Zenés színház

Az Opera-botrány háttere

2010.10.23. 17:25
Ajánlom
Tudjon meg mindent az Operaház körül zajló eseményekről!

Mint arról beszámoltunk, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter október 22-én azonnali hatállyal visszavonta a Magyar Állami Operaház főigazgatójának és gazdasági igazgatójának megbízatását. A váratlan döntés okaival kapcsolatban Hardy F. Gábor, a Magyar Állami Operaház pénzügyeit és gazdálkodását átvilágító bizottság elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt 3-4 hét alatt igen sok szabálytalanságot tártak fel. A dalszínház gazdasági-pénzügyi, művészi és működési tevékenységének átvilágítását egy szakértőkből létrehozott bizottság végzi, amelynek irányítását a miniszter a tárca vezető szakjogászára bízta. A szabálytalanságokat feltáró dokumentáció mintegy ötven oldalnál tart már az anyag, s - mint Hardy fogalmazott - sajnos folyamatosan bővül. "Azt lehet mondani, hogy a vezetők igen pazarlóan gazdálkodtak, több milliárd forint elköltését látjuk helytelennek. Az eddig elkészült vizsgálati dokumentumot néhány nappal ezelőtt átadtuk Réthelyi Miklós miniszternek, aki Szőcs Géza államtitkárral és a jogászokkal konzultálva úgy találta, hogy mindezek elégségesek arra, hogy Vass Lajost és Szabó Attilát a vezetői tisztségükből visszavonja" - összegezte a helyzetet Hardy F. Gábor. A bizottság álláspontja szerint sem Vass Lajosnak, sem Szabó Attilának nem érdeke, hogy a házban maradjon beosztott közalkalmazottként, ezért jelenleg arról tárgyalnak, közös megegyezéssel távozzanak.

Az operaházat szeptember eleje óta irányító Horváth Adám miniszteri biztos az MTI-vel azt közölte: Vass Lajos megbízatásának visszavonásával egy időben Réthelyi Miklós a miniszteri biztosi feladatkört kibővítette az operaház vezetői feladat- és hatáskörének, valamint munkáltatói jogainak gyakorlásával. Az átadás-átvételre várhatóan jövő szerdán (október 27-én) kerülhet sor. 

Az Operaház vezetésében a rendszerváltás óta jó néhány - botránytól sem mentes - fordulat történt. Az alábbiakban az elmúlt 20 év krónikáját idézzük fel:

1990 decemberében hirdettek először nyilvános pályázatot a MÁO főigazgatói tisztére. Az első pályázók a nézőteret megtöltő társulat előtt számoltak be elképzelésükről. 1990. december 11-én Kerekes István korrepetitor, Oberfrank Géza karmester, valamint két énekes, Sass Sylvia és Ütő Endre koncepcióját hallgatta meg a tagság. Az eseményen 881 szavazó közül 626-an voksoltak Ütő Endrére, akit ezt követően ki is neveztek főigazgatóvá. Bár a döntést az akkori művelődési és közoktatási miniszter, Andrásfalvy Bertalan hozta, a "hangulatkeltő" szavazást sokan tartják "ősbűnnek" az operaházi békétlenség történetében. Ütő Endre igazgatói mandátuma 1995. december 31-ig szólt, Vámos László volt a főrendező, Szakály György a balettigazgató, Venczel Sándor pedig a gazdasági igazgató. 1994 januárjától Oberfrank Géza lett a főzeneigazgató.

1995. október 31-én Ütő Endrét felmentették és megbízott főigazgatónak Vámos Lászlót nevezték ki, új pályázat kiírását helyezték kilátásba. 1996. februárjában elhunyt Vámos László, 1996. június elsejei hatállyal Szinetár Miklóst nevezték ki főigazgatónak, megbízatása 2001. május 31-ig szólt.

