Zenés színház

Az operairodalom legszebb szerelmi duettjei

2018.02.14. 13:41
Ajánlom
Az opera szerelmes műfaj: még ha rengeteg románc tragédiával is végződik, az elmondható, hogy nincs operatörténet szerelem nélkül – legalábbis ami a klasszikus darabokat illeti. Valentin-nap alkalmából összeszedtünk néhány gyönyörű részletet a Bohéméletből, a Lammermoori Luciából, az Otellóból és más művekből.
Anna Netrebko és Jonas Kaufmann a Traviatában a Royal Opera House színpadán (2008)

Anna Netrebko és Jonas Kaufmann a Traviatában a Royal Opera House színpadán (2008) (Fotó/Forrás: Robbie Jack / Getty Images Hungary)

Az opera sok mindenről szól, de ez az a műfaj, amely a zene és a poézis minden eszközét bevetve a legmélyebben beszélhet a szerelemről, és annak kérdéseiről: miért szeretünk, miért vagyunk vakon szerelmesek és mit tennénk meg a szerelemért. Ha Monteverdi Orfeóát tekintjük az első operának, akkor rögtön egy olyan ifjúval találkozunk, aki világunk legszigorúbb és legkegyetlenebb szabályát, a halál elkerülhetetlenségét is képes felrúgni azért, hogy a szerelmével lehessen.

Hallgassunk meg néhány gyönyörű operai szerelmi kettőst Verdi, Puccini, Wagner, Massenet és Donizetti zeneszerzői műhelyéből.

“Già nella notte densa” – Otello

Verdi számos szerelmi duettet írt, amelyek közül az Otello I. felvonásában hallható kettős a legszebb, amelyben Otello és Desdemona nem azt részletezik, hogy hogyan szeretik egymást, hanem hogy miért. A duett zárórészében végül találkozik a két hang.

Liebesnacht – Trisztán és Izolda

Akár a Trisztán teljes II. felvonását idetehetnénk, Wagner ugyanis ebben a műben fedezte fel talán a legmélyebben a szerelmet, amelyet az egész operán végigvonuló, feloldatlan Trisztán-akkord is jelez.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

Trisztán izgatottan érkezik meg kedveséhez, majd a jelenet elcsöndesedik, ahogy a szerelmesek gyönyörködni kezdenek a nyugodt éjszakában. A zene mélyen erotikus, a szó legnemesebb értelmében: Wagner elmesél egy szexuális együttlétet. Mi mást jelenthetne ez a nagy, egyre hevesebb vonószene és az összefonódó énekhangok? De a szeretkezést megszakítják, és a szerelem – a II. felvonásban – beteljesületlen marad.

“Sulla tomb ache rinsera... Verano a te” – Lammermoori Lucia

Bel canto a javából: Donizetti szerelmi duettje Edgardo és Lucia között egyszerűségében is gyönyörű. Káprázatos énekesi teljesítményeket enged meg ez a duett, amelyben a szerelmesek örök hűséget fogadnak egymásnak.

“O Soave fanciulla” – Bohémélet

Talán ez az egyik legismertebb szerelmi kettős az opera műfajból: Rodolfo megérinti Mimi kezeit, és megdöbben, mennyire hidegek. A férfi és a nő énekelni kezd, és szerelemre gyulladnak egymás után. Finom, édes, gyöngéden szenvedélyes Puccini zenéje. Az meg már csak show, amit Jonas Kaufmann 3:00 körül az énekesnővel, Kristine Opolaisszal művel.

“Mario! Mario!” – Tosca

A Tosca első felvonása minden bizonnyal a dramaturgia és a zenei hatás magasiskolája, Tosca és Mario jelenete pedig különösen lenyűgöző. Ez a rövid részlet részletesen feltárja a címszereplőt: vágyait, terveit, féltékenységét, és Mario iránt érzett mély szerelmét. Ráadásul a duett abba is bepillantást enged, milyen pár Tosca és Mario: a nő az erő, a férfi a nyugalom, a nő lelkesedik, tervez, a férfi figyel. A „Quale occhio al mondo”-kezdetű frázis pedig Puccini egyik legelegánsabb melódiáinak egyike.

“Te io sto” – Álarcosbál

Kimondhatjuk, hogy Verdi írt jónéhány szerelmi duettet az Álarcosbál előtt, de soha nem emelkedett erre a szintre. Amelia és Gustavo kettőse ugyanis az elutasítással kezdődik: Amelia vonakodik, ellöki magától a férfit, mígnem „megenyhül”, és kinyilvánítja szerelmét, ráadásul egy mennyeien gyönyörű zene kíséretével. Ezután egy cabaletta következik: az olasz operaduettek gyorsabb második szakasza, amelyben fellángol a szerelem. Persze Amelia érzései nem változnak egyik pillanatról a másikra: a bizonytalanság a cabalettában is érződik, de ez csak izgalmasabbá teszi az egészet.

“Toi! Vous!... Oui, c'est donc moi!” – Manon

Nem csak az olaszok értenek a szerelemhez – de amellett lehet érvelni, hogy ők a legjobban. A francia Jules Massenet is gyönyörű romantikus zenét írt, amelynek egyik ékes példája a Manon (no meg a Goethe híres regénye nyomán készült Werther). A Manon egyik legszebb jelenete a címszereplő és Des Grieux kettőse, amely szintén – ahogy Verdinél már hallottuk – a visszautasítástól a hódításon át a románcig halad. A zenei részlet különlegessége, hogy a spórolós Massenet egyetlen dallamot használ, hogy bemutassa ezeknek az érzelmeknek a széles palettáját.

„Bimba dagli occhi” – Pillangókisasszony

Ez nem hiányozhat a listáról: ha Pinkerton egy szemét alak, akit gyakran kifütyülnek a nézők, akkor is szépen és szépet énekel. Ez Puccini legszebb szerelmi duettje, és egyben az, amelyben a szerelem elkerülhetetlenül tragikus. Jól ábrázolja Cso-cso-szán félelmét és visszahúzódását ez az operafilm.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Bordás Barbara: A nők ma bármire képesek!

Mozart-operával folytatódik a Figaro-történet Szentendrén. Susanne szerepében Bordás Barbara lép színpadra, aki beszélgetésünk során elmondta, hogy sosem gondolta volna, hogy ilyen fontos és hosszú szerepben debütálhat operaszínpadon.
Zenés színház interjú

Rab Gyula: „Felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj”

A Junior-díjas Rab Gyula magyarországi karrierjén kívül nemzetközi szinten is sikeres tenorista. Elsősorban operát énekel, de most, a Palotakoncertek vendégfellépőjeként az operett műfajában is belekóstol.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.