretné, hogy az épület december 8-ra, 101. születésnapjára megújuljon, és egy Háry János-előadással ismét megnyissa kapuit a közönség előtt. 

Az Erkel Színház 2007-es bezárásáig a főváros legnagyobb befogadóképességű színháza volt csaknem kétezer ülőhellyel. A Komor Marcell, Márkus Géza és Jakab Dezső által tervezett, szecessziós stílusú épület 1911. december 8-án nyílt meg. A Népopera, majd Városi Színház néven játszó teátrum előbb magánszínház volt. A házhoz fűződik a Wagner-életmű bemutatása és az 1914. január 1-jei Parsifal előadása. Wagner rendelkezése értelmében addig csak Bayreuthban hangozhatott el a mű, a Zöld Dombon kívül először a Népoperában szólalt meg. A Városi Színház (1917-től) műsorrendje vegyes és változó volt, 1940 és 1945 között befogadó intézményként funkcionált. 1951-ben került operaházi irányítás alá, 1953-tól nevezik hivatalosan Erkel Színháznak.