Zenés színház

Az operett világa: nem csak bécsi vér

2012.06.16. 08:30
Ajánlom
Az Osztrák Színházi Múzeum új időszakos kiállításának témája az operett műfaja, a csillogás, a sztárok és a showbusiness világa.

A Bécsben, az egykori Lobkowitz-palotában található Osztrák Színházi Múzeum bezárása óta jelentős változáson ment át: míg korábban állandó színháztörténeti kiállításnak adott otthont, a felújítást követően a három szinten több időszakos tárlattal várják a látogatókat. Jelenleg a földszinten a Klimt-évhez kapcsolódva a Nuda veritast állítják ki - tehetik ezt azért, mert a festmény tulajdonosa az a Hermann Bahr volt, aki kritkusként, esszéistaként, dramaturgként, rendezőként is működött, és akinek hagyatékát a múzeum gyűjteményének alapját képező Osztrák Nemzeti Könyvtárra hagyta az özvegye -, a legfelső szinten pedig Játékterek címmel maketteken követhető végig a színházi terek, a színház épületének és a színpadnak a fejlődése, változása. Az első emeletet mostanság a zenés műfajok foglalják el: az Anton Dermota operaénekes életét és karrierjét bemutató tárlat mellett Az operett világában merülhetünk el.

Már a lépcsőfeljárónál teátrális, a 2D-t és a 3D-t egymás mellé tevő látvány fogad: egy fotón Hubert Marischka néz ránk Mister X szerepében, a kinagyított kép előtt pedig a Cirkuszhercegnő című, 1926-os előadás csillogó kövekkel kirakott jelmeze. A tárlat, azaz a minden teremben odaillő zenével aláfestett operett-történeti utazás pedig ki mással is kezdődhetne, mint Offenbachhal és kortársaival. A szemnek és a fülnek egyaránt csemegéket tartogató kiállítás bár szigorúan követi az időrendet, kikacsint a mára: a szerzők abszurd iránti érzékét a Monty Pythonhoz hasonlítják, a morbid iránt meglehetősen vonzódó Suppé halálfejes nyakkendőtűjét Damien Hirst is megirigyelhetné (a Theater an der Wien-beli koporsó formájú ágya nem, de egy ugyanilyen alakú dózni befért még a tárlóba).

Ezen a kiállításon a látogató az operettet nem dohos, öreges vagy idejétmúlt műfajként látja. A kurátorok kidomborítják, hogy a szerzők könnyedén bár, de mégis a korabeli társadalom visszásságaira akartak rámutatni, s tették ezt sok humorral és nem kevés erotikával. A termeket végigjárva megérinthet bennünket az a sztárkultusz, ami a bécsi virágkort jelenti: az excentrikustól sem idegenkedő operettistákat, az imádott ideálokat, a csodás férfiakat és a hódító nőket, akiknél az operai hang nem volt feltétel, a tánctudás és a színészi képesség - különösen az ellenkező nemű szerepek, mai szóval a cross-dressing esetén - azonban elengedhetetlen fontossággal bírt.

Összehasonlíthatjuk a párizsi, a bécsi, a londoni, a berlini, a New York-i csillogás és rajongás mértékét. Rácsodálkozhatunk a hangosfilm állította új kihívásokra és új lehetőségekre. Szembesülhetünk a náci hatalomátvétel következményeivel, a Harmadik Birodalom által degeneráltnak tartott művészeti ággal - ez a megállapítás különösen a jazzoperettre vonatkozott -, amit közkedveltsége miatt mégis játszhattak 1938-ig, igaz, a groteszket és a fülledtséget, no meg a társadalomkritikát elfelejthették a comme il faut szerzők. A nemzetiszocialisták azonban ügyeltek arra, hogy a keringőből német nemzeti táncot csináljanak, 1939-ben Clemes Krauss dirigálásával a Bécsi Filharmonikusok szilveszterkor eljátsszák az első Johann Strauss-koncertet - megalapozva ezzel a világszerte közvetített újévi hangverseny hagyományát -, bár a biztonság kedvéért a valcerkirály anyakönyvi adatait 1941-ben korrigálták a Stephansdomban, hogy ne legyen baj a származással.

A haláltáborokban elhunyt és az emigrációba kényszerített művészek hiányát megérezte Bécs. 1945 után megváltoztak az idők: a sztárok allűrjei csökkentek, a stílus visszafogottabbá vált, az énekhang pedig felülírta a színészi és táncbeli képességeket, különösen azért, mert sokan az operából kirándultak át a könnyebb műfajba. Operettlemezek árasztották el a boltokat, a televízió operettfilmeket sugárzott, azonban mindent áthatott egyfajta hamis nosztalgia és erőltetett korrektség. Az újabb kor kihívásaira sokáig kizárólag a musical válaszolt színpadon és filmben, "kitermelve" a maga sztárjait, ez operett azonban úgy tűnik, feltámadt: kiállítás ugyanis a Beastly Bombing című, a Gilbert-Sullivan-i tradíció mentén íródott darabbal zárul, ami Oszama bin-Ladent karikaturisztikus figuraként ábrázolja.

A tárlat nagy erénye az informativitás, ám hiába a jól megválogatott képanyag - különösen a karikatúrákért illeti dicséret az összeállítókat -, a zeneválasztás, a kifejezetten gyerekeknek szóló játékos feladatok integrálása a kiállításba, a modern zenegépként funkcionáló iPadek alkalmazása - az egyiken Kevin Kline-t is hallhatjuk a Penzance kalózaiból énekelni egy részletet -, a színesség, a tetszetős és szellős elrendezés, vállalását mégsem nem tudja teljesíteni. Alig kaparja meg a showbusiness világának a felszínét, az üzleti részéről egyáltalán nem ejt szót, és a glamourt is visszafogottan mutatja be. Szintén hiányos a nemzetközi kitekintés: a korabeli Budapestről teljesen elfeledkeznek az összeállítók, Kálmán Imre, Lehár Ferenc említését nagyítóval kell keresni. A katalógus azonban szép kiállítású, és a kísérőprogramról sem feledkeznek meg: az Operettkávézó keretében hetente-kéthetente a műfaj mai legjobbjaival találkozhat és cseveghet a közönség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

José Carreras: „Sose vitatkozz egy szopránnal!”

A világhírű katalán tenor, José Carreras először zsűrizett a Virtuózok nemzetközi tehetségkutatójában – a fiatalok indulásáról is kérdeztük. José Carreras-interjú.
Színház

Kolovratnik Krisztián: „Színházamra találtam a Játékszínben”

A nézők 2024/25-ben is szavazhattak kedvenceikre a Játékszínben. Az Évad színésznője Gubik Petra, az Évad színésze pedig Kolovratnik Krisztián lett, aki lapunknak arról is beszélt: a színházban jobbnál jobb szerepek találják meg egymás után.
Zenés színház

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.
Plusz

Költészet, koncert és fényárban úszó falak – jön a 25. Dombos Fest

Június 26. és 29. között rendezik meg Kishegyesen a 25. Dombos Festet, a vajdasági magyarság egyik legizgalmasabb összművészeti fesztiválját. A jubileumi rendezvényről és a fesztivál múltjáról Horváth László fesztiváligazgatóval beszélgettünk.
Klasszikus

94 éves korában elhunyt Alfred Brendel zongoraművész

Pályája során több mint száz lemezt készített, közülük nem egy máig etalonnak számít, ha Beethovent vagy Schubertet akarunk hallgatni. Az osztrák zongoraművész június 17-én, életének 95. évében hunyt el.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.
Zenés színház ajánló

Szerelem és végzet – a Margitszigetre érkezik a Rudolf musical

Július 3-án, 4-én és 5-én mutatják be a Margitszigeti Színházban a Rudolf című musicalt. Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Budapesten kizárólag a Margitszigeten látható, méghozzá sztárénekesekkel a főszerepben.
Zenés színház interjú

Dénes Viktor: „Egy színész attól színész, hogy sokféle műfajt tud képviselni”

Dénes Viktor 2020-ban csatlakozott a Budapesti Operettszínház társulatához. Elsősorban operettek táncos komikusi szerepeiben találkozhat vele a közönség, egyik legkedvesebb szerepe pedig Mótel a Hegedűs a háztetőn című musicalből. Erősen vonzza őt a film világa is.
Zenés színház ajánló

Sztárvendégekkel és fiatal tehetségekkel tér vissza a Budavári Palotakoncert

Több év kihagyás után, augusztus 1-én és 2-án ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet. A Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében a hazai és az egyetemes operettirodalom legnépszerűbb dallamai csendülnek fel.
Zenés színház ajánló

Szentivánéji álom a művészeti egyetemek összefogásában

Shakespeare és Benjamin Britten művei nyomán színész, operaénekes, képzőművész, levegőakrobata, valamint cirkuszi és kortárstánc hallgatók együttműködésével látható az EGYÜTT! – Szentivánéji álom 2.0 az OPERA Eiffel Műhelyházában.