Zenés színház

Az opera csendje

2008.09.22. 00:00
Ajánlom
Ha elvarázsol minket az opera, ha rajongunk a balett iránt, s a gyönyörű klasszikus dallamokat lenyűgöző környezetben szeretnénk élvezni, a Magyar Állami Operaház ideális helyszín. Ez az épület azonban nem csupán a zenével ragad magával minket: még a csend burkában is szól hozzánk. Ha másképp figyeljük, egy nem mindennapi látogatás kerekedhet ki belőle.

A rendkívüli események akkor kezdődtek, amikor a főbejárat helyett, a művészbejárón át léphettünk az épületbe. Nem énekeseket vagy balerinákat pillantottunk meg, hanem műszaki igazgatót, kelléktárost. S ez csupán a kezdet volt, ugyanis egy 1 órás, másfél kilométer hosszú "kulisszabarangolásra" volt lehetőségünk vasárnap a Kulturális Örökség Napjai keretében.

Utunkat természetesen hazánk legnagyobb színpadánál kezdtük: az Operaház főszínpada ugyanis mind mérete, mind berendezése tekintetében a legméretesebb. Az érzékeltetés kedvéért, néhány számadat: a színpad hossza 43 m, a mélység és magasság elképesztő méreteket ölt, például a zsinórpadlás első taposórácsa több mint 26 méteren van, ami azt jelenti, hogy a díszletek kb. eddig a magasságig fel is emelhetőek, a szerkezet 53 díszletelemhez elegendő, de ez bármikor megtoldható az 1 tonna súlyra hitelesített emelőkarok segítségével.

Miközben a berendezéseket csodáljuk, halk klasszikus zene teszi élőbbé a színpadot. Azt is megtudjuk, hogy jelenleg varrják az új függönyt, melyet januárban helyeznek fel, s a mostani függöny darabjainak máris szép sorsot szántak a művészek: van, aki a zongoráját szeretné letakarni vele, és van, aki keretbe foglalná.

Mialatt a következő nagyobb állomáshoz értünk, sok érdekesség tárult a szemünk elé: a színpad felülnézetből, öltözők sora, a balett próbaterem és a díszletfestő műhely, ahova egy emelőszerkezet segítségével közvetlenül felhúzhatóak a javításra, festésre váró darabok.

 
 

Még néhány fokot kellett megtennünk egy csigalépcsőn, s 35 méter magasan, a csillárpadláson találtuk magunkat. Egy óriási mechanikus szerkezettel húzzák fel és engedik le a 21 mázsás csillárt, 125 éve. E műveletet – mely 30-45 percet vesz igénybe – évente kétszer végzik el, működtetéséhez 6 emberre van szükség. Megépítése óta ragyogóan működik, ezért nem látták értelmét, hogy lecseréljék ezt az Európában egyedülálló eszközt.

 
 

Tovább haladunk, s egy múltidéző világba léphetünk, az ország legnagyobb jelmeztárába. Körben több mint 120 éves szekrények állnak, amíg a szem ellát, s azok fölött kis táblák jelzik az opera és balett címeket. Az egyik szekrény kitárul, és a sok-sok régi stílusú ruha katonásan sorakozva ragadja meg figyelmünket.

 
 

Nagy élmény kisétálni az ötödik emeleti teraszra, és közelről is megcsodálni a híres zeneszerzők szobor-sorát, melyet messziről, az utcáról jól ismerünk.

 
 

Utunkat a nézőtéren zárjuk, ahol különös meglepetésben van részünk: a hatalmas csillár közvetlenül a széktámlák fölött tornyosul. E terem díszítése, kivilágítása és bordó bársonya, önmagában is elvarázsol mindenkit, melynek hangulatához különleges adalékként járul hozzá a leeresztett csillár. Magával ragad bennünket, percekig senki sem szólal meg. Kiérve az épületből többen is fel-feltekintünk, s úgy tűnik, mintha már másképp néznénk rá. Azon a napon mindnyájan egy csoda részesei lehettünk.

 
 

Ezzel az eseménnyel a Magyar Állami Operaház nem csupán a már elkötelezett operahíveknek biztosított különleges alkalmat, hanem újabb lehetőséget kínált az ifjúságnak: általános iskolák, gimnáziumok is örömmel hozták el a tanulóikat. Egy ilyen élmény igen meghatározó lehet a klasszikus zene megszerettetésében, ami nagyban hozzájárul a kultúra megőrzéséhez, hiszen a mostani fiatalokból válik majd a jövő közönsége.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Zenés színház

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Vizuál

Pixelekbe zárt generáció

Jane Schoenbrun szemkápráztató vizualitással, egy egészen különleges, mégis átélhető allegórián keresztül képes beszélni az identitáskeresés és a média viszonyáról. I Saw the TV Glow kritika.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.