Zenés színház

Az uniszex luxus

2015.05.03. 08:03
Ajánlom
Nemrég hallottam, hogy a csúcskategóriás parfümöket nemtől függetlenül árulják, vagyis a százezreket érő illat uniszex. Bár ennek kapcsán maradtak bennem kétségek, a Siroe, Perzsia királyának luxus kivitelezésű előadását nézve arra jutottam, a barokk operára kiválóan alkalmazható a párhuzam. KRITIKA

Egész pontosan szólva napjaink barokk előadásaira. A címszereplőt alakító, és egyúttal rendezőként is közreműködő Max Emanuel Cencic előadásában ugyanis elsőként az tűnt fel, hogy ebben a környezetben milyen természetesnek tud hatni, ha egy férfi szoprán hangon énekel. Hasse operájában ráadásul a trónörökösé mellett két további szerep született eredetileg kasztrált hangra, és mivel lényegesen kevesebb férfi kontratenor van ma, mint kasztrált énekes volt a 17-18. században, a mostani előadásban csak szakállal felruházott nőkkel tudták helyettesíteni ezeket a szerepeket. A kavarodás érzését tovább tetézte, hogy nagyjából ugyanúgy nézett ki mindkét nem jelmeze, illetve hogy az Emirát alakító Roxana Constantinescu az opera nagy részében férfi álruhába bújva szerepelt (igaz, ő szakáll nélkül). Nem azt mondanám, hogy elmosódtak a nemek közti különbségek, sokkal inkább egyfajta egyenjogúság érzetét sugározta az előadás, olyat, ami sajnos még ma sem jellemző a világ legtöbb országában - elég csak az egykori Perzsia mai területére, Iránra gondolni.

A mű újraélesztése, ha nem is tökéletesen egyedi teljesítmény - hiszen példának okáért az Ensemble Serse is előadta 2012-ben az operát - mindenképpen ritkaságszámba megy. És bár nyilvánvalóan nem a barokk operák egyik csúcsteljesítményéről van szó, mégis érthető, miért éppen ezt választotta Cencic legelső rendezésének alapanyagául: Hasse maga is többször jelentősen átdolgozta saját művét, ami a mai kor előadójának igen nagy szabadságot biztosít, s ezt mind az énekesek, mind a zenekar, mind pedig a rendező ki is használta. Ilyen nyitott lehetőség volt például a continuo, amelyet a csembaló mellett egy theorba játékos vitt, egymásnak adogatva, néha már-már atonális hangzásokat is létrehozva. Maga a történet bár valós tényeken alapul - a perzsa király, Cosroe miután megszerezte Herakleiosz bizánci császártól Szíria, Palesztina és Egyiptom földjét, trónját második fiának szerette volna adni, amely ellen fellázadt a nép, Siroe (az elsőszülött) pedig meggyilkolta apját -,Metastasio szövegkönyvében a történet több erőteljes romantikus szállal gazdagodott, a gyilkosságot pedig egyszerűen kiírta a cselekményből.

A dráma, ha nem is egyhangúan, de többnyire egyszerű zenei eszközök által jelenik meg a színpadon: recitativók és szövegileg, illetve zeneileg egyaránt kétsoros áriák tömkelegéből áll az opera egy kurta kis kórussal a végén. Mindez azt szolgálja, hogy az énekesek a lehető legszabadabban mutathassák meg virtuozitásuk csúcsát - amely elvárásnak hat nemzet művésze maradéktalanul eleget is tett. Mint arra az előzetes beharangozók alapján számítani lehetett, a legkimagaslóbb teljesítményt a főszereplő kontratenor mellett a fiatal orosz szoprán, Julia Lezsnyeva nyújtotta. Talán még sosem hallottam ilyen tökéletesen intonált, individuális hangok szinte már szuperszonikus sebességű egymásutánját, amelyet Lezsnyeva mindegyik áriájában produkált (óriási üdvrivalgást váltva ki ezzel hallgatóságából). Mindemellett tökéletes volt Emira szerepében a betegen színpadra álló román Roxana Constantinescu, illetve a mellékszerepet játszó amerikai Laurel Snouffer is. Az egyetlen tenor szerepet, Cosroe szólamát a spanyol Juan Sancho vitte magabiztosan, a műfajhoz és többi énekeshez képest talán kicsit introvertáltabb előadásával, de nem maradt el a csapat mögött a görög mezzoszoprán, Mary-EllenNesi sem, aki bár Medarsét, a király második fiát alakította, színpadi jelenléte mégis egy ösztönös nőiességet sugárzott. Cencic Siroéja makulátlan tisztaságú, magabiztosságot sugárzó volt, olyan áriákkal megörvendeztetve közönségét, mint a metrikus csavarokkal teli Se l'amortuo mi rendi.

Az Armonia Atenea Kamarazenekar George Petrou kezei alatt szinte lélegzett, élt, olyan hihetetlen érzelmeket tudott felmutatni, amelyek alapján méltán nevezhetjük anakronisztikusan akár romantikusnak is az előadást. A félig szcenírozott előadáson a színpadi játékot vetítés egészítette ki - korábban is láttam már ilyet, akkor nagy csalódás volt, most viszont valóban élő háttérként funkcionáltak a kisfilmek, a Tableau vivant-szerű gyönyörű képek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház operett

Látványos show lesz a Cirkuszhercegnő a Margitszigeten

Az anekdota szerint egy rosszul elsült viccéből született Kálmán Imre nagyoperettje, a Cirkuszhercegnő, amelyet július 20-21-én játszanak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.