Zenés színház

Az operett és az idő

2011.07.15. 08:26
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékok idei második premierje A víg özvegy. Az előadás dramaturgjának, Böhm Györgynek a segítségével a Lehár-műből kiindulva azt járjuk körbe, mibe és milyen mértékben lehet és célszerű beavatkozni ma egy operett színpadra állításakor.

Szokták mondani, A víg özveggyel Lehár forradalmasította az operettszínpadot: igazi dráma van a történetben, szenvedélyek csapnak fel a hősök között, és mindez a zenedramaturgiában is kifejeződik. Lehárnál nincs meg a primadonna, szubrett, bonviván, táncos komikus bécsi négyesfogata, hanem két primadonnával - Glavari Hanna, Valencienne - és két bonvivánnal - Danilovics Danilo, Camille De Rosillon - operál, mellettük van még egy buffo - báró Zéta Mirkó - és egy prózai szerep - Nyegus -, utóbbiak hozzák a humort az előadásba.

Az alapmű ezúttal egy vígjáték volt: Meilhac A követségi attasé című darabja, amelyet eredetileg egy zenekritikus-zeneszerzőnek, Richard Neubergernek szántak. A házi bemutatón azonban csalódást keltett a muzsika, Victor Léon szövegíró pedig Lehárt ajánlotta. A mű lassan készült - sok gondot okozott a címadás, A víg özvegyet többen egyáltalán nem javasolták -, s hiába állt Léon a szövegíró mellé, az újdonság ereje pedig meggyőzően hatott az énekesekre, a Theater an der Wien direkciója kételkedett a sikerben. 1905. december 28-án azonban a közönség egyértelműen letette a voksát a darab mellett, amelyben ismerős helyzeteket és karaktereket láthatott. Alig egy évvel később, 1906. november 27-én a pesti Magyar Színházban is bemutatták a Lehár-nagyoperettet, s azóta kis túlzással ahány előadás, annyi szövegváltozat került közönség elé.

Böhm Györggyel először a cselekményt rekonstruáljuk. A fordulatokban bővelkedő történet három szálon fut. Az első felvonás eredetileg Montenegro párizsi nagykövetségén játszódott, ám ezt még a bécsi premier előtt, minden bizonnyal a diplomáciai bonyodalmakat elkerülendő, Pontevedróra változtatták. A kis ország nagy bajban van, közel az államcsőd, s ha nem szerzik meg a pontevedrói honleány, egyébként gazdag bankárözvegy, Glavari Hanna húszmilliós vagyonát, a haza csődbe megy, és mindenki mehet haza. Beindul a politikai gépezet: Danilovics Danilo követségi titkárt ráveszik arra, vegye feleségül Glavari Hannát. Az ifjú grófot és a Hannát valamikor réges-régen szerelmi szálak fűzték egymáshoz, ám a gróf arisztokrata nagybátyja nem nézte jó szemmel az alacsonyabb társadalmi rangú hölgyet, és kitagadással, az örökségtől való megvonással fenyegetett. Danilo pedig nem ellenkezett a nagybácsival, elhagyta Glavari Hannát, aki hozzáment az udvari bankárhoz. Hamar meg is özvegyült. Amikor a történetbe csöppenünk, épp estélyt adnak a követségen a pontevedrói herceg születésnapja tiszteletére. Bonvivánunk és primadonnánk hosszú idő után először találkoznak, Danilo azonban közli, soha nem fogja kimondani Hannának a "szeretlek" szót. A második felvonásban egy újabb estélyt látunk - ezt Glavari Hanna adja a herceg születésnapjára, és hogy Danilót megleckéztesse, odavarázsolja az orfeumot -, és megismerjük a második szálat. Ebben a fess, fiatal francia követségi tanácsos, Rosillon, és a pontevedrói nagykövet, báró Zéta Mirkó tűzrőlpattant ifjú neje, Valencienne a főszereplők, fontos kellék egy legyező, melyre Rosillon ráírja, "imádlak", és amely elveszik. A záró felvonásban a félreértések tisztázódnak, a szerelmesek egymáséi lesznek, és a férj-feleség-szerető családi békéje is visszaáll a kezdeti egyensúlyba. A harmadik cselekményszál, a követségi alkalmazottak és feleségeik kisebb-nagyobb kalandjai pedig átszövik a teljes operettet.

