Zenés színház

„Az idealizálás és a szerelem nem zárja ki egymást” – interjú Sári Évivel

2021.11.23. 15:30
Ajánlom
Sári Évi az Anconai szerelmesek Viktóriája után szeptemberben új szerepben mutatkozott be a Veres 1 Színház közönsége előtt: a Nők az idegösszeomlás szélén Pepájaként próbál túllépni egy szakításon, ám erőfeszítései egyre több bonyodalmat okoznak. A színésznővel az Almodóvar-adaptációról, valamint Pepa férfiakhoz és a többi nőhöz fűződő viszonyáról beszélgettünk.

A darabot a Mézesvölgyi Nyár keretében mutattátok be szabadtéren, az évad kezdetével pedig a RaM Színház színpadára költöztetek. Mennyiben más ez az előadás belső térben?

Mindkettőnek megvan a maga varázsa. Zárt térben a közönség közelebb van hozzánk, jobban működnek és befogadhatóbbak az apró színészi játékok. A szabadtéri színház hangulata viszont éppen attól különleges, hogy a szabad levegőn, nagyobb távolságból látják nézők azt, ami történik. Már nyáron váltott szereposztásban játszottuk az előadást, Nádasi Veronika a Mézesvölgyi Nyáron, én pedig a Szegedi Szabadtéri Játékok Újszegedi Színpadán. A többi kollégámhoz hasonlóan igyekszem a RaM-ban is mindent ugyanúgy megvalósítani, mint Szegeden, változtatásra legfeljebb a térformáknál van szükség a színpad méretétől függően.

DSC_5362-172126.jpg

Sári Évi a Nők az idegösszeomlás szélén című előadásban (Fotó/Forrás: Veres 1 Színház)

A darab Almodóvar 1988-as kultikus filmjének színpadi változata. Nem ez az első adaptáció, amiben játszol. A karakterformálásnál segítséget jelent, hogy van egy alap, amihez visszanyúlhatsz?

Nagy hatással volt rám a film. Ráadásul, hogyha ennyire nagy sikerű és jó az alapmű, mint itt, még akár segíteni is tudja a karakterformálást. Egy-egy ötletet, megoldást egyáltalán nem szégyen átvenni, néhol én is megtettem, de nem célom, hogy a filmben látott figurát utánozzam. Nyilvánvalóan Pepa karaktere, személyisége adott, de azon túl

fontos, hogy a színész saját magából, az emlékeiből, tapasztalataiból építkezzen.

Ezért aztán egészen máshogy játszom a szerepet, mint a filmbéli színésznő vagy a másik szereposztásban Nádasi Veronika. Épp ezért vannak olyan nézők, akik többször is szívesen megnéznek egy előadást, más szereposztással, hiszen bár ugyanazt a szöveget mondjuk és ugyanazt a dallamot énekeljük, mégis kicsit más lesz.

Belefér ezekbe az előadásokba, hogy egy-egy saját poént vagy mondatot is belecsempésszetek a jelenetekbe?

Minimális szinten talán igen, főleg, ha prózai vígjátékot játszunk, de alapvetően a darabokat nem véletlenül írták meg úgy, ahogy színpadra kerülnek: kell, hogy kifusson a párbeszéd addig a pontig, hogy már nem tudsz többet mondani szóban, ezért elmondod énekben. Ebből a szempontból szerintem a zenés színház kicsit kötöttebb, mint a prózai.

DSC_5211-172125.jpg

Sári Évi a Nők az idegösszeomlás szélén című előadásban (Fotó/Forrás: Veres 1 Színház)

Említetted, hogy néha veszel át motívumokat az alapműből, de eredendően az a fontos, hogy az ember magából építkezzen. Honnan merítesz akkor, amikor a karakter olyan élethelyzetben van – gondolok itt például Pepa várandóságára –, amihez kevesebb a kapcsolódásod?

Ha nincs saját tapasztalatom valamiről, akkor a környezetemet figyelem meg, onnan merítek vagy a képzelőerőmet használom. Pepa példájánál maradva, egy korombeli nőnek nem nehéz átérezni, milyen érzés lehet, ha kiderül, hogy terhes, még akkor sem, ha nem voltam még ilyen helyzetben.

Az olyan ismert történeteknél, mint a Nők az idegösszeomlás szélén, gyakran találkozni azzal a jelenséggel, hogy a néző egy korábbi élmény visszaidézését várja a produkciótól. A Veres 1 Színház előadása viszont mintha vizuálisan is eltávolodna az Almodóvar-műtől.

Valóban, de bizonyos motívumaiban, például a színeiben nagyon is kapcsolódik. Nem is lehetne egy az egyben színpadra vinni a művet, hiszen a film egészen más színészi játékot kíván, mások a terek, illetve ott vannak a vágások, amik a gyors váltásokat teszik lehetővé. Mellette pedig, bár őrületes siker volt a maga idejében, a film mégis csak több mint harmincéves, nincs benne az emberek fejében napi szinten, nem annyira friss az emlék, hogy automatikusan összehasonlítsák a jeleneteket. Nekünk tehát csak azzal kellett törődnünk, hogy a rendező, Tasnádi Csaba elképzeléseit megvalósítsuk.

