Zenés színház

"Az Igazából szerelem is egy operett"

2015.12.01. 08:41
Ajánlom
December 4-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacobi Viktor nagyoperettjét, a Sybillt. A darab nemcsak csavar egyet a klasszikus operett sémáin, hanem a romantikus szerelemről is szokatlan dolgokat állít. Szabó Máté rendezővel a darabról és az operettek világáról is beszélgettünk.

- Jacobi Viktor állítólag nem az osztrák-magyar operett, hanem nyugati stílus felé orientálódott a nemzetközi sikerek reményében. Érződik ez a Sybillen?

- Mivel Oroszországban játszódik a darab, Jacobi sok oroszos motívumot kevert a zenébe. 1914-ben mutatták volna be, de az első világháború kitörése miatt 1916-ra csúszott a premier, amelyet Londonban tartottak, és nem operettként, hanem musical comedy-ként aposztrofálták. Valamennyire összemosódnak tehát a műfaji határok, ez mégis inkább egy zeneileg rendkívül vaskos, romantikus operett. Lelkileg nagyon megmozgató, erősen dallamos; sőt, néha úgy éreztük a próbák során, hogy meg is kell bontani ezt a dallamosságot, hogy a történet ne legyen folyamatosan alátámasztva a muzsikával. A néző ilyenkor úgy érezheti, hogy erősen befolyásolják, ami nagyon élvezetes lehet, de szükséges pihenőpontokat beiktatni a folyamatba.

- A darab már csak azért is különlegesnek ígérkezik, mert két primadonna és két bonviván van benne. Mi az, ami téged leginkább megfogott a történetben?

- Valóban szerepcserék zajlanak, primadonnák és a bonvivánok keverednek egymással, ettől kicsit olyan is az egész, mint a Szentivánéji álom. Sőt, a szubrett is átigazol egy időre primadonnának. Ez a bonyodalom nagyon sok érzelmi szobába nyit be, az emberi találkozásoknak nagyon specifikus skáláját mutatja meg, ami során a szerelem különböző módozatait lehet nyomon kísérni. Ez az operett az elválás a története, ami sokaknak fájdalmasan ismerős lehet. Sybill és Petrov között értékes érzelmi kötelék van, ami a világban elfoglalt szerepeik miatt nem folytatódhat, hiszen egyikük színésznő, másikuk katona.

Szabó Máté

Szabó Máté (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A se veled, se nélküled kapcsolatból a lány megpróbál elszökni, a szerelmes férfi azonban utána megy. Sybill Oroszországban Nagyhercegnőnek adja ki magát, a Nagyherceg pedig visszaél a helyzettel, és a lány egyszer csak az ő hálójában találja magát. Ez kiutat is jelent a Petrovval való kapcsolatból, és megtapasztalja, hogy a szerelem olyasfajta érzés, ami egyik pillanatról a másikra kicserélheti a tárgyát; illékony és labilis. Ilyenkor egy nagy tapasztalattal leszünk gazdagabbak – illetve egy illúzióval szegényebbek.

- Mindez nem az operettek klasszikus happy endjét juttatja eszünkbe.

- Ebben az esetben bölcsesség kérdése, hogy happy end lesz vagy sem – lehet, hogy papíron nem. De hogy mire számíthatunk, azt természetesen nem szabad elárulni. Valójában sok-sok év után tudja az ember eldönteni, hogy mi volt valóban értékes az életében, és általában azzal szembesül, hogy pont azt nem tartotta meg. A Sybillben a komoly érzékenységgel bíró Jacobi ezt nagyon gazdagon és fájdalmasan zenésíti meg. Miközben van benne több kisebb happy end, sok humor és irónia is.

- Nem új terep számodra a Budapesti Operettszínház: itt rendezted egyik vizsgadarabodat, a Csárdáskirálynő keresztmetszetet, illetve A régi nyarat a Raktárszínházban. Közben szabadúszóként országszerte dolgozol. Milyen egy ennyire specifikusan zenés profillal rendelkező színházban rendezni?

- Érdekes és jópofa helyzetek adódnak abból, hogy a szereplők nagyon ismerik a műfajt és annak lehetőségeit. Jelzik, ha egy helyzet ismerős egy másik operettből. Amellett, hogy hatalmas tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, szerencsére nyitottak, igényesek es kíváncsiak, közösen ki lehet alakítani és meg lehet újítani velük a szituációkat. Természetesen sok elem ismétlődik az operettekben, amikről meg kell tanulni új módon gondolkodni. Nagyon izgalmas, hogy az ember kitalál valamit, és ők hozzá tudják rendelni a bevált, jól működő, jellegzetes helyzeteket. Egyúttal persze ki kell kerülni azt is, hogy az egész közhelyes legyen.

- Változtattatok az alapanyagon Ari-Nagy Barbara dramaturggal?

-Nyilván nagyon híres a Gáspár Margit-féle feldolgozás. Mi ebből és az ősváltozatból raktuk össze a darabot, és nagyon sok új jelenetrészletet, dialógust írtunk bele mi is. Az előadásnak a visszaemlékezés a kerete: az öregek otthonában kezdődik azzal, hogy az idős Sybill tévét néz. Az operett kicsit olyasmi, mint a commedia dell'arte: az alapszüzsét, a fix karaktereket alkotóként és rendezőként sokféleképpen lehet variálni, hogy szélsőségesebbé, izgalmasabbá tegyük a jeleneteket, szereplőket. Egyben minden előadás újra és újra alakul, ahogy telik az idő.

- Mit gondolsz, meg lehet-e újítani a műfajt? Mit lehet üzenni azoknak, akik kevésbé ismerik?

- A külcsíne teljes mértékben elfedi azt a tényt, hogy az operett valósága ugyanaz, mint a romantikus, szélesvásznú filmeké, csak nálunk a sztorit segíti a zene. Például az Igazából szerelem is egy operett. Ha azonban a zenét és a külsőségeket akadályként állítjuk a mű alaptermészete elé, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy a látvány és a csodálatos hangzásvilág ellenére nem élünk meg színházi élményt. Ha alapvetően rendben van a történet, akkor ez az adalék nagyon sokat adhat hozzá érzelmileg. Csak a csomagolásból van a félreértés. De ez a csomagolás segíti, része a történetnek, és nem kell feltétlenül giccsbe hajlania. A cukrászda sem attól cukrászda, hogy giccses stukkók vannak a falon, hanem mert emberek járnak oda fájdalommal, szerelemmel, ügyetlenségekkel, mellesleg a sütemény is finom. A kérdés mindig az, hogy van-e lelke a dolognak, vagy sem.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Klasszikus

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A ruha is teszi az embert – így öltözködjünk az Operába

Az Opera a zene szentélye, ahová nem mindegy, milyen lélekkel és milyen külsőségek szerint lépünk be. Az Opera Magazin új rovatában az öltözködés és az illem szigorú és szelíd szabályainak sűrűjében segít eligazodni. Schiffer Miklóst kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Ilyen már rég volt: operettet mutat be a Víg

Október 26-án, szombaton tartja a Vígszínház a Mágnás Miska premierjét Eszenyi Enikő rendezésében. Utoljára húsz éve tűztek műsorra operettet.
Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.