Zenés színház

"Az opera nem csupán az elit minőségi szórakozása" - Bartók Plusz 2017

2017.04.28. 16:04
Ajánlom
A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál nem egyszerűen színvonalas előadások sorozata, hanem a műfaj megújításának és népszerűsítésének kreatív műhelye. Kesselyák Gergely igazgató és az alkotók célja a modern és befogadható operairodalom és -nyelv megteremtése. A fesztivál június 15. és 26. között várja vendégeit.

Az opera nem egy régi kor letűnt műfaja, hanem a zenés színház csúcsa, amely mindig aktuális mondanivalóval bírhat. A Bartók Plusz Operafesztivál az új népoperát keresi, miközben bátran feszegeti a műfaj határait. A fesztivál megálmodóinak és szervezőinek célja, hogy jelen legyenek az opera újjászületésénél.

A Carmen a 2016-os operafesztiválon

A Carmen a 2016-os operafesztiválon (Fotó/Forrás: Mester Viktória)

A fesztivál nevében szereplő „Plusz” évről évre változik, idén a műfaj mellékhajtásaira vonatkozik, amelyek magukban foglalják a musicalt, a ragtime-operát, a daljátékot és a kísérletező, modern zenés színházat. Kesselyák Gergely igazgató szerint

ezek a kirándulások lehetőséget adnak arra, hogy újító szándékkal és új ihletéssel nyúljunk a műfajhoz.

„Tapasztalunk egy hiányt a hazai és a nemzetközi operaéletben, és ez a népszerű, de minőségi kortárs opera hiánya” – mondta a fesztivál igazgatója. –

Az elmúlt időszakban 21 opera megszületése kötődik a Bartók Pluszhoz.

A fesztiválon bemutatandó opera, a Scaevola rendezője, Almási-Tóth András hisz az opera felvirágzásában:

A következő évek, évtizedek az opera megújulását hozzák majd.

De már most észrevehető, hogy a műfajban megvan a frissesség, egyre-másra születnek új operák, a klasszikus darabok pedig új pontokon kapcsolódnak a mai korhoz.”

Kesselyák Gergely a fesztivál sajtótájékoztatóján

Kesselyák Gergely a fesztivál sajtótájékoztatóján (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Kesselyák Gergely tavaly egy kiáltványban tette közzé gondolatait az ideális modern operáról. Szerinte az operának elsősorban az emberi hang kifejezőerejére, illetve a zene, a szöveg és a dramaturgia szerves egységére kell hagyatkoznia. A modern opera nem ismerhet stílushatárokat, és nyitott az új kifejezőeszközök felé, tematikailag pedig éppúgy megragadja az élet gyönyörűvel és árnyakkal teli oldalait. Kesselyák saját programjáról így beszélt: „Ezeket szívesebben nevezem ajánlásnak, hiszen lehet, hogy valaki úgy mutat új irányt, hogy ellentmond az általam elgondoltaknak.” A fesztivál szeretné arra ösztönözni az alkotókat, hogy kutassák, mitől lesz egy opera érthető és minőségi:

Mozart, Verdi és Puccini népszerű szerző volt a maga idejében, és ez újra megismétlődhet.

Ennek az igényét veti fel a fesztivál.”

Ősbemutatók

Az idei fesztiválon három ősbemutatóra kerül sor. Ittzés Tamás Lutherek című operája Luther Márton és Martin Luther King élete között von párhuzamot, az előadást a debreceni Csokonai Nemzeti Színház hozza a fesztiválra. A műfaj ragtime-opera, amelynek eddigi egyetlen példája Scott Joplin 1911-es Treemonisha című darabja. Nem egyszerűen egyedülálló, hanem hatalmas kihívás egy ilyen kötött zenei nyelvből operát formálni.

Gyöngyösi Levente új opera-musicalje, a hatalmas Bulgakov-regényből készült A Mester és Margarita, mely stílusaiban is illik a mai eklektikus korhoz. Nem csak a valóság és fikció, a spirituális és az anyagi keveredik izgalmasan a műben, hanem zeneileg különböző stílusokat integrál magában. „Szeretném Bulgakov univerzális remekművét közérthető, szórakoztató stílusban, ám mélységét, komplexitását megtartva elbeszélni.”

Scaevola

Mátyássy Szabolcs, a fesztivál operaíró versenyének tavalyi győztese Scaevola című operáját mutatja be a nagyközönségnek. A mű alapmotívuma egy ókori római legenda, a hitéért és társaiért kezét tűzbe tévő Mucius Scaevola története. „Már a librettó egy mai fordítását adja a történetnek” – mondta Almási-Tóth András rendező. –

Hogy milyen lesz a rendezés, ez maradjon meglepetés a zeneszerzőnek is.”

Mátyássy Szabolcs

Mátyássy Szabolcs

„Bízom benne, hogy az operában hallható áriák, duettek, tercettek könnyedén utat találnak a közönséghez” – mondta a Mátyássy. „Ma nincsen a zenében uralkodó izmus, mindenki úgy ír, ahogy akar. Mégis van felelősségünk – az, hogy minőségi és érthető zenei nyelven írjunk.”

Rost Andrea egy zárt számot énekel az operában.

„Nem tudjuk, hogy alakja csupán a főhős lázálma vagy valóság, de mindenképpen egy tündéri, angyali jelenség” – árulta el a karakterről zeneszerző. –

Bármely komponista örömmel vetné bele magát a munkába, ha egy olyan énekesnek írhat, mint Rost Andrea.

Nézze meg, milyen volt a tavalyi operafesztivál egy napja!

Tavaly június 15-én többek között az avasi kilátónál a Carmen III. felvonását, a városban az Erkel Ferenc Kamarazenekar hangversenyét, illetve Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjét hallhatta a közönség.

Ezrek operája

A fesztivál legfontosabb közösségi eseménye az Ezrek operája lesz. A Kodály-évfordulóról a Bartók Plusz a Székely fonóval emlékezik meg, mely a Magyar Állami Operaház produkciója, és amelyet az operarajongó és az operával ismerkedő közönség beavató előadáson ismerhet meg jobban. „Hábetler András énekel, rendez és az operai élet fontos alakja, aki mindenképpen alkalmas arra, hogy kulisszatitkokba is beavassa majd a közönséget.” A Székely fonó abban is különleges lesz, hogy a darab fináléját a művészek, a színház közönsége együtt énekelheti azokkal, akik Miskolc közterein, élőben követik az előadást.

Két izgalmas vendégelőadás érkezik még a fesztiválra. A Pforzheim-i Színház Bernstein itthon kevésbé ismert operettjét, a Candide-ot adja elő, a Puccini Fesztivál pedig egy klasszikus opera folytatását, a Shigeaki Saegusa Ifjabb Butterfly című operáját hozza el, mely Cso-cso-szán és Pinkerton közös gyermekéről szól. A zenés színházi előadások mellett az I Musici és a Russian Chamber Philharmonic is fellép Miskolcon, elhangzik két Kodály-oratórium (Budavári Te Deum és a Psalmus Hungaricus), illetve Fekete Gyula új Csellóversenye is.

Az opera minőségi szórakozás, és nem csupán az elit minőségi szórakozása

– vallja Kesselyák Gergely. A Bartók Plusz Operafesztivál arra törekszik, hogy ezt az évszázados múltú kincset minél több ember számára elérhetővé tegye, a műfaj pedig új életre kapjon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.