Zenés színház

Az operalegenda, aki kétszer állt operaszínpadon: Mario Lanza

2019.10.07. 16:05
Ajánlom
Hatvan éve, 1959. október 7-én halt meg Mario Lanza amerikai tenorista, a második világháború utáni évek legsikeresebb amerikai énekese és filmsztárja, akit az ítéleteiben rendkívül szigorú legendás karmester, Arturo Toscanini "a 20. század legnagyobb hangjának" nevezett. Élete szélsőséges fordulatokban bővelkedő Shakespeare-tragédiára hasonlított: a szegény külvárosi gyerek az operaszínpadok tündöklő csillaga, népszerű filmsztár lett, majd elbukott és összetörve, idegenben halt meg.

Alfredo Arnold Cocozza néven 1921. január 31-én született Philadelphiában olasz bevándorlók gyermekeként. Zenekedvelő családjának tekintélyes lemezgyűjteménye volt, kisfiúként különösen Enrico Caruso és Beniamino Gigli operafelvételei nyűgözték le. Ötéves korától énekelt, de képezni nem képezte magát, az iskolából kimaradt, a családi boltban dolgozott. Tizenhat évesen egy visszavonult operaénekes vette szárnyai alá, tizenkilenc éves korától tanult komolyan énekelni. Huszonegy évesen egy meghallgatáson annyira lenyűgözte a bostoni filharmonikusok vezető karmesterét, hogy ösztöndíjat járt ki számára. Az operaszínpadon 1942-ben hatalmas sikerrel mutatkozott be A windsori víg nőkben, immár Mario Lanzaként. A művésznév anyja, Maria Lanza nevének "férfiasított" formája, amelyet 1948-ban hivatalosan is felvett.

5a9de424f286b-111534.jpg

Mario Lanza

Ígéretes pályafutását a második világháború akasztotta meg. Az Egyesült Államok hadba lépte után, 1942-ben a légierő művészeti alakulatához osztották be, hogy a fronton szórakoztassa a katonákat. Még egyenruhát viselt, amikor szerződést kapott az RCA kiadótól, leszerelése után egy bajtársa húgát vette el. A fiatal tenor ezután is lázasan képezte magát, s rádióműsorokban, koncerteken, egy tenorokból álló trió tagjaként tett szert népszerűségre. Egyik felvétele eljutott Louis B. Mayerhez, az MGM filmstúdió mindenható elnökéhez is, aki 1947. augusztus 28-án jegyet váltott Lanza egyik Los Angeles-i fellépésére.

A látottak és hallottak őt is lenyűgözték, és ott helyben hétéves szerződést íratott alá a hatalmas hangú és jóképű fiatal tenorral.

Lanza első filmjének forgatása előtt New Orleansban "igazi" operában is fellépett, Puccini Pillangókisasszonyában Pinkertont adta. Érdekesség, hogy a legnagyobb operasztárok által istenített tenor életében összesen kétszer énekelt a színpadon.

Már első filmje után a közönség kedvence lett, de az 1951-ben bemutatott A nagy Caruso addig elképzelhetetlen magasságokba röpítette. Lanza elképesztő átéléssel és muzikalitással személyesítette meg gyermekkora bálványát, abban az évben ez volt a világ legjobban jövedelmező filmje. Szupersztár lett, még azelőtt, mielőtt a szó megszületett volna: turnéján rajongók ostromolták, arcképe mosolygott a Time magazin címlapján, ő volt az első, aki a klasszikus és a pop kategóriában is aranylemezt kapott. Hajlékony, jellegzetes olasz tenorja a szakmát is elbűvölte,

a közismerten kritikus Toscanini tőle szokatlanul így jellemezte: "az évszázad hangja".

Csillaga amilyen gyorsan felemelkedett, olyan gyorsan le is áldozott. 1954-ben vitába keveredett A diákherceg című film rendezőjével, aki kifogásolta a porosz herceg szerepéhez nem illő szenvedélyét éneklés közben. A feldühödött Lanza a szóváltás végén közölte: amíg nem cserélik le a direktort, nem veszi fel a munkát. A stúdió bírsággal és szilenciummal sújtotta Lanzát, a szerepet pedig másra osztották (igaz, a rendezőt is lecserélték.) A botrány után már nem keresték a producerek, vagyona megcsappant, bánatában inni kezdett, és meghízott.

Az ellenséges sajtó és környezet elől 1957-ben Olaszországba költözött, ahol mindent újrakezdett. Két filmet forgatott, turnéin ismét tombolva ünnepelték, s hangja is visszajött, egy római előadáson az opera 260 tagú kórusát és zenekarát is túlénekelte. Tele volt tervekkel, amikor 1959 szeptemberében kórházba került, és október 7-én, alig harmincnyolc éves korában meghalt.

Lanza rövid pályafutása során is maradandót alkotott. Példaképének tekinti korunk szinte minden nagy tenorja, de csodálta Elvis Presley is. José Carreras bevallotta: A nagy Caruso című film indította el énekesi pályáját, Maria Callas pedig élete legnagyobb hibájának nevezte, hogy nem énekelt együtt a legcsodálatosabb tenor hanggal, amit valaha is hallott.

Fejléckép: Harry Hammond/V&A Images/Getty Images

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.