2001 tavaszán a Rockenbauer Zoltán vezetése alatt álló kulturális tárca főzeneigazgatói pályázatot hirdetett. A zsűri - Eötvös Péter zeneszerző, Gulyás Dénes operaénekes, Harangozó Gyula balettművész, Csengery Adrienne operaénekes - Győriványi-Ráth György karmester pályázatát támogatta első helyen. A másik pályázó, Peskó Zoltán visszavonta pályázatát. Győriványi-Ráth György 2001. április 1-jén foglalhatta el a főzeneigazgatói posztot. Szinetár Miklós megbízatásának lejártával újabb pályázatot írtak ki a főigazgatói posztra, amelyet első körben eredménytelennek nyilvánított az akkori tárcavezető. Az intézményt ideiglenesen Kiss Imre ügyvezető igazgató irányította. A második pályázaton Locsmándi Miklós nyert, akit 2001. szeptember 15-ével neveztek ki a Magyar Állami Operaház főigazgatójának. Locsmándi Miklós új szervezeti működési szabályzat és kollektív szerződés kidolgozását helyezte kilátásba.

2002. június 26-án Görgey Gábor kulturális miniszter alkalmatlanság miatt visszavonta Locsmándi Miklós és Győriványi-Ráth György vezetői megbízatását. A főzeneigazgató munkaügyi pert indított, amelyet később megnyert. Ismét pályázatot írtak ki a főigazgatói posztra, amelynek eredményeként 2003. január 1-jétől négy évre ismét Szinetár Miklóst bízták meg a feladattal. A pályázaton Marton Éva operaénekes, Dékány Endre zeneszerző és egy magát megnevezni nem kívánó aspiráns is indult.

2003. január 13-án Szinetár Miklós rendkívüli társulati ülésen közölte, hogy a megbízott főzeneigazgató Petrovics Emil lesz, az ügyvezető Fülöp Attila, az első karmester pedig Kovács János. 2004. november 18-án Szinetár Miklós bejelentette, hogy a 2005-re várható büdzsé mértékétől teszi függővé, marad-e a dalszínház élén, ugyanis már 2004-ben is 500 millió forinttal kevesebbet kapott az intézmény, mint 2003-ban.

2005. január 21-én újabb változások következtek: a Magyar Állami Operaház új ügyvezető igazgatója Závecz Ferenc, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója pedig 2005. augusztus 1-től Keveházi Gábor lett. 2005 áprilisában az elbocsátások, anyagi megvonások miatt sztrájkoltak az Operaház dolgozói és művészei, Szinetár Miklós 2005. június 1-jén vált meg intendáns-főigazgatói posztjától.

2005-ben új főigazgatói pályázatot írtak ki. A 14 jelentkező közül 9-en adták a nevüket: Bán Teodóra (Szabadtér Színház), Bakati Miklós üzletember, Bátor Tamás (Miskolci Nemzetközi Operafesztivál), Dénes István karmester, Gulyás Dénes operaénekes, Hegyi Árpád Jutocsa rendező, Kerényi Mihály rendező, Kürthy András rendező és Zimányi Zsófia (Budapesti Fesztiválközpont). A pályázat győztese Hegyi Árpád Jutocsa lett, aki 2005. augusztus 1-től irányíthatta főigazgatóként a dalszínházat, a főzeneigazgató Kesselyák Gergely karmester lett. 2006. május 5-én Keveházi Gábor balettigazgató lemondásra szólította fel Hegyi Árpád Jutocsát a balettrepertoár megkurtítása miatt. Levelét Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, Szili Katalin házelnöknek és Hiller István MSZP-elnöknek is elküldte. Kesselyák Gergely főzeneigazgató is konfliktusba keveredett Hegyi Árpád Jutocsával, mivel helytelenítette a főigazgató modernizációs lépéseit. Hegyi június 1-jén leváltotta és helyére - megbízottként - kinevezte Győriványi-Ráth Györgyöt.

2006 júniusában Hegyi Árpád Jutocsa távozott az Operaház éléről, a dalszínház vezetését Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára vette át fél évre szóló miniszteri biztosi megbízással, amelyet később 2007 június végéig meghosszabbítottak. Vass Lajos 2006 júliusában visszavonta Győriványi-Ráth kinevezését, és ugyancsak megbízott főzeneigazgatónak Kovács Jánost kérte fel.

2007. március 28-án az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdetett, amelynek eredményeként június 11-én Hiller István miniszter Vass Lajost nevezte ki a főigazgatói és Fischer Ádámot a főzeneigazgatói posztra. Kovalik Balázs művészeti vezető címet kapott, Kovács János első karmester lett. 2009. július 1-jén bejelentették: Fischer Ádám nem főzeneigazgatóként, közalkalmazotti jogviszonyban, hanem a művészeti tanácsadó testület elnökeként irányítja a MÁO művészi munkáját.

A végül a pénteki iratmegsemmisítési botrányba torkolló történet 2010 nyarán gyorsult fel, amikor június 24-én - az elsők között a Fidelio.hu virtuális hasábjain -nyilvánosságra került: Kovalik Balázs megbízott művészeti igazgató június 30-án lejárt szerződését nem hosszabbítják meg. 2010. június 11-én az Österreich című bécsi lap azt írta, hogy a bécsi opera vezetői posztjáról leköszönt Ioan Holender-Harangozó Gyula páros veheti át a budapesti ház irányítását. 2010. augusztus 23-án az MTI értesülései szerint Harangozó Gyula táncos-koreográfus miniszteri biztosként tér vissza a Magyar Állami Operaházhoz, és be is ment az Ybl-palotába, ahol felmentette Keveházi Gábor balettigazgatót, aki ezt - jogkör hiányára hivatkozva - visszautasította. Vass Lajos főigazgató állítása szerint csak szóbeli tájékoztatást kapott a Harangozó kinevezéséről szóló döntésről. Augusztus 24-én a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közölte: Réthelyi Miklós miniszter nem írta alá Harangozó kinevezését, így ő nem járhatott el miniszteri biztosként a Magyar Állami Operaházban.

2010. augusztus 31-én Szőcs Géza, a NEFMI államtitkára bejelentette: a kultúráért felelős tárca felkérte Harangozó Gyulát, de a kinevezésével kapcsolatban egyetértési joga van a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, így erre várnak. 2010. szeptember 6-án a Magyar Állami Operaház évadnyitó társulati ülésén Szőcs Géza államtitkár már arról beszélt, hogy Horváth Ádám operaénekes lesz a miniszteri biztos a dalszínházban, kinevezése szeptember 1-jétől fél évre szól. Feladataként a színház teljes körű pénzügyi és gazdasági átvilágítását, és az Operaház leghatékonyabb működését biztosító közjogi szervezeti forma megtalálását jelölték meg.

2010. szeptember 15-én a NEFMI tudatta: a miniszteri biztosi feladatkört két részre bontják, az operaház működésének operatív munkájára, illetve egy tényfeltáró bizottság összeállítására és annak vezetésére. Az operatív feladatokat Horváth Ádámra bízták, a gazdasági-pénzügyi, művészi és működési tevékenységét átvilágító bizottság vezetésére pedig Harangozó Gyula balettművészt kérték fel. Harangozó Gyula azonban kijelentette: csak akkor tud részt venni a munkában, ha az általa már korábban feltárt, Keveházi Gábor balettigazgatóhoz köthető és véleménye szerint korrupciógyanús két szerződést kivizsgálták. A szakértőkből álló bizottság irányítását a miniszter a fentieket követően a minisztérium vezető szakjogászára bízta. Az ügy kapcsán szeptember 17-én Keveházi Gábor írásban kérte személye mindenre kiterjedő teljes átvilágítását Horváth Ádámtól.

2010. szeptember 23-án nyilvánosságra hozták, hogy Fischer Ádám lemondott főzeneigazgatói funkciókat ellátó vezető karmesteri státuszáról, számára tiszteletbeli főzeneigazgatói címet ajánlottak fel.

2010. október 7-én megbízott főzeneigazgatónak Győriványi Ráth György karmestert nevezte ki a minisztérium engedélyével Vass Lajos főigazgató. Győriványi elsődleges feladatául azt jelölte meg, hogy Horváth Ádám miniszteri biztossal együttműködésben konszolidálja a most kezdődött évadot, és hogy előkészítse a következő két évad terveit.

Az október 22-ére virradóra történtekről a Fidelio.hu megírta: legkevesebb négy szemeteszsáknyi dokumentumot daráltak le az Operaházban azt követően, hogy a minisztérium tájékoztatta az intézmény vezetőit a személyi változásokról.

Az Operaház körül zajló, szappanoperába illő történet alighanem még csak a második felvonásnál jár...

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.