Zenés színház

Az operairodalom legszebb szerelmi duettjei

2018.02.14. 13:41
Ajánlom
Az opera szerelmes műfaj: még ha rengeteg románc tragédiával is végződik, az elmondható, hogy nincs operatörténet szerelem nélkül – legalábbis ami a klasszikus darabokat illeti. Valentin-nap alkalmából összeszedtünk néhány gyönyörű részletet a Bohéméletből, a Lammermoori Luciából, az Otellóból és más művekből.
Anna Netrebko és Jonas Kaufmann a Traviatában a Royal Opera House színpadán (2008)

Anna Netrebko és Jonas Kaufmann a Traviatában a Royal Opera House színpadán (2008) (Fotó/Forrás: Robbie Jack / Getty Images Hungary)

Az opera sok mindenről szól, de ez az a műfaj, amely a zene és a poézis minden eszközét bevetve a legmélyebben beszélhet a szerelemről, és annak kérdéseiről: miért szeretünk, miért vagyunk vakon szerelmesek és mit tennénk meg a szerelemért. Ha Monteverdi Orfeóát tekintjük az első operának, akkor rögtön egy olyan ifjúval találkozunk, aki világunk legszigorúbb és legkegyetlenebb szabályát, a halál elkerülhetetlenségét is képes felrúgni azért, hogy a szerelmével lehessen.

Hallgassunk meg néhány gyönyörű operai szerelmi kettőst Verdi, Puccini, Wagner, Massenet és Donizetti zeneszerzői műhelyéből.

“Già nella notte densa” – Otello

Verdi számos szerelmi duettet írt, amelyek közül az Otello I. felvonásában hallható kettős a legszebb, amelyben Otello és Desdemona nem azt részletezik, hogy hogyan szeretik egymást, hanem hogy miért. A duett zárórészében végül találkozik a két hang.

Liebesnacht – Trisztán és Izolda

Akár a Trisztán teljes II. felvonását idetehetnénk, Wagner ugyanis ebben a műben fedezte fel talán a legmélyebben a szerelmet, amelyet az egész operán végigvonuló, feloldatlan Trisztán-akkord is jelez.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

Trisztán izgatottan érkezik meg kedveséhez, majd a jelenet elcsöndesedik, ahogy a szerelmesek gyönyörködni kezdenek a nyugodt éjszakában. A zene mélyen erotikus, a szó legnemesebb értelmében: Wagner elmesél egy szexuális együttlétet. Mi mást jelenthetne ez a nagy, egyre hevesebb vonószene és az összefonódó énekhangok? De a szeretkezést megszakítják, és a szerelem – a II. felvonásban – beteljesületlen marad.

“Sulla tomb ache rinsera... Verano a te” – Lammermoori Lucia

Bel canto a javából: Donizetti szerelmi duettje Edgardo és Lucia között egyszerűségében is gyönyörű. Káprázatos énekesi teljesítményeket enged meg ez a duett, amelyben a szerelmesek örök hűséget fogadnak egymásnak.

“O Soave fanciulla” – Bohémélet

Talán ez az egyik legismertebb szerelmi kettős az opera műfajból: Rodolfo megérinti Mimi kezeit, és megdöbben, mennyire hidegek. A férfi és a nő énekelni kezd, és szerelemre gyulladnak egymás után. Finom, édes, gyöngéden szenvedélyes Puccini zenéje. Az meg már csak show, amit Jonas Kaufmann 3:00 körül az énekesnővel, Kristine Opolaisszal művel.

“Mario! Mario!” – Tosca

A Tosca első felvonása minden bizonnyal a dramaturgia és a zenei hatás magasiskolája, Tosca és Mario jelenete pedig különösen lenyűgöző. Ez a rövid részlet részletesen feltárja a címszereplőt: vágyait, terveit, féltékenységét, és Mario iránt érzett mély szerelmét. Ráadásul a duett abba is bepillantást enged, milyen pár Tosca és Mario: a nő az erő, a férfi a nyugalom, a nő lelkesedik, tervez, a férfi figyel. A „Quale occhio al mondo”-kezdetű frázis pedig Puccini egyik legelegánsabb melódiáinak egyike.

“Te io sto” – Álarcosbál

Kimondhatjuk, hogy Verdi írt jónéhány szerelmi duettet az Álarcosbál előtt, de soha nem emelkedett erre a szintre. Amelia és Gustavo kettőse ugyanis az elutasítással kezdődik: Amelia vonakodik, ellöki magától a férfit, mígnem „megenyhül”, és kinyilvánítja szerelmét, ráadásul egy mennyeien gyönyörű zene kíséretével. Ezután egy cabaletta következik: az olasz operaduettek gyorsabb második szakasza, amelyben fellángol a szerelem. Persze Amelia érzései nem változnak egyik pillanatról a másikra: a bizonytalanság a cabalettában is érződik, de ez csak izgalmasabbá teszi az egészet.

“Toi! Vous!... Oui, c'est donc moi!” – Manon

Nem csak az olaszok értenek a szerelemhez – de amellett lehet érvelni, hogy ők a legjobban. A francia Jules Massenet is gyönyörű romantikus zenét írt, amelynek egyik ékes példája a Manon (no meg a Goethe híres regénye nyomán készült Werther). A Manon egyik legszebb jelenete a címszereplő és Des Grieux kettőse, amely szintén – ahogy Verdinél már hallottuk – a visszautasítástól a hódításon át a románcig halad. A zenei részlet különlegessége, hogy a spórolós Massenet egyetlen dallamot használ, hogy bemutassa ezeknek az érzelmeknek a széles palettáját.

„Bimba dagli occhi” – Pillangókisasszony

Ez nem hiányozhat a listáról: ha Pinkerton egy szemét alak, akit gyakran kifütyülnek a nézők, akkor is szépen és szépet énekel. Ez Puccini legszebb szerelmi duettje, és egyben az, amelyben a szerelem elkerülhetetlenül tragikus. Jól ábrázolja Cso-cso-szán félelmét és visszahúzódását ez az operafilm.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.