Kalocsai Zsuzsa (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Co-Opera)

Milyen dalokkal készül az idei gálára?

A Rózsám, viruló kis rózsám című dallal, Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjéből, és a Mi kell a férfiaknak című dallal.

A két zeneszerző közül melyik áll közelebb az Ön szívéhez?

Mindkettőjüket szeretem, zseniális szerzők voltak mindketten. Valamiért sokkal több Lehár dalt éneklünk, pedig Huszka Jenő – aki édesapám egyik nagy kedvence volt – szintén csodálatos melódiákat írt. Nagyon hajlékony, érzelmes, szívhez szóló és fülbemászó dallamokat adott nekünk. Nem is értem, miért nem futott be világkarriert, pedig méltó társa lehetne Lehárnak és Kálmánnak.

Ön szerint miért különleges rendezvény a Budavári Palotakoncert?

Mert minden adva van egy igazán különleges élményt nyújtó estéhez. A finom, elegáns helyszín, a nívós produkciók, a fantasztikus zenekar és egy hatalmas közönség, akikkel most végre újra találkozhatunk. Én hiszek a személyes találkozások erejében, de manapság sajnos egyre inkább háttérbe szorulnak.

Kalocsai Zsuzsa (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Az idei gála címéül éppen ezt a szót választották. Ha már találkozások: Ön hogy emlékszik vissza az operett műfajjal való első találkozásra?

Elég későn történt meg ez a találkozás. A Bartók Béla Konzervatóriumba jártam már, amikor az énektanáraim, Kerényi Miklós György és Gencsy Sárika - akik csodálatos emberek, remek pedagógusok voltak, és akiknek nagyon sokat köszönhetek – ajánlották, hogy jelentkezzem az Operettszínház kórusába, mert ott nemcsak színpadi gyakorlatot szerezhetek, de megkereshetem azt a pénzt is, amire a tanulmányaim mellett szükségem van. Elmentem először megnézni egy előadást, a Marica grófnőt, Domokos Zsuzsival a címszerepben, aki primadonna volt, miközben szintén a konzervatóriumba járt órákra. Akkor fertőződtem meg.

És mi volt az a varázs, ami elbűvölte?

Ezt nem lehet megmagyarázni. A varázs épp attól varázs, hogy megfejthetetlen, de egyszer csak azon kapod magad, hogy nem tudsz meglenni nélküle. Talán az, hogy meg tudja oldani az embereknek az életét legalább arra a kis időre, amíg az előadásokat nézik. Az operákkal ellentétben az operettnek mindig pozitív kicsengése van. Megoldást kínál, és reményt ad az embereknek.

Fejléckép: Kalocsai Zsuzsa (fotó: Gordon Eszter / Co-Opera)

Támogatott tartalom