Az alaptörténet szerint Pepával szakít élete szerelme, Ivan, ez pedig érzelmi válságba sodorja a lányt. Ő jelentette ugyanis számára az ideális férfit. Valódi Pepa részéről a szerelem?

Az idealizálás és a szerelem nem zárja ki egymást, ebbe a hibába bele lehet esni, és nem is feltétlenül lehet a kettőt szétválasztani.

Előfordul, hogy az ember felruházza a másikat olyan tulajdonságokkal, amik nincsenek meg benne.

Pepa nagyon szereti Ivant, de nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy egy üzenetrögzítőn szakítanak vele. Nem bolond, csak sokkot kap, és nem akar mást, mint válaszokat a miértekre. Ilyen emberekkel, akik játszanak a másik érzéseivel, a való életben is találkozni, nem csak férfiakkal, nőkkel is.

DSC_5212-172126.jpg

Sári Évi a Nők az idegösszeomlás szélén című előadásban (Fotó/Forrás: Veres 1 Színház)

Ha már nők: Pepa mellett fontos figura Candela, illetve Ivan volt felesége, Lucía is, aki a filmváltozathoz képest a musicalben hangsúlyosabb szerephez jut. Hogy kapcsolódik hozzájuk Pepa?

Lucíával igazi kapcsolódásuk valójában csak a darab végén van, addig hallomásból tudnak egymásról – a volt feleség egy kicsit többet. A darab egyik meghatározó pillanata Lucía nagy dala, amiben jobban megismerheti őt a néző, és lényegében kiderül, hogy nem bolond, csak nehezen éli meg, hogy régen imádták a férfiak, ő viszont feláldozta magát, az egész életét egyért, aki lelépett egy másik nővel. Közben pedig megöregedett. Candela viszont bolond, de édesen bolond. Ez az a karakter, ami nagy ajándék lehet, ha jól csinálják. Molnár Gyöngyi pedig nagyon jól csinálja.

Ugyan a képi világ nem, a kissé spanyolos hangzású zene, amin keresztül a szereplőket megismerjük, némiképp mégis visszacsatol az almodóvari világhoz. Ráadásul Varró Dániel dalszövegei nagyon kifejezőek.

A szövegek egyszerűen zseniálisak, és tökéletesen illenek a zenéhez, ami éppen az egyszerűségétől jó.

Nagyon oda kell figyelnünk, hogy át tudjuk adni azokat a kis elrejtett szófordulatokat, gondolatokat, amik fontosak, miközben ritmikailag is rendben kell lennie a dalnak.

De ez nem csak ennek az előadásnak a nehézsége, akármelyik zenés darabnál fontos, hogy jó helyen legyenek a hangsúlyok.

Bár a történet régi, a mondanivalója nagyon is aktuális. Van olyan jelenet, ami valamilyen okból különösen hat rád?

Énekelek egy dalt az előadásban, amihez szomorú kötődésem van. Szeptemberben vesztettem el az édesanyámat, és épp másnap játszottuk az előadást. Sokat gondolkodtam rajta, vállaljam-e ebben a nehéz helyzetben, végül úgy döntöttem, hogy megcsinálom. Mivel már túl voltunk néhány előadáson, nem lett volna szükség rá, hogy előtte a teljes dalt elpróbáljuk, de azt éreztem, hogy most muszáj elénekelnem, hogy „trenírozzam”. A hangbeálláson nem ment. Végül az előadáson sikerült, de nagyon nehéz volt, vissza kellett fognom magam, hogy ne engedjem át magamon teljesen az érzést. Nem bántam meg, hogy bevállaltam,

szerintem édesanyám is azt szerette volna, hogy ez így történjen.

A Nők az idegösszeomlás szélén november 30-án és december 15-én látható a RaM Színházban. Sári Évi a november 30-i előadásban játszik.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Sári Évi a Nők az idegösszeomlás szélén című darabban (forrás: Veres 1 Színház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.
Klasszikus

Igényes zene, stílustól függetlenül – új koncertsorozatot indít az MVM

A klasszikus zenét és a minőségi könnyűzenét a középpontba állító új eseménysorozat indul az MVM támogatásával. Az MVM Classic&Club koncertjei a két műfaj kiemelkedő hazai tehetségeinek egyedi produkcióit vonultatják fel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Zenés színház interjú

A Föld forog tovább, és ezek a csodák újra és újra megtörténnek

Kocsis Dénes a Budapesti Operettszínház vezető művésze, a musicalirodalom legnagyobb szerepeit tudhatja maga mögött. Ezúttal Frank Wildhorn Carmenjében mutatkozik be április 19-én a Nagymező utcai teátrumban.
Zenés színház ajánló

Meseoperát mutatnak be a Vigadóban

Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című darabját láthatja a közönség a Szent István Filharmonikusok Pastorale című ifjúsági sorozatában, április 20-án és 21-én.
Zenés színház interjú

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában.