A tíz napon át tartó programsorozat kiemelkedő jelentőségű előadásai között kortárs opera ősbemutatók, fesztiváldíjas operaprodukció, színháztörténeti jelentőségű Bartók-előadás, opera-bábjáték, Puccini operakülönlegesség, orgonakoncert, valamint a magyar Virtuózok egyedülálló koncertje szerepel. Az „Ezrek operája" programban Giuseppe Verdi: A trubadúr című zenedrámáját kínálja a közönségnek a fesztivál.
Kortárs bemutató Fekete Gyula: Egy anya története című egyfelvonásos operája. A tíz évvel ezelőtt született, színpadra még soha nem került darab Hans Christian Andersen műve alapján született „requiem-dráma". Az anya-gyermek kapcsolatról szóló megrendítő történetet a zeneszerző dallamos, modern népoperai kompozícióban fogja össze. A Bartók Plusz Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház együttműködésében létrejövő produkció rendezője a hazai színházi élet egyik legkiválóbb művésze,a Kossuth- és Jászai-díjas Zsótér Sándor. A főbb szerepekben Dolhai Attila, Frankó Tünde, Szentmártoni Normann, Nádasi Veronika és Lukács Anita lép fel.
A „gyilkos" technikai vívmányokat állítja a középpontba a Bartók Plusz másik ősbemutatója. Szerzője, Girolamo Deraco (a Bartók Plusz operaíró versenyének helyezettje 2012-ben) Francis Poulenc: Az emberi hang című zenedrámájának ötlete alapján írta meg a Facebooking című művét. Egy párkapcsolat tragédiához vezető zárófejezetét, a szakítást Poulenc operájában egy telefonbeszélgetésben, Deracónál a tableten követhető nyomon. Az egy-egy női főszereplőre koncentráló egyfelvonásos operákat egy estén láthatja a közönség a Bartók Plusz Operafesztivál és az URTIcanti Kortárs Zenei Fesztivál közös projektjeként.
A Bartók Plusz 2015-ben Bartók Béla két színpadi művét állítja színre. Különleges, színháztörténeti jelentőségű előadás A kékszakállú herceg vára, amely a darab 1918-as ősbemutatójának rekonstruált színpadképe alapján kerül színre. Az újrafelfedezés a Kolozsvári Magyar Operának köszönhető, amely ezzel az előadással emlékezett a 20. század eleji Magyar Királyi Opera kolozsvári születésű intendánsa, gróf Bánffy Miklós színházi munkásságára. A miskolci előadás rendezője ugyancsak az Operaház korábbi direktora, Szinetár Miklós. A Bartók-est másik darabja, A fából faragott királyfi ezúttal bábjátékként kerül a közönség elé. A Miskolci Csodamalom Bábszínház produkciója a Bartók által előírt táncdramaturgia elvárásaihoz hű, de a bábjáték történetmesélésének hagyományos szabályait követő előadást ígér korosztályi megkötések nélkül.
A Tüzes angyal című opera fantasztikus vízió ördögökkel, angyalokkal, mágiával, álommal és valósággal. A misztikus történet Prokofjev karakteres zenéjéből bomlik ki, amit a tiszta áttetszőség és a túláradó hangorgia ötvözete tesz izgalmasan egyedülállóvá. Aki erőteljes, sokrétegű, korszerű operai előadásra vágyik, nem mulaszthatja el a Csokonai Színház Debrecen bemutatóját, amely a 2010. évi Armel Operaverseny legjobb produkciójának járó elismerést kapta. Az előadás rendezője a világ számos színházában és operájában foglalkoztatott, több jelentős díjjal elismert Silviu Purcărete. A főszerepben Sébastien Soulest, a kiváló francia tenort hallhatja Miskolcon a közönség.
A Virtuózok tizenéves muzsikus tehetségei adnak randevút a közönségnek a 2015-ös Bartók Plusz Operafesztivált záró gálahangversenyen. A Magyar Televízió komolyzenei tehetségkutató versenyében megismert virtuóz gyerekek megismételhetetlen koncertjének háziasszonya a gálaesten ugyancsak fellépő kiváló szoprán, Miklósa Erika.
A Bartók Plusz Operafesztivál „Ezrek operája" programjában idén A trubadúrt, a szebbnél szebb áriák operáját tűzi műsorra. Giuseppe Verdi bonyodalmas meseszövésű, nagy hatású helyzetekben bővelkedő műve erőt és eredetiséget sugároz. Ezt erősíti a Magyar Állami Operaház és a Bartók Plusz Operafesztivál közös produkciója, amelynek rendezője Galgóczy Judit. Ez az előadás a fesztivál hagyományainak megfelelően idén is ingyenes - „Legyen az opera mindenkié!"
hírlevél
