„Kimondottan iskolában nem tanítottam még, ugyanakkor a rendezés és a vezénylés is nagyon hasonlít a tanításra” – fogalmazott Kesselyák Gergely, akivel a Színház- és Filmművészeti Egyetem oldalára került fel egy interjú nemrég. A Mandiner szúrta ki elsőként, hogy a karmester lesz az ősztől induló zenés színházrendező osztály vezető tanára. A Liszt Ferenc-díjas művész azt mondta, az egyik legnagyobb öröme, ha a hallgatókkal olyan szépséget, észrevételeket, tapasztalatokat oszthat meg, amiket még nem ismernek.
„Azt tudom tanítani, ami engem is nagyon érdekel, és ez pedig az opera, az operarendezés. Az ifjú rendezőknek olyan tapasztalatokat és fogásokat szeretnék átadni, amivel megspórolhatják azokat a vargabetűket, amik nincsenek sem a szakma, sem a színház, sem az ő javukra. Az opera műfaja egyedi és különleges, nem mondható el, hogy az operarendezés a zenés színházrendezés egyik műfaja. Nem, az operarendezés egy önálló, külön műfaj, aminek megvannak a saját szabályai.
Épp ezért az opera szakmának olyan képzett rendezőkre van szüksége, akik képesek megtalálni és átadni a műfaj lényegét és mélységét
– részletezte a karmester.
Mint arról mi is beszámoltunk, Kesselyák Gergely neve a közelmúltban sokszor került szóba az Operaház igazgatóválasztása során, egyike volt ugyanis azoknak, akik indultak az igazgatói székért. Csák János kulturális és innovációs miniszter végül újabb ciklusra szavazott bizalmat Ókovács Szilveszternek, aki rövidesen, zenei koncepcióváltásra hivatkozva, felmondta Kesselyák Gergely szerződését.
Az interjúban Kesselyákot kérdezték arról is, hogyan próbálja a zenei közösségben felmerülő feszültségeket kezelni. Úgy felelt: „A zene más dimenzió. Más síkon mozog, mint az emberi gyarlóság vagy rosszindulat, így nem is tud mindez a zene és közém furakodni. Szerintem ez mindenkinél így van, nem hiszem, hogy kivétel lennék.
Az élet megoldja, mint ahogy nemrégiben is megoldotta azt, hogy ne kelljen választanom az előadóművészet és a színházvezetés között.
Ugyanis a színházvezetés nagyon nem abban a síkban mozog, ahol a zene. Azokat a víziókat, amiket az elmúlt 15-20 évben kiérleltem magamban a magyar operajátszással kapcsolatban, azokat szeretném megvalósítani, de ehhez valahol egyszer erős szakmai vezetést kell vállalnom a közeljövőben.”
Fejléckép: Kesselyák Gergely (fotó/forrás: Éder Vera)
hírlevél
