Zenés színház

Az operett nagyasszonyának tehetségét még ellenségei is elismerték

2018.02.21. 16:33
Ajánlom
Százhuszonöt éve, 1893. február 21-én született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operett királynője.

Hügel Hajnalka néven született Budapesten egy nyomdász és egy varrónő lányaként. Kislányként az Operaház balettiskolájába járt, gyermekszerepekben lépett föl, színi mesterséget Rákosi Szidinél, éneklést a világhírű tenorista Anthes Györgynél tanult. Pályafutását Hajnal Hajnalka néven a Népoperában kezdte, majd vidéki társulatoknál játszott.

A direktorok már ekkor versengtek érte, szabályszerű licitálás után csillagászati gázsival került Debrecenbe, az ország legdrágább primadonnájaként.

Huszonhét évesen szerződött Pestre, szubrettként került egy színpadra Fedák Sárival, aki a nála jóval fiatalabb pályatársban veszedelmes versenytársát látta, s alaposan megkeserítette az életét. A kíméletlen harcból Honthy került ki győztesen, így hamarabb vált szubrettből primadonnává. (A viszálykodás annyira kíméletlen volt, hogy Honthy még a nagybeteg Fedák Sári nagy visszatérését is meghiúsította 1954-ben.) Bár később prózai színpadon is aratott sikereket, évtizedekig a daljátékok és operettek ünnepelt sztárja maradt.

1949-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. Ekkor azonban már túl volt az ötvenen, búcsút kellett mondania a hagyományos primadonnaszerepnek,

túlzónak minősített anyagi igényei miatt nyugdíjazásának gondolata is felvetődött.

Az államosított operettszínház első igazgatója, Gáspár Margit azonban mást gondolt: javaslatára az 1952 végén bemutatott Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában a szövegkönyvet átigazító Békeffi István és Kellér Dezső főszereplővé léptette elő a Honthy által alakított, előkelő viselkedésű félvilági kerítőnőt, Madame Fleuryt. A színésznő e szerepkörben megújult, s még huszonöt évig színpadon maradt.

Sőt, ezután aratta legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben, a főszereplővé előléptetett Cecíliaként. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, a társulat külföldön is sokat turnézott vele. A moszkvai fellépés színháztörténeti eseménnyé vált: az egyébként is operettkedvelő moszkvaiak körében az előadás hatalmas sikert aratott. 

Amikor a tévé élőben közvetítette a produkciót, az utcák kihaltak, a nézőtéren pedig ott ült Nyikita Hruscsov pártvezető is,

aki egy Moszkvics személygépkocsival fejezte ki hódolatát a művésznőnek.

A primadonna szinte minden jelentős operett főszerepét eljátszotta. Fényes Szabolcs neki írta első zenés darabja, a Maya címszerepét, Lajtai Lajostól jutalomjátékként kapta a Három tavasz című operettet, a háromgenerációs szerepben az életét játszhatta el. Lajtai az Én mamám című dalt is Honthynak írta. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, légkört teremtett, betöltötte a teret. 

Tökéletesen ismerte a színpadot és a közönséget, azt, hogy mikor kell bejönnie, hogyan kell a tapsot kiprovokálnia,

a nézőket elvarázsolta, és minden este egy szép és jó álomvilágba repítette.

Egész életén át hihetetlen önfegyelemmel csak a színházra, a fellépésre összpontosított. Legendák szólnak fegyelméről, szigoráról, amit környezete gyakran nehezen viselt, de mégis tisztelték.

Hetvenéves korában is énekórákra járt, s még nyolcvanévesen is fellépett, a jutalomjáték természetesen a Csárdáskirálynő Cecíliája volt.

Utánozhatatlan marad, ahogy az édeskés mese és a keserű valóság hangulatai között egyensúlyozott, ahogy eljátszotta az operettes stílust, miközben ironizálva kikacsintott, megteremtve az álom és a valóság között a harmóniát. A mindenkori politikai hatalom támogatta a műfajt és kiváló képviselőjét, mert feledtetni tudott, a közönség pedig esténként boldog volt és tombolt. 

Színésztársai közül sokan nem szerették, számtalan irigye és riválisa volt, de nagyvonalú és szeretetre méltó is tudott lenni.

Filmben keveset szerepelt, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, játszott a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és a Bástyasétány '74 című alkotásokban.

A magyar színházi élet nagyasszonya - vagy ahogy a színikritikus Molnár Gál Péter nevezte: a színházi élet Első Hölgye - 1950-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, s ugyancsak 1953-ban kapta meg a Kossuth-díjat.

Honthy Hanna 1978. december 30-án Budapesten hunyt el.

Az örök primadonna - Bajor Gizi Színészmúzeumban

Honthy Hannára emlékeznek születésének 125. évfordulóján

Vetítéssel egybekötött beszélgetés

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum

Időpont: 2018. március 1. 16 óra

Belépő: 500 Ft/fő

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház közönségszavazás

Szavazzon: ki kapja az Operettszínház közönségdíját?

A közönségdíjat a legtöbb lájkot bezsebelő művész kapja majd a június 24-én tartandó díjátadón. Szavazásra fel!
Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.