Böhm György által rendezett produkciót Budapesten 2005. március 18-án mutatta be a Nagymező utcai teátrum. Kerényi Miklós Gábor főigazgató az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a játszási jog megszerzése a herendi porcelán dizájnnak köszönhető: a mesében a személyiségként megelevenedő tárgyakon a híres magyar porcelán díszítő motívumai láthatók. Októbertől a Budapesti Operettszínház a tervek szerint több száz előadást fog játszani Münchenben, Stuttgartban, Berlinben, Bécsben és más városokban. Ezen kívül az évadban a Marica grófnőt is játsszák Németországban és nyolc nagy gálaestet adnak a müncheni Gasteig kulturális központban.

A Budapesti Operettszínház a Magyar Állami Operaház után a második legnagyobb színház, önálló zenekarral, énekkarral és balettkarral - emlékeztetett Kerényi Miklós Gábor azzal kapcsolatban, hogy változatlanul napirenden van a kérdés, átkerüljön-e a teátrum a főváros fenntartásából az államhoz. (A Fővárosi Közgyűlés szerdán nem tárgyalta a Budapesti Operettszínház ingatlanának bérleti díjáról szóló előterjesztést.) "Évente félezer előadást játszunk, 400 ezren felüli nézőszámmal, amit operettekkel és magyar musicalekkel értünk el. A sikert nem a West End- vagy Broadway-musicalek hozzák" - hangsúlyozta a főigazgató. Kerényi Miklós Gábor kiemelte, hogy bár az operett nagyon drága műfaj, a színház költségvetésének csupán 23 százaléka állami támogatás, 77 százalék saját bevétel. A külföldi előadásaik nézőszáma is a legmagasabb a magyar együttesek között. Az együttes kéttagozatú, a hungarikumnak számító magyar operett mellett a kortárs magyar musicalek műhelye. A főigazgató kiemelte: az előadásokat - legyen szó operettről vagy musicalről - olyan elismerés fogadja Münchentől Jekatyerinburgig, ami arra utal, hogy az intézmény hordoz nemzeti jelleget.

"Zenés népszínház vagyunk, ami hihetetlenül fontos ma" - szögezte le. Kerényi Miklós Gábor központi kérdésnek tartja, hogy új magyar musicalek szülessenek és szerinte Szörényi Levente, Szakcsi Lakatos Béla és Lévay Szilveszter neve adja meg a rangját ennek a vonulatnak. Az évi mintegy 3 milliárd forintos költségvetés úgy lehet egyensúlyban, hogy a drága operettműfaj emberi, technikai és anyagi ráfordításait megsegíti a musicalek bevétele. Ha az színház csak operettet játszana, évi két és félmilliárd forint támogatásra szorulna. Jelenleg összesen 620 millió forint közpénz kap a Budapesti Operettszínház. 

Az MTI kérdésére Kerényi Miklós Gábor közölte: még nem találkozott a zenés színházak helyzetének áttekintésével megbízott Ókovács Szilveszterrel, ugyanakkor örül, hogy a kormánymegbízott eddig megismert tervei között az Erkel Színház megnyitása hangsúlyos és felveti az operettek műsorra tűzését is. "Elkötelezett operapárti vagyok, több sikeres előadást rendeztem az Erkel Színházban. Azt gondolom azonban, hogy az operettjátszás önálló társulatot követel. Az átjárás a primadonna és bonviván szerepkörben lehetséges, a többi esetben viszont a jó színvonalhoz speciális operettszínészek kellenek. A mi előadásaink szerte Európában jó exportcikknek és etalonnak számítanak" - mondta végül a Budapesti Operettszínház főigazgatója az MTI-nek.