Hügel Hajnalka néven született Budapesten egy nyomdász és egy varrónő lányaként. Kislányként az Operaház balettiskolájába járt, gyermekszerepekben lépett föl, színi mesterséget Rákosi Szidinél, éneklést a világhírű tenorista Anthes Györgynél tanult. Pályafutását Hajnal Hajnalka néven a Népoperában kezdte, majd vidéki társulatoknál játszott.
A direktorok már ekkor versengtek érte, szabályszerű licitálás után csillagászati gázsival került Debrecenbe, az ország legdrágább primadonnájaként.
Huszonhét évesen szerződött Pestre, szubrettként került egy színpadra Fedák Sárival, aki a nála jóval fiatalabb pályatársban veszedelmes versenytársát látta, s alaposan megkeserítette az életét. A kíméletlen harcból Honthy került ki győztesen, így hamarabb vált szubrettből primadonnává. (A viszálykodás annyira kíméletlen volt, hogy Honthy még a nagybeteg Fedák Sári nagy visszatérését is meghiúsította 1954-ben.) Bár később prózai színpadon is aratott sikereket, évtizedekig a daljátékok és operettek ünnepelt sztárja maradt.
1949-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. Ekkor azonban már túl volt az ötvenen, búcsút kellett mondania a hagyományos primadonnaszerepnek,
túlzónak minősített anyagi igényei miatt nyugdíjazásának gondolata is felvetődött.
Az államosított operettszínház első igazgatója, Gáspár Margit azonban mást gondolt: javaslatára az 1952 végén bemutatott Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában a szövegkönyvet átigazító Békeffi István és Kellér Dezső főszereplővé léptette elő a Honthy által alakított, előkelő viselkedésű félvilági kerítőnőt, Madame Fleuryt. A színésznő e szerepkörben megújult, s még huszonöt évig színpadon maradt.
Sőt, ezután aratta legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben, a főszereplővé előléptetett Cecíliaként. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, a társulat külföldön is sokat turnézott vele. A moszkvai fellépés színháztörténeti eseménnyé vált: az egyébként is operettkedvelő moszkvaiak körében az előadás hatalmas sikert aratott.
Amikor a tévé élőben közvetítette a produkciót, az utcák kihaltak, a nézőtéren pedig ott ült Nyikita Hruscsov pártvezető is,
aki egy Moszkvics személygépkocsival fejezte ki hódolatát a művésznőnek.
A primadonna szinte minden jelentős operett főszerepét eljátszotta. Fényes Szabolcs neki írta első zenés darabja, a Maya címszerepét, Lajtai Lajostól jutalomjátékként kapta a Három tavasz című operettet, a háromgenerációs szerepben az életét játszhatta el. Lajtai az Én mamám című dalt is Honthynak írta. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, légkört teremtett, betöltötte a teret.
Tökéletesen ismerte a színpadot és a közönséget, azt, hogy mikor kell bejönnie, hogyan kell a tapsot kiprovokálnia,
a nézőket elvarázsolta, és minden este egy szép és jó álomvilágba repítette.
Egész életén át hihetetlen önfegyelemmel csak a színházra, a fellépésre összpontosított. Legendák szólnak fegyelméről, szigoráról, amit környezete gyakran nehezen viselt, de mégis tisztelték.
Hetvenéves korában is énekórákra járt, s még nyolcvanévesen is fellépett, a jutalomjáték természetesen a Csárdáskirálynő Cecíliája volt.
Utánozhatatlan marad, ahogy az édeskés mese és a keserű valóság hangulatai között egyensúlyozott, ahogy eljátszotta az operettes stílust, miközben ironizálva kikacsintott, megteremtve az álom és a valóság között a harmóniát. A mindenkori politikai hatalom támogatta a műfajt és kiváló képviselőjét, mert feledtetni tudott, a közönség pedig esténként boldog volt és tombolt.
Színésztársai közül sokan nem szerették, számtalan irigye és riválisa volt, de nagyvonalú és szeretetre méltó is tudott lenni.
Filmben keveset szerepelt, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, játszott a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és a Bástyasétány '74 című alkotásokban.
A magyar színházi élet nagyasszonya - vagy ahogy a színikritikus Molnár Gál Péter nevezte: a színházi élet Első Hölgye - 1950-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, s ugyancsak 1953-ban kapta meg a Kossuth-díjat.
Honthy Hanna 1978. december 30-án Budapesten hunyt el.
Az örök primadonna - Bajor Gizi Színészmúzeumban
Honthy Hannára emlékeznek születésének 125. évfordulóján
Vetítéssel egybekötött beszélgetés
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum
Időpont: 2018. március 1. 16 óra
Belépő: 500 Ft/fő
hírlevél