Ezt az évszázadosnál régebbi történetet Magyarországon és külföldön, prózai és zenés színházakban - köztük operaházakban - számtalan alkalommal játszották. Danilo és Hanna szerelme természetesen minden előadásban a leghangsúlyosabb volt, míg a második és harmadik szál ereje az adott teátrum színészeitől függött. A hagyomány szerint leginkább az egykori orfeumi grizett, a kikapós nagykövetné, Valencienne szerepét szokták feltupírozni, a Szegedi Szabadtéri Játékokon azonban a diplomatákat és feleségeiket olyan színészek alakítják, akikre igazán áll a "sztárszereposztás" jelző.

A Dóm tér viszont komoly követelményeket állít az adaptációt készítő elé. "Ebben a futballpálya méretű térben egészen mások az arányok. Hogy csak egy példát említsek: itt nem lehet abgangot csinálni, mert miután a színész elmondja a színpad közepén az abgang-mondatát, elindul a kulissza felé, és kiér a színfalak mögé, a néző számára elviselhetetlenül hosszú idő telik el. Szerencsére dolgozhattam Ruszt Józseffel, akivel még a nyolcvanas években vittük színre A mosoly országát, néhány évvel ezelőtt pedig az Eszenyi Enikő rendezte Marica grófnőben közreműködtem, így megtanultam, mi az a ritmus, amit ez a színpad elbír" - vezet be Böhm György a technikai fogásokba. - Ráadásul azt sem szabad elfelejteni - folytatja -, hogy esténként négyezer embert kell szórakoztatnunk."

Böhm könnyű helyzetben volt, mivel ismerte a szereposztást, megkapta a díszletterveket, így az egyes mondatokat adott színészek hangjára, habitusára tudta írni. Ráadásul volt egy komoly segítsége a mentorának tekintett, az egykori legendás, Szinetár-féle Víg özvegy dramaturgja, Kállai István személyében, akivel többször leültek és átbeszélték a lehetőségeket, majd elkezdődött a gyürkőzés a darabbal. A színházban a szövegkönyv végleges változata azonban csak papíron létezik, a próbák során a rendezőn múlik, hogy igazolja a változtatásokat.

A Színházi Életben megjelent eredeti, Mérei Adolf-féle magyar példány mellett előkerült a bécsi ősbemutató német példányának nyersfordítása, és már e kettő között is vannak eltérések, a harmadik felvonásbeli orfeum például Méreinél egész más, mint a Leo Stein-Victor Léon párosnál. A feladat adott volt: Kromov, Bogdanovics, Prisics, továbbá nejeik, Olga, Sylviane, Praskovia szerepeinek feldúsítása. Ami nem tűnik ördöngösségnek, hiszen a százegynéhány évvel ezelőtti változatban is összesennem mondnak többet kétszer tíz mondatnál, a zenés színpad azonban egészen más követelményeket támaszt.

Itt praktikusan kell sűríteni, ezért Böhm három jelenetet felcserélt, hogy szorosabbá váljon a történet. A prózával is szűkmarkúan kell bánni, nem lehet nagymonológot mondatni, mert sem a tér, sem a műfaj nem alkalmas a prózai jelenetekre, ráadásul ha nem énekelnek, sansztalan, hogy jelentőssé váljon bármilyen szerep. Így három zenés megjelenéssel kerülnek fókuszba a hölgyek és az urak, amit a bevett gyakorlat szerint három vendégdallal, azaz Lehár más műveiből kölcsönzött számmal oldott meg a dramaturg. Az első felvonás házastársi szextettjét A tökéletes feleségből kölcsönzött Férjek, asszonyok adja, a második felvonásba bekerült tercett formájában A bécsi asszonyokból a Nechledil-mars,melyben a feleségek összeesküsznek Glavari Hanna ellen, míg a harmadik részben elhangzik a Giudittából a Gilolette-foxtrott, azaz a Ha megversz is, imádlak én kezdetű Apacs-dal. (A szituációt nem áruljuk el, legyen meglepetés.)

A belenyúlás nagy divatja az ötvenes évek elején kezdődött, a magyarázatot a politikai légkör adja meg. A műfajt károsnak ítélték az elvtársak, ám nagyon szerették, ezért hülyét kellett csinálni az arisztokratákból, a kapitalistákból pedig szörnyeteg kizsákmányolókat. Ám a dramaturgiai kiigazítások nem mindig károsak, hiszen sok szövegkönyv németül és magyarul is rohammunkában készült, és valljuk be, egy Harsányi Zsoltnál, egy Mérei Adolfnál, egy Gábor Andornál sok dolgot megbocsáthatunk. Ráadásul a műfaj igényelte a lokalizálást, a vén színházi rókák pedig tudták, mi működik Bécsben, és mi Pesten. Ne szépítsük: a politikai-társadalmi helyzetek leírását tekintve az operett Zeitstück, és azt sem szabad elfelejtenünk, ma más a világ, más poénokon nevetünk, a klipek ritmusában gondolkodunk, ezért gyakran túlírtnak érzékeljük a szöveget. Ami a műfajt megemeli és időtlenné teszi, az a zene.

Egy színdarabnak három ideje van: a megírásé, a történeté és a játszásé. Ebbe egy negyedik, a fordításé már nem fér bele, ezért célszerű a magyar változatokat ebből a szempontból felülvizsgálni. Adódik a kérdés, ha a próza módosítható, átírható, akkor a dalszövegeket mennyire kezelhetjük szabadon. Böhm György véleménye szerint a daloknál nagyon kell vigyázni, hiszen vannak olyan slágerek, amelyek sorai szállóigévé lettek, önálló életet élve a kulturális hagyomány részét képezik. Egy kevéssé ismert dal szövegét át lehet írni, de ami beépült a köztudatba, azzal óvatosan kell bánni, mert a néző azt várja, amit ismer. Ha másról énekelnek az eredetiben, akkor a rendező feladata, hogy megoldja, az eltérő szöveg ellenére mégis passzoljon a szituációba.

A színházban a legfontosabb a színész, ez az egyszerű tény pedig újabb indok arra, miért kezelhető szabadabban egy operett szövege, pláne, ha az alkalmazott szövegipari munkát végző tudja, kiknek a szájáról hangoznak el a mondatok. "Ruszt Józseftől tanultam azt, hogy az olvasópróbán ne a rendező, hanem a színészek olvassák fel a darabot. Ők ugyanis nem véletlenül tévesztenek sem a blattolásnál, sem a sokadik próbán ugyanazon a helyen: a hiba a szövegben van. Munka közben magamban hallottam, hogyan mond egy 'igen'-t, egy 'nem kacérkodom'-at Csákányi Eszter, Hernádi Judit vagy Molnár Piroska, és ha a valóságban nem működött, akkor javítottam. A színész ugyanis egy csoda, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ő a lehető legjobb formáját tudja hozni" - összegez Böhm György, amihez nem is kell többet hozzátenni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Zenés színház ajánló

Kendőzetlenül őszinte és zavarba ejtően szókimondó – Boris Vian az Operett Online-on

Különleges produkciót tűz online műsorára január 15-én és 16-án a Budapesti Operettszínház. A Boris Vian életéről szóló, az ’50-es évek bohém Párizsát megidéző revü kiszakít a szürke hétköznapokból, és betekintést enged egy tragikus sorsú polihisztor életébe, aki amellett, hogy nagykanállal habzsolta az életet, korának meghatározó irodalmi alakjává vált.