Zenés színház

Az orosz nemzeti opera megteremtője volt

2016.02.15. 09:20
Ajánlom
Mihail Ivanovics Glinka, a Ruszlán és Ludmilla, az Ivan Szuszanyin és még számos korszakalkotó mű szerzője pontosan 159 évvel ezelőtt hunyt el.

Jómódú nemesi családba született a Szmolenszk kormányzóságbeli Novoszpasszkojéban. Apja visszavonult katonatiszt volt. Gyermekkorát apja birtokán töltötte, itt kapta első zenei élményeit, de nagy hatással volt rá a dadájától és a jobbágyoktól hallott népzene is. Nagyanyja nevelte és kényeztette, még a széltől is óvta. Mikor a nagymama meghalt, az ekkoriban 10 év körüli fiú az anyai nagybácsi szomszédos birtokára került, ahol olyan képzett zenekar működött, amelynek a repertoárján Haydn, Mozart és Beethoven művei is szerepeltek. Érdekes, hogy az említetteken kívül egy finn komponista, Crusell klarinét ötöse volt rá igazán nagy hatással. A nevelőnőtől németül és franciául tanult, de kapott földrajz, zongora és hegedű órákat is.

Mihail Ivanovics Glinka

Mihail Ivanovics Glinka

Rendszeres zenei képzésben nem részesült, így autodidakta muzsikus maradt. Apja köztisztviselőnek szánta, és 1817-ben a szentpétervári Nemesi Intézetbe küldte, ahol latint, angolt és perzsa nyelvet, matematikát és más tárgyakat tanult. Emellett magánúton zeneórákat vett: zongoratanára John Field, a kor neves angol zongoristája és zeneszerzője volt. Elkezdett komponálni is, divatos operatémákat dolgozott fel, dalokat írt. Iskolai tanulmányai befejezése után apja külügyminisztériumi állást szerzett számára, ami mellett rengeteg ideje maradt a zenével való foglalkozásra. Részt vett a szentpétervári elit társadalmi eseményein, és első zenei zsengéit az ottani szalonokban adta elő, ahol egyre kedveltebb előadó lett. 1830-ban orvosi tanácsra Olaszországba utazott. Milánóban megismerkedett a kor olasz zenéjével, Rossini, Bellini és Donizetti operáival. Emellett az ellenpontozásos technikával is ismerkedett. A konzervatórium tanárától, Francesco Basilitól vett órákat. Közel három évet töltött Milánóban, ezután Bécsbe utazott, ahol hallotta zenélni Liszt Ferencet. A következő állomás Berlin volt, ahol annál a Siegfried Dehn zenetanárnál tanult zeneszerzést, aki Mendelssohn mellett a bachi reneszánsz hajtóereje volt. Ebben az időszakban már oroszos témák foglalkoztatták, ekkor írta Capriccio orosz témákra és a befejezetlen Szimfónia két orosz témára című darabjait. 1834-ben meghalt édesapja, a hírre a zeneszerző hazatért Oroszországba. Berlinben beleszeretett egy szép énekesnőbe (dalt is írt számára), úgy tervezte, hogy otthoni ügyei elintézése után visszautazik érte. El is indult, de végül feladta a tervét, és visszatért az anyjához, Szentpétervárra. Nála ismerkedett meg egy Maria Petrovna Ivanova nevű hölggyel, akit nemsokára feleségül vett, de a házasság csak rövid életű volt.

Közvetlenül hazatérése után Georgij Fjodorovics Rozen megírta az Ivan Szuszanyin című operaszövegkönyvet számára (hivatalos címe – Életünket a cárért volt). A történet III. Zsigmond lengyel király Oroszország elleni támadása idején játszódik. A lengyelek elfogják Ivan Szuszanyint, és arra kényszerítik, hogy vezesse el őket az orosz főerőkig. Szuszanyin azonban az erdő mélyébe vezeti őket, mire a lengyelek megölik. Az oroszok győznek a kelepcébe csalt ellenség felett, és megünneplik Szuszanyin hőstettét. Glinka 1836-ra készült el a komponálással, és még abban az évben, december 9-én mutatták be Catterino Cavos vezényletével. A darab nagy sikert aratott, de többen kifogásolták "paraszti" hangvételét. A zene még részben olaszos stílusjegyeket is visel magán, de előremutat a későbbi nagy orosz zene irányába is. 1837-ben kinevezték a Cári Kápolna Kórus vezetőjének, komoly fizetéssel. A kórust hamarosan kibővítette 19 új fiúénekessel, akiket személyesen toborzott Ukrajnában. Belekezdett második operája, a Ruszlán és Ludmilla komponálásába.

A történetet Puskin elbeszélése alapján Konsztantin Bahturin költő írta, a legenda szerint részegen és 15 perc alatt. A mese szerint Ludmilla hercegnő kezéért három ifjú verseng - ő Ruszlánt választja. Közben a lányt Csernomor, a gonosz törpe elrabolja, és varázslatos álmot bocsát rá. Ruszlán keresésére indul, megtalálja az alvó lányt és elindul vele hazafelé. Út közben két vetélytársa elrabolja tőle a hercegnőt, de az álmot nem tudják feloldani. Ruszlánnak sikerül egy finn varázsló segítségével, így ő lesz Ludmilla férje. A zene eredeti keleti népi dallamokon alapul. A bemutató 1842. december 9-én volt, napra pontosan a Szuszanyin bemutatása után hat évvel. A fogadtatás meglehetősen hűvös lett, bár Liszt kedvezően nyilatkozott az operáról. A közönyös fogadtatás nagyon lesújtotta a zeneszerzőt, ezért 1844-ben – kiábrándultan és elkeseredetten – Párizsba utazott. Itt Berlioz bemutatta a Ruszlánból készült szvitet, ráadásul dicsérő hangú kritikát írt róla.

Mihail Ivanovics Glinka Ilya Repin festményén

Mihail Ivanovics Glinka Ilya Repin festményén

Hazatérése (1847) után spanyolországi utat tervezett, de a hatóságok akadályozása miatt csak nehezen tudott elutazni. 2 évet töltött Spanyolországban, tanulmányozta a spanyol népi dallamokat és írt is néhány spanyolos hangulatú darabot. Ezután 3 évig Varsóban élt. 1855-ben Szentpéterváron megismerkedett a még fiatal Balakirevvel, akiben zenei nézetei lelkes követőjére talált. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov és Kjui. A fiatal szerzők zenészkört alakítottak az orosz zene megújítására, akikhez később csatlakozott Borogyin is - így alakult ki az Ötök csoportja – Glinka támogatásával. 1856-ban Berlinbe utazott, hogy meglátogassa régi tanárát, Siegfried Dehnt. A nagy nemzetközi siker 1857-ben, mindössze két héttel halála előtt jött el Meyerbeer jóvoltából, aki hatalmas sikerű koncertet rendezett műveiből. Berlinben érte a halál február 15-én. Hamvait később díszes körülmények között szállították haza és temették el a szentpétervári Tyihvin temetőben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.
Zenés színház magazin

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Zenés színház női karmester

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Zenés színház interjú

„Ma már el sem tudnám képzelni az életemet operett nélkül!”

Lévai Enikő operettprimadonna neve a Budapesti Operettszínház közönsége mellett a Budavári Palotakoncertek visszatérő nézői számára is sokat mond. Augusztus 8-án immár negyedik alkalommal örvendezteti majd meg az Oroszlános Udvarba érkezőket szívhez szóló, csodaszép melódiákkal. A közelgő gála kapcsán nemcsak azt árulta el, milyen dalokat hallhatunk idén az előadásában, de arról is mesélt, számára mi teszi különlegessé ezt a rendezvényt.
Zenés színház interjú

„Jó volt felfedezni, hogy van egy könnyedebb, komikusabb vénám is”

Augusztus 8-án debütál a Budavári Palotakoncertek fellépőjeként Bojtos Luca, a Budapesti Operettszínház mindig mosolygós és energikus szubrettje, aki többek között Stázi szerepében is elbűvölte már a közönséget. Ezúttal nemcsak a humorát, tánc- és énektudását csillogtatja majd meg, de a líraibb oldalát is megismerhetjük. A közelgő gálakoncert kapcsán arról is mesélt, milyen tulajdonságaira lelt rá az operettel való találkozásnak köszönhetően.