Huszka Jenő történelmi ihletésű nagyoperettjét a fordulatos sorsú asszony, Lebstück Mária igaz története ihlette, aki 1848-ban, a bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújt, és álnéven csatlakozott az egyetemi légióhoz. A kérdés, amire a darab adja meg a választ: Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává?

2023 a magyar operett éve. „Ki más lehetne szerzőként hivatottabb arra, hogy az ő művével indítsuk el ezt az évet, mint a magyar operett hírnöke, Huszka Jenő?” – mondta Kiss-B. Atilla a készülő bemutató olvasópróbáján. A Budapesti Operettszínház főigazgatója arról is szólt, hogy az idei év egyben az 1848-as forradalom 175. évfordulója is, ez adta az apropóját annak, hogy március idusán a Mária főhadnagyot mutassák be.

Homonnay Zsolt, a darab rendezője egy modern, lendületes előadást képzel el, amely az 1942-es eredeti szöveg alapján készül, amelyben még Kossuth Lajos darabbeli szövegei is elhangzanak.  Ezt a változatot abban az időben nacionalistának és németellenesnek tartották, ezért cenzúrázták. Huszka Jenő nagyoperettje nem egy szürreális mesevilágot ábrázol hagyományos, operettekre jellemző fordulatokkal, hanem itt mindenki hús-vér karakter – vallja az alkotó, aki elmondása szerint szeretné elérni, hogy a néző átélje a felfokozott hangulatot, ami a forradalom kitörése előtti időszakot jellemezte.

Homonnay Zsolt és Kiss-B. Atilla igazgató a Mária főhadnagy olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Tót Rózsa / Budapesti Operettszínház)

A rendező arról is beszélt, hogy számára nagyon érdekes Lebstück Mária sorsa, a történet emberi oldala. Elmesélte, hogy Jókai Mór egy 1848-as megemlékezésen találkozott Máriával: látta, hogy a pénztárban egy öreg hölgy ül, korabeli mundérban kitüntetésekkel, és jegyet szed. Megkérdezte, hogy

A rendező a darabban megjelenő női sorsok fontosságát is kiemelte: Lebstück Mária egy férfiak által irányított társadalomban „férfiként” próbálja a céljait elérni, Antónia az egész életét egyedül tartja a kezében, Panni számára pedig az előnyös házasság az egyetlen megoldás arra, hogy   élete végéig ne legyen bécsi cselédlány. 

Homonnay Zsolt koncepciójában kiemelt szerepet kap a cigányprímás, akit Kiss-Balbinat Ádám alakít: egy történelmi időn és téren kívül álló misztikus karakter, aki a mai kor emberének szemével látja majd a történetet.

Pfeiffer Gyula főzeneigazgató elmondta, hogy a Mária főhadnagy zenéjében is az 1942-es ősbemutató eredeti zenei anyagát használja. Túri Erzsébet díszlettervező pedig arról beszélt, hogy hagyományosan három képben játszódnak a nagyoperettek, Huszka operettje viszont hét képet jelenít meg.  Ezért modern díszletet tervezett az előadáshoz, amely megjeleníti a forradalom kitörésekor lévő kettősséget és feszültséget.  „Az egyik oldalon megjelenik Mária régi élete, amint fehér márvány oszlopsorok alatt esküvőre készülődik, a másik oldal pedig egy piros váz szerkezet, amely modern asszociációkra késztet. Berzsenyi Krisztina jelmezei a díszlet stílusához kapcsolódva a tűz és víz kettősségét idézik, hideg-meleg színek, vörösek, kékek-zöldek váltakoznak benne.  

Jelmezek látványterve a Mária főhadnagy olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Tót Rózsa / Budapesti Operettszínház)

Rendező: Homonnay Zsolt
Koreográfus: Krizsán Dániel
Karmester: Dobszay Péter, Pfeiffer Gyula
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Főbb szerepekben: Kiss Diána, Lévai Enikő, Széles Flóra, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Drahos Evelin, Dénes Viktor, Erdős Attila, Laki Péter, Sándor Péter, György-Rózsa Sándor, Kovács Szilárd

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara.

Fejléckép: A Mária főhadnagy olvasópróbájának pillanatai (Fotó / Forrás: Tót Rózsa / Budapesti Operettszínház)