Zenés színház

"Az opera nem csupán az elit minőségi szórakozása" - Bartók Plusz 2017

2017.04.28. 16:04
Ajánlom
A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál nem egyszerűen színvonalas előadások sorozata, hanem a műfaj megújításának és népszerűsítésének kreatív műhelye. Kesselyák Gergely igazgató és az alkotók célja a modern és befogadható operairodalom és -nyelv megteremtése. A fesztivál június 15. és 26. között várja vendégeit.

Az opera nem egy régi kor letűnt műfaja, hanem a zenés színház csúcsa, amely mindig aktuális mondanivalóval bírhat. A Bartók Plusz Operafesztivál az új népoperát keresi, miközben bátran feszegeti a műfaj határait. A fesztivál megálmodóinak és szervezőinek célja, hogy jelen legyenek az opera újjászületésénél.

A Carmen a 2016-os operafesztiválon

A Carmen a 2016-os operafesztiválon (Fotó/Forrás: Mester Viktória)

A fesztivál nevében szereplő „Plusz” évről évre változik, idén a műfaj mellékhajtásaira vonatkozik, amelyek magukban foglalják a musicalt, a ragtime-operát, a daljátékot és a kísérletező, modern zenés színházat. Kesselyák Gergely igazgató szerint

ezek a kirándulások lehetőséget adnak arra, hogy újító szándékkal és új ihletéssel nyúljunk a műfajhoz.

„Tapasztalunk egy hiányt a hazai és a nemzetközi operaéletben, és ez a népszerű, de minőségi kortárs opera hiánya” – mondta a fesztivál igazgatója. –

Az elmúlt időszakban 21 opera megszületése kötődik a Bartók Pluszhoz.

A fesztiválon bemutatandó opera, a Scaevola rendezője, Almási-Tóth András hisz az opera felvirágzásában:

A következő évek, évtizedek az opera megújulását hozzák majd.

De már most észrevehető, hogy a műfajban megvan a frissesség, egyre-másra születnek új operák, a klasszikus darabok pedig új pontokon kapcsolódnak a mai korhoz.”

Kesselyák Gergely a fesztivál sajtótájékoztatóján

Kesselyák Gergely a fesztivál sajtótájékoztatóján (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Kesselyák Gergely tavaly egy kiáltványban tette közzé gondolatait az ideális modern operáról. Szerinte az operának elsősorban az emberi hang kifejezőerejére, illetve a zene, a szöveg és a dramaturgia szerves egységére kell hagyatkoznia. A modern opera nem ismerhet stílushatárokat, és nyitott az új kifejezőeszközök felé, tematikailag pedig éppúgy megragadja az élet gyönyörűvel és árnyakkal teli oldalait. Kesselyák saját programjáról így beszélt: „Ezeket szívesebben nevezem ajánlásnak, hiszen lehet, hogy valaki úgy mutat új irányt, hogy ellentmond az általam elgondoltaknak.” A fesztivál szeretné arra ösztönözni az alkotókat, hogy kutassák, mitől lesz egy opera érthető és minőségi:

Mozart, Verdi és Puccini népszerű szerző volt a maga idejében, és ez újra megismétlődhet.

Ennek az igényét veti fel a fesztivál.”

Ősbemutatók

Az idei fesztiválon három ősbemutatóra kerül sor. Ittzés Tamás Lutherek című operája Luther Márton és Martin Luther King élete között von párhuzamot, az előadást a debreceni Csokonai Nemzeti Színház hozza a fesztiválra. A műfaj ragtime-opera, amelynek eddigi egyetlen példája Scott Joplin 1911-es Treemonisha című darabja. Nem egyszerűen egyedülálló, hanem hatalmas kihívás egy ilyen kötött zenei nyelvből operát formálni.

Gyöngyösi Levente új opera-musicalje, a hatalmas Bulgakov-regényből készült A Mester és Margarita, mely stílusaiban is illik a mai eklektikus korhoz. Nem csak a valóság és fikció, a spirituális és az anyagi keveredik izgalmasan a műben, hanem zeneileg különböző stílusokat integrál magában. „Szeretném Bulgakov univerzális remekművét közérthető, szórakoztató stílusban, ám mélységét, komplexitását megtartva elbeszélni.”

Scaevola

Mátyássy Szabolcs, a fesztivál operaíró versenyének tavalyi győztese Scaevola című operáját mutatja be a nagyközönségnek. A mű alapmotívuma egy ókori római legenda, a hitéért és társaiért kezét tűzbe tévő Mucius Scaevola története. „Már a librettó egy mai fordítását adja a történetnek” – mondta Almási-Tóth András rendező. –

Hogy milyen lesz a rendezés, ez maradjon meglepetés a zeneszerzőnek is.”

Mátyássy Szabolcs

Mátyássy Szabolcs

„Bízom benne, hogy az operában hallható áriák, duettek, tercettek könnyedén utat találnak a közönséghez” – mondta a Mátyássy. „Ma nincsen a zenében uralkodó izmus, mindenki úgy ír, ahogy akar. Mégis van felelősségünk – az, hogy minőségi és érthető zenei nyelven írjunk.”

Rost Andrea egy zárt számot énekel az operában.

„Nem tudjuk, hogy alakja csupán a főhős lázálma vagy valóság, de mindenképpen egy tündéri, angyali jelenség” – árulta el a karakterről zeneszerző. –

Bármely komponista örömmel vetné bele magát a munkába, ha egy olyan énekesnek írhat, mint Rost Andrea.

Nézze meg, milyen volt a tavalyi operafesztivál egy napja!

Tavaly június 15-én többek között az avasi kilátónál a Carmen III. felvonását, a városban az Erkel Ferenc Kamarazenekar hangversenyét, illetve Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjét hallhatta a közönség.

Ezrek operája

A fesztivál legfontosabb közösségi eseménye az Ezrek operája lesz. A Kodály-évfordulóról a Bartók Plusz a Székely fonóval emlékezik meg, mely a Magyar Állami Operaház produkciója, és amelyet az operarajongó és az operával ismerkedő közönség beavató előadáson ismerhet meg jobban. „Hábetler András énekel, rendez és az operai élet fontos alakja, aki mindenképpen alkalmas arra, hogy kulisszatitkokba is beavassa majd a közönséget.” A Székely fonó abban is különleges lesz, hogy a darab fináléját a művészek, a színház közönsége együtt énekelheti azokkal, akik Miskolc közterein, élőben követik az előadást.

Két izgalmas vendégelőadás érkezik még a fesztiválra. A Pforzheim-i Színház Bernstein itthon kevésbé ismert operettjét, a Candide-ot adja elő, a Puccini Fesztivál pedig egy klasszikus opera folytatását, a Shigeaki Saegusa Ifjabb Butterfly című operáját hozza el, mely Cso-cso-szán és Pinkerton közös gyermekéről szól. A zenés színházi előadások mellett az I Musici és a Russian Chamber Philharmonic is fellép Miskolcon, elhangzik két Kodály-oratórium (Budavári Te Deum és a Psalmus Hungaricus), illetve Fekete Gyula új Csellóversenye is.

Az opera minőségi szórakozás, és nem csupán az elit minőségi szórakozása

– vallja Kesselyák Gergely. A Bartók Plusz Operafesztivál arra törekszik, hogy ezt az évszázados múltú kincset minél több ember számára elérhetővé tegye, a műfaj pedig új életre kapjon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.
Zenés színház kritika

Dadaista baba

Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat.