Zenés színház

Az operett nagyasszonyának tehetségét még ellenségei is elismerték

2018.02.21. 16:33
Ajánlom
Százhuszonöt éve, 1893. február 21-én született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operett királynője.

Hügel Hajnalka néven született Budapesten egy nyomdász és egy varrónő lányaként. Kislányként az Operaház balettiskolájába járt, gyermekszerepekben lépett föl, színi mesterséget Rákosi Szidinél, éneklést a világhírű tenorista Anthes Györgynél tanult. Pályafutását Hajnal Hajnalka néven a Népoperában kezdte, majd vidéki társulatoknál játszott.

A direktorok már ekkor versengtek érte, szabályszerű licitálás után csillagászati gázsival került Debrecenbe, az ország legdrágább primadonnájaként.

Huszonhét évesen szerződött Pestre, szubrettként került egy színpadra Fedák Sárival, aki a nála jóval fiatalabb pályatársban veszedelmes versenytársát látta, s alaposan megkeserítette az életét. A kíméletlen harcból Honthy került ki győztesen, így hamarabb vált szubrettből primadonnává. (A viszálykodás annyira kíméletlen volt, hogy Honthy még a nagybeteg Fedák Sári nagy visszatérését is meghiúsította 1954-ben.) Bár később prózai színpadon is aratott sikereket, évtizedekig a daljátékok és operettek ünnepelt sztárja maradt.

1949-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. Ekkor azonban már túl volt az ötvenen, búcsút kellett mondania a hagyományos primadonnaszerepnek,

túlzónak minősített anyagi igényei miatt nyugdíjazásának gondolata is felvetődött.

Az államosított operettszínház első igazgatója, Gáspár Margit azonban mást gondolt: javaslatára az 1952 végén bemutatott Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában a szövegkönyvet átigazító Békeffi István és Kellér Dezső főszereplővé léptette elő a Honthy által alakított, előkelő viselkedésű félvilági kerítőnőt, Madame Fleuryt. A színésznő e szerepkörben megújult, s még huszonöt évig színpadon maradt.

Sőt, ezután aratta legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben, a főszereplővé előléptetett Cecíliaként. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, a társulat külföldön is sokat turnézott vele. A moszkvai fellépés színháztörténeti eseménnyé vált: az egyébként is operettkedvelő moszkvaiak körében az előadás hatalmas sikert aratott. 

Amikor a tévé élőben közvetítette a produkciót, az utcák kihaltak, a nézőtéren pedig ott ült Nyikita Hruscsov pártvezető is,

aki egy Moszkvics személygépkocsival fejezte ki hódolatát a művésznőnek.

A primadonna szinte minden jelentős operett főszerepét eljátszotta. Fényes Szabolcs neki írta első zenés darabja, a Maya címszerepét, Lajtai Lajostól jutalomjátékként kapta a Három tavasz című operettet, a háromgenerációs szerepben az életét játszhatta el. Lajtai az Én mamám című dalt is Honthynak írta. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, légkört teremtett, betöltötte a teret. 

Tökéletesen ismerte a színpadot és a közönséget, azt, hogy mikor kell bejönnie, hogyan kell a tapsot kiprovokálnia,

a nézőket elvarázsolta, és minden este egy szép és jó álomvilágba repítette.

Egész életén át hihetetlen önfegyelemmel csak a színházra, a fellépésre összpontosított. Legendák szólnak fegyelméről, szigoráról, amit környezete gyakran nehezen viselt, de mégis tisztelték.

Hetvenéves korában is énekórákra járt, s még nyolcvanévesen is fellépett, a jutalomjáték természetesen a Csárdáskirálynő Cecíliája volt.

Utánozhatatlan marad, ahogy az édeskés mese és a keserű valóság hangulatai között egyensúlyozott, ahogy eljátszotta az operettes stílust, miközben ironizálva kikacsintott, megteremtve az álom és a valóság között a harmóniát. A mindenkori politikai hatalom támogatta a műfajt és kiváló képviselőjét, mert feledtetni tudott, a közönség pedig esténként boldog volt és tombolt. 

Színésztársai közül sokan nem szerették, számtalan irigye és riválisa volt, de nagyvonalú és szeretetre méltó is tudott lenni.

Filmben keveset szerepelt, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, játszott a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és a Bástyasétány '74 című alkotásokban.

A magyar színházi élet nagyasszonya - vagy ahogy a színikritikus Molnár Gál Péter nevezte: a színházi élet Első Hölgye - 1950-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, s ugyancsak 1953-ban kapta meg a Kossuth-díjat.

Honthy Hanna 1978. december 30-án Budapesten hunyt el.

Az örök primadonna - Bajor Gizi Színészmúzeumban

Honthy Hannára emlékeznek születésének 125. évfordulóján

Vetítéssel egybekötött beszélgetés

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum

Időpont: 2018. március 1. 16 óra

Belépő: 500 Ft/fő

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

85 évesen is filmet forgat Sophia Loren

Születésnapját ünnepli az olasz film egyik legnagyobb sztárja, akit szókimondó, határozott nőként ismerünk a filmvásznon. Sophia Loren hatvanéves karrierje mögött egy fegyelmezett, tudatos nő áll.
Klasszikus

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Vizuál

„A komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.
Vizuál

Mi minden nem lett Mészáros Márta?

88. születésnapját ünnepli szeptember 19-én Mészáros Márta, a női sorsok bemutatója, a magyar és az egyetemes filmtörténet meghatározó alakja. Tiszteletére fotókiállítás nyílt a Filmes Házban, ahol meghitt születésnapi köszöntésen találkoztunk vele.
Vizuál

Rekordot dönthet Banksy a képviselőket majomként ábrázoló festménnyel

A híres-hírhedt street artist Devolved Parliament című képét, amelyet a Sotheby’s aukciósházban árvereznek el, 2-2,5 millió dollárra becsülik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház baba

Csecsemőknek szól Philipp Györgyék új előadása a Kolibriben

Már az anyaméhben vannak zenei élményeink, s ezekre első éveinkben még emlékezhetünk. Ez az EXtra-INtra című előadás alapgondolata, amit szeptember 24-én mutatnak be a Kolibri Színházban.
Zenés színház ajánló

Így ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár

Nagyszabású koncerttel ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár. A Cotton Club Singers egykori tagja, aki azóta operaénekes, 2020. január 6-án számos vendéggel lép fel a fővárosi Erkel Színházban.
Zenés színház cinefest

Pavarotti özvegye Miskolcra jön a férjéről szóló film díszbemutatójára

Luciano Pavarotti özvegye, Nicoletta Mantovani is ellátogat az Oscar-díjas Ron Howard, Pavarottiról készült dokumentumfilmjének gálájára a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra.
Zenés színház opera

Puccini-bemutató készül Szegeden

Október 11-től láthatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban Giacomo Puccini két egyfelvonásosát, A köpenyt és a Gianni Schicchit Göttinger Pál rendezésében.
Zenés színház magazin

Tel-Avivban vendégeskedett a Menyasszonytánc

A Budapesti Operettszínház 2006-ban bemutatott klezmer-operettjét két alkalommal is láthatta a közönség az Izraeli Magyar Kulturális Évad részeként szeptember 12-én és 13-án.