Zenés színház

"Az Igazából szerelem is egy operett"

2015.12.01. 08:41
Ajánlom
December 4-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacobi Viktor nagyoperettjét, a Sybillt. A darab nemcsak csavar egyet a klasszikus operett sémáin, hanem a romantikus szerelemről is szokatlan dolgokat állít. Szabó Máté rendezővel a darabról és az operettek világáról is beszélgettünk.

- Jacobi Viktor állítólag nem az osztrák-magyar operett, hanem nyugati stílus felé orientálódott a nemzetközi sikerek reményében. Érződik ez a Sybillen?

- Mivel Oroszországban játszódik a darab, Jacobi sok oroszos motívumot kevert a zenébe. 1914-ben mutatták volna be, de az első világháború kitörése miatt 1916-ra csúszott a premier, amelyet Londonban tartottak, és nem operettként, hanem musical comedy-ként aposztrofálták. Valamennyire összemosódnak tehát a műfaji határok, ez mégis inkább egy zeneileg rendkívül vaskos, romantikus operett. Lelkileg nagyon megmozgató, erősen dallamos; sőt, néha úgy éreztük a próbák során, hogy meg is kell bontani ezt a dallamosságot, hogy a történet ne legyen folyamatosan alátámasztva a muzsikával. A néző ilyenkor úgy érezheti, hogy erősen befolyásolják, ami nagyon élvezetes lehet, de szükséges pihenőpontokat beiktatni a folyamatba.

- A darab már csak azért is különlegesnek ígérkezik, mert két primadonna és két bonviván van benne. Mi az, ami téged leginkább megfogott a történetben?

- Valóban szerepcserék zajlanak, primadonnák és a bonvivánok keverednek egymással, ettől kicsit olyan is az egész, mint a Szentivánéji álom. Sőt, a szubrett is átigazol egy időre primadonnának. Ez a bonyodalom nagyon sok érzelmi szobába nyit be, az emberi találkozásoknak nagyon specifikus skáláját mutatja meg, ami során a szerelem különböző módozatait lehet nyomon kísérni. Ez az operett az elválás a története, ami sokaknak fájdalmasan ismerős lehet. Sybill és Petrov között értékes érzelmi kötelék van, ami a világban elfoglalt szerepeik miatt nem folytatódhat, hiszen egyikük színésznő, másikuk katona.

Szabó Máté

Szabó Máté (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A se veled, se nélküled kapcsolatból a lány megpróbál elszökni, a szerelmes férfi azonban utána megy. Sybill Oroszországban Nagyhercegnőnek adja ki magát, a Nagyherceg pedig visszaél a helyzettel, és a lány egyszer csak az ő hálójában találja magát. Ez kiutat is jelent a Petrovval való kapcsolatból, és megtapasztalja, hogy a szerelem olyasfajta érzés, ami egyik pillanatról a másikra kicserélheti a tárgyát; illékony és labilis. Ilyenkor egy nagy tapasztalattal leszünk gazdagabbak – illetve egy illúzióval szegényebbek.

- Mindez nem az operettek klasszikus happy endjét juttatja eszünkbe.

- Ebben az esetben bölcsesség kérdése, hogy happy end lesz vagy sem – lehet, hogy papíron nem. De hogy mire számíthatunk, azt természetesen nem szabad elárulni. Valójában sok-sok év után tudja az ember eldönteni, hogy mi volt valóban értékes az életében, és általában azzal szembesül, hogy pont azt nem tartotta meg. A Sybillben a komoly érzékenységgel bíró Jacobi ezt nagyon gazdagon és fájdalmasan zenésíti meg. Miközben van benne több kisebb happy end, sok humor és irónia is.

- Nem új terep számodra a Budapesti Operettszínház: itt rendezted egyik vizsgadarabodat, a Csárdáskirálynő keresztmetszetet, illetve A régi nyarat a Raktárszínházban. Közben szabadúszóként országszerte dolgozol. Milyen egy ennyire specifikusan zenés profillal rendelkező színházban rendezni?

- Érdekes és jópofa helyzetek adódnak abból, hogy a szereplők nagyon ismerik a műfajt és annak lehetőségeit. Jelzik, ha egy helyzet ismerős egy másik operettből. Amellett, hogy hatalmas tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, szerencsére nyitottak, igényesek es kíváncsiak, közösen ki lehet alakítani és meg lehet újítani velük a szituációkat. Természetesen sok elem ismétlődik az operettekben, amikről meg kell tanulni új módon gondolkodni. Nagyon izgalmas, hogy az ember kitalál valamit, és ők hozzá tudják rendelni a bevált, jól működő, jellegzetes helyzeteket. Egyúttal persze ki kell kerülni azt is, hogy az egész közhelyes legyen.

- Változtattatok az alapanyagon Ari-Nagy Barbara dramaturggal?

-Nyilván nagyon híres a Gáspár Margit-féle feldolgozás. Mi ebből és az ősváltozatból raktuk össze a darabot, és nagyon sok új jelenetrészletet, dialógust írtunk bele mi is. Az előadásnak a visszaemlékezés a kerete: az öregek otthonában kezdődik azzal, hogy az idős Sybill tévét néz. Az operett kicsit olyasmi, mint a commedia dell'arte: az alapszüzsét, a fix karaktereket alkotóként és rendezőként sokféleképpen lehet variálni, hogy szélsőségesebbé, izgalmasabbá tegyük a jeleneteket, szereplőket. Egyben minden előadás újra és újra alakul, ahogy telik az idő.

- Mit gondolsz, meg lehet-e újítani a műfajt? Mit lehet üzenni azoknak, akik kevésbé ismerik?

- A külcsíne teljes mértékben elfedi azt a tényt, hogy az operett valósága ugyanaz, mint a romantikus, szélesvásznú filmeké, csak nálunk a sztorit segíti a zene. Például az Igazából szerelem is egy operett. Ha azonban a zenét és a külsőségeket akadályként állítjuk a mű alaptermészete elé, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy a látvány és a csodálatos hangzásvilág ellenére nem élünk meg színházi élményt. Ha alapvetően rendben van a történet, akkor ez az adalék nagyon sokat adhat hozzá érzelmileg. Csak a csomagolásból van a félreértés. De ez a csomagolás segíti, része a történetnek, és nem kell feltétlenül giccsbe hajlania. A cukrászda sem attól cukrászda, hogy giccses stukkók vannak a falon, hanem mert emberek járnak oda fájdalommal, szerelemmel, ügyetlenségekkel, mellesleg a sütemény is finom. A kérdés mindig az, hogy van-e lelke a dolognak, vagy sem.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Gyönyörű színházban kap helyet Bayreuth második operafesztiválja

Újabb operafesztivál kezdődik Bayreuthban 2020-ban. A Bayreuthi Ünnepi Játékok mellett ősztől a Bayreuth Barokk is várja a komolyzene kedvelőit.
Zenés színház alan gilbert

A Svéd Királyi Operaház zeneigazgatója lett Alan Gilbert

A svédek első számú operaháza bejelentette, hogy 2021 tavaszától Alan Gilbert veszi át a zeneigazgatói posztot az intézményben.
Zenés színház aj vej-vej

Aj Vej-vej Rómában rendezi első operáját

Puccini Turandot című operáját rendezi meg Rómában Aj Vej-vej kínai művész, aki ezzel az előadással debütál operarendezőként.
Zenés színház drezda

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Zenés színház premier

Gyöngyösi Levente-mű bemutatójára készül az Operaház

Bulgakov világhírű regényéből, A Mester és Margaritából készített operát Gyöngyösi Levente, amelyet Miskolc után a fővárosban is hallhat az Eiffel Műhelyház közönsége.