Zenés színház

Az opera csendje

2008.09.22. 00:00
Ajánlom
Ha elvarázsol minket az opera, ha rajongunk a balett iránt, s a gyönyörű klasszikus dallamokat lenyűgöző környezetben szeretnénk élvezni, a Magyar Állami Operaház ideális helyszín. Ez az épület azonban nem csupán a zenével ragad magával minket: még a csend burkában is szól hozzánk. Ha másképp figyeljük, egy nem mindennapi látogatás kerekedhet ki belőle.

A rendkívüli események akkor kezdődtek, amikor a főbejárat helyett, a művészbejárón át léphettünk az épületbe. Nem énekeseket vagy balerinákat pillantottunk meg, hanem műszaki igazgatót, kelléktárost. S ez csupán a kezdet volt, ugyanis egy 1 órás, másfél kilométer hosszú "kulisszabarangolásra" volt lehetőségünk vasárnap a Kulturális Örökség Napjai keretében.

Utunkat természetesen hazánk legnagyobb színpadánál kezdtük: az Operaház főszínpada ugyanis mind mérete, mind berendezése tekintetében a legméretesebb. Az érzékeltetés kedvéért, néhány számadat: a színpad hossza 43 m, a mélység és magasság elképesztő méreteket ölt, például a zsinórpadlás első taposórácsa több mint 26 méteren van, ami azt jelenti, hogy a díszletek kb. eddig a magasságig fel is emelhetőek, a szerkezet 53 díszletelemhez elegendő, de ez bármikor megtoldható az 1 tonna súlyra hitelesített emelőkarok segítségével.

Miközben a berendezéseket csodáljuk, halk klasszikus zene teszi élőbbé a színpadot. Azt is megtudjuk, hogy jelenleg varrják az új függönyt, melyet januárban helyeznek fel, s a mostani függöny darabjainak máris szép sorsot szántak a művészek: van, aki a zongoráját szeretné letakarni vele, és van, aki keretbe foglalná.

Mialatt a következő nagyobb állomáshoz értünk, sok érdekesség tárult a szemünk elé: a színpad felülnézetből, öltözők sora, a balett próbaterem és a díszletfestő műhely, ahova egy emelőszerkezet segítségével közvetlenül felhúzhatóak a javításra, festésre váró darabok.

 
 

Még néhány fokot kellett megtennünk egy csigalépcsőn, s 35 méter magasan, a csillárpadláson találtuk magunkat. Egy óriási mechanikus szerkezettel húzzák fel és engedik le a 21 mázsás csillárt, 125 éve. E műveletet – mely 30-45 percet vesz igénybe – évente kétszer végzik el, működtetéséhez 6 emberre van szükség. Megépítése óta ragyogóan működik, ezért nem látták értelmét, hogy lecseréljék ezt az Európában egyedülálló eszközt.

 
 

Tovább haladunk, s egy múltidéző világba léphetünk, az ország legnagyobb jelmeztárába. Körben több mint 120 éves szekrények állnak, amíg a szem ellát, s azok fölött kis táblák jelzik az opera és balett címeket. Az egyik szekrény kitárul, és a sok-sok régi stílusú ruha katonásan sorakozva ragadja meg figyelmünket.

 
 

Nagy élmény kisétálni az ötödik emeleti teraszra, és közelről is megcsodálni a híres zeneszerzők szobor-sorát, melyet messziről, az utcáról jól ismerünk.

 
 

Utunkat a nézőtéren zárjuk, ahol különös meglepetésben van részünk: a hatalmas csillár közvetlenül a széktámlák fölött tornyosul. E terem díszítése, kivilágítása és bordó bársonya, önmagában is elvarázsol mindenkit, melynek hangulatához különleges adalékként járul hozzá a leeresztett csillár. Magával ragad bennünket, percekig senki sem szólal meg. Kiérve az épületből többen is fel-feltekintünk, s úgy tűnik, mintha már másképp néznénk rá. Azon a napon mindnyájan egy csoda részesei lehettünk.

 
 

Ezzel az eseménnyel a Magyar Állami Operaház nem csupán a már elkötelezett operahíveknek biztosított különleges alkalmat, hanem újabb lehetőséget kínált az ifjúságnak: általános iskolák, gimnáziumok is örömmel hozták el a tanulóikat. Egy ilyen élmény igen meghatározó lehet a klasszikus zene megszerettetésében, ami nagyban hozzájárul a kultúra megőrzéséhez, hiszen a mostani fiatalokból válik majd a jövő közönsége.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.