Zenés színház

Az uniszex luxus

Nemrég hallottam, hogy a csúcskategóriás parfümöket nemtől függetlenül árulják, vagyis a százezreket érő illat uniszex. Bár ennek kapcsán maradtak bennem kétségek, a Siroe, Perzsia királyának luxus kivitelezésű előadását nézve arra jutottam, a barokk operára kiválóan alkalmazható a párhuzam. KRITIKA

Egész pontosan szólva napjaink barokk előadásaira. A címszereplőt alakító, és egyúttal rendezőként is közreműködő Max Emanuel Cencic előadásában ugyanis elsőként az tűnt fel, hogy ebben a környezetben milyen természetesnek tud hatni, ha egy férfi szoprán hangon énekel. Hasse operájában ráadásul a trónörökösé mellett két további szerep született eredetileg kasztrált hangra, és mivel lényegesen kevesebb férfi kontratenor van ma, mint kasztrált énekes volt a 17-18. században, a mostani előadásban csak szakállal felruházott nőkkel tudták helyettesíteni ezeket a szerepeket. A kavarodás érzését tovább tetézte, hogy nagyjából ugyanúgy nézett ki mindkét nem jelmeze, illetve hogy az Emirát alakító Roxana Constantinescu az opera nagy részében férfi álruhába bújva szerepelt (igaz, ő szakáll nélkül). Nem azt mondanám, hogy elmosódtak a nemek közti különbségek, sokkal inkább egyfajta egyenjogúság érzetét sugározta az előadás, olyat, ami sajnos még ma sem jellemző a világ legtöbb országában - elég csak az egykori Perzsia mai területére, Iránra gondolni.

A mű újraélesztése, ha nem is tökéletesen egyedi teljesítmény - hiszen példának okáért az Ensemble Serse is előadta 2012-ben az operát - mindenképpen ritkaságszámba megy. És bár nyilvánvalóan nem a barokk operák egyik csúcsteljesítményéről van szó, mégis érthető, miért éppen ezt választotta Cencic legelső rendezésének alapanyagául: Hasse maga is többször jelentősen átdolgozta saját művét, ami a mai kor előadójának igen nagy szabadságot biztosít, s ezt mind az énekesek, mind a zenekar, mind pedig a rendező ki is használta. Ilyen nyitott lehetőség volt például a continuo, amelyet a csembaló mellett egy theorba játékos vitt, egymásnak adogatva, néha már-már atonális hangzásokat is létrehozva. Maga a történet bár valós tényeken alapul - a perzsa király, Cosroe miután megszerezte Herakleiosz bizánci császártól Szíria, Palesztina és Egyiptom földjét, trónját második fiának szerette volna adni, amely ellen fellázadt a nép, Siroe (az elsőszülött) pedig meggyilkolta apját -,Metastasio szövegkönyvében a történet több erőteljes romantikus szállal gazdagodott, a gyilkosságot pedig egyszerűen kiírta a cselekményből.

A dráma, ha nem is egyhangúan, de többnyire egyszerű zenei eszközök által jelenik meg a színpadon: recitativók és szövegileg, illetve zeneileg egyaránt kétsoros áriák tömkelegéből áll az opera egy kurta kis kórussal a végén. Mindez azt szolgálja, hogy az énekesek a lehető legszabadabban mutathassák meg virtuozitásuk csúcsát - amely elvárásnak hat nemzet művésze maradéktalanul eleget is tett. Mint arra az előzetes beharangozók alapján számítani lehetett, a legkimagaslóbb teljesítményt a főszereplő kontratenor mellett a fiatal orosz szoprán, Julia Lezsnyeva nyújtotta. Talán még sosem hallottam ilyen tökéletesen intonált, individuális hangok szinte már szuperszonikus sebességű egymásutánját, amelyet Lezsnyeva mindegyik áriájában produkált (óriási üdvrivalgást váltva ki ezzel hallgatóságából). Mindemellett tökéletes volt Emira szerepében a betegen színpadra álló román Roxana Constantinescu, illetve a mellékszerepet játszó amerikai Laurel Snouffer is. Az egyetlen tenor szerepet, Cosroe szólamát a spanyol Juan Sancho vitte magabiztosan, a műfajhoz és többi énekeshez képest talán kicsit introvertáltabb előadásával, de nem maradt el a csapat mögött a görög mezzoszoprán, Mary-EllenNesi sem, aki bár Medarsét, a király második fiát alakította, színpadi jelenléte mégis egy ösztönös nőiességet sugárzott. Cencic Siroéja makulátlan tisztaságú, magabiztosságot sugárzó volt, olyan áriákkal megörvendeztetve közönségét, mint a metrikus csavarokkal teli Se l'amortuo mi rendi.

Az Armonia Atenea Kamarazenekar George Petrou kezei alatt szinte lélegzett, élt, olyan hihetetlen érzelmeket tudott felmutatni, amelyek alapján méltán nevezhetjük anakronisztikusan akár romantikusnak is az előadást. A félig szcenírozott előadáson a színpadi játékot vetítés egészítette ki - korábban is láttam már ilyet, akkor nagy csalódás volt, most viszont valóban élő háttérként funkcionáltak a kisfilmek, a Tableau vivant-szerű gyönyörű képek